Orvosi Hetilap, 1988. augusztus (129. évfolyam, 32-35. szám)

1988-08-07 / 32. szám - Biró György: A higiéne jelentősége a megelőzésben

kai, átalakulási folyamataival, továbbá az emberi expozí­ció módjaival (lakáson kívüli, lakáson belüli források, koncentrációk, expozíciók, dózisok, biológiai válaszok, az egészségi állapot változásai). Azonosítja az egészség­károsító hatást, tisztázza a dózis a válasz törvényszerűsé­geit, a hatásküszöböt. Kontrollcsoport segítségével tisz­tázza a specificitást és ezzel együtt analizálja a megfigye­lések bizonyító erejét, validitását. Bizonyos mértékig már a jövő útját jelenti az analiti­kus környezet-epidemiológia, amely kombinált módsze­rekkel igyekszik felderíteni a komplex hatásokat. A hatá­sok több értelemben is összetettek: egyidejűleg jelentkez­het többféle fizikai, többféle kémiai, többféle biológiai hatás, ugyanakkor ezek egymással is kombinálódhatnak. Ily módon rendkívül bonyolult rendszer alakul ki, amely­nek humánbiológiai következményei nem egyszerűen az egyes faktorok hatásainak összegeződését jelentik, ha­nem egészen eltérő következményekkel járhatnak. Lehet­séges az is, hogy valamelyik faktor által okozott ártalom dominál, de a képet a jelenlévő más hatások módosíthat­ják. További kombinációs forma a különböző helyeken (lakás, lakókörnyezet, munkahely) fellépő azonos hatás. Ezt a zaj és a szénmonoxid példájával mutatja be az 1. táblázat (11). 1. táblázat: Zaj és szénmonoxid szennyezés megjelenése a környezetben A higiéné átfogja az ember és környezete kapcsola­tának teljes terjedelmét, kiindulva a környezeti adatok regisztrálásától (környezeti monitorozás), továbbhalad­va a humánbiológiai reakciók megfigyeléséig (biológiai monitorozás) és végül eljutva a következmények populá­ciós szintű analíziséhez (epidemiológiai monitorozás). Ez utóbbi magában foglalja a lakosság egészségi állapotá­nak nyomonkövetését, az adatok analízisét a környezeti fizikai, kémiai, biológiai hatások következtében kialaku­ló ártalmaknál és ezek surveillance-át. A környezeti hatások jelentőségét kívánom néhány irodalmi adattal igazolni. Egyes kutatók szerint a kör­nyezeti faktorok felelősek a rosszindulatú daganatok 10%-áért, ezen belül 1 %-ért az ionizáló sugárzás, 4—6%­­ért a nem foglalkozási kémiai expozíció (27). Más szer­zők ennél lényegesen magasabb arányt tételeznek fel és a rákos megbetegedések 75—90%-át környezeti, elsősor­ban kémiai okokra vezetik vissza (16). Magyarországon a szennyezett levegőjű területeken, ahol a lakosság 45%-a él, a légzőszervi megbetegedések és halálozások 25%-a, a légzőszervi daganatos megbete­gedések és halálozások ugyancsak 25%-a, a szív- és ér­rendszeri megbetegedések és halálozások 20%-a a levegő­ben lévő kémiai anyagok rovására irható. Mindezek kö­vetkeztében évente 3,7 milliárd forint népgazdasági kár keletkezik (táppénz, rokkantsági járulék, ambuláns és kórházi kezelés, gyógyszerelés, munkaidőkiesés). Nem számszerűsíthető — természetesen — az ember egészsé­gének eszmei értéke, továbbá a magzati károsodások, a teljesítménycsökkenés, az életkor megrövidülése stb. (29). A higiéné kötelezettségeiről és lehetőségeiről a be­tegségek megelőzésében a 2. táblázat ad vázlatos áttekin­tést. A bemutatás lényeges hiányossága, hogy nem nyújt tájékoztatást az egészségkárosító hatások kombinációs eshetőségeiről, erre azonban a variációk végtelen száma miatt nincs mód. Néhány kiemelt példa azonban alkal­mas e terület illusztrálására. Zaj és vibráció kísérleti állatoknál 20%-kal csökkenti a benzolmérgezés letalitá­­sát, a nitrogén-oxidoknál hatástalan, vagy fokozza a toxicitást. Alacsony frekvenciájú zaj erősíti a benzol és az organofoszfátok toxicitását. Zaj és vibráció együtte­sen is potenciáló benzolnál. A zaj a klorofosz, az akrilnit­­rit, a széntetraklorid esetében additív hatású. A ciklohe­­xanonnál az egész test vibráció szubadditív hatású. Ult­raibolya sugárzás fokozza a metafosz toxicitását, de egyi­dejűleg növeli az ellenálló-képességet és így kisebb dózis­nál védő hatású. Az allilalkohol és a hőmérséklet, pára­­tartalom együttes hatása additív jellegű (4). A problémakört egy másik szempontból vizsgálva, kétségtelen, hogy a higiéné által tanulmányozott egész­ségkárosító hatások — kivéve a specifikus ártalmakat — nincsenek egyértelmű és közvetlen bizonyító erejű kapcsolatban. Ennek oka elsősorban az, hogy ezek a betegségek multikauzálisak és az okok között a környe­zeti hatások is megjelennek, szerepük döntő vagy mellé­rendelt, alárendelt lehet, azonban semmiképpen nem je­lentenek egyetlen aetiológiai tényezőt. Pl. a szív- és ér­rendszeri betegségek, a rosszindulatú daganatok, vagy az allergiás betegségek, a fogszuvasodás, sőt a légzőszervi és sok más betegség kialakulását számos exogén (és nemrit­kán endogén) faktor „együttműködése” eredményezi. Ezért mindig vannak vitatható részletek, megjelennek újabb szempontok, alátámasztások vagy cáfolatok, bizo­nyítva a kutatások és a tapasztalatok dinamikáját, de nem téve kérdésessé az ember egészségi állapota és a környezet közötti alapvető összefüggéseket. A hatás és a következmény, az ártalom nemritkán több lépcsőfok egymásba kapcsolódása során alakul ki, az összefüggések nem olyan direktek, mint az a táblázat­ból következne. Jó példája ennek a környezet savasodá­­sának humánbiológiai effektusa. A savat képző emissziók (SOx, NOx), N-tartalmú agrokemikáliák a talaj, a víz­készletek pH-jának csökkenéséhez vezetnek. Ennek kö­vetkeztében megváltozik a potenciálisan toxikus fémek oldékonysága, növekszik az ember expozíciója a víz és a táplálék útján. Ilyen veszély áll fenn pl. az ólom, a hi­gany, a réz, a kadmium, az alumínium, a króm, a cink, a nikkel, továbbá a metalloidok, mint az arzén és a szelén esetében (2, 23, 32). A környezet savasodásának következményeit szem­lélteti négy fém toxicitására és az okozott elváltozásokra vonatkozóan a 3. táblázat, amely a további kutatások prioritására is utal (21). Külön témakört képez a környezetbe került anya­gok átalakulási folyamata, metabolizmusa, amelyben ugyancsak számos részfolyamat kapcsolódik össze. Eb­ben szerepelnek fizikai, fiziko-kémiai jelenségek, a növé­nyek metabolizmusa (az anyagfelvételtől a transzformá­ciókon keresztül a felhasználásig), a talaj edafonjának,a Hely Zaj Szénmonoxid lakás szórakoztató dohányzás elektronika főzés barkácsolás fűtés lakókörnyezet forgalom forgalom repülőgépek üzemek fűtés munkahely termelési folyamat termelési folyamat 1685

Next