Orvosi Hetilap, 1988. augusztus (129. évfolyam, 32-35. szám)
1988-08-07 / 32. szám - Biró György: A higiéne jelentősége a megelőzésben
kai, átalakulási folyamataival, továbbá az emberi expozíció módjaival (lakáson kívüli, lakáson belüli források, koncentrációk, expozíciók, dózisok, biológiai válaszok, az egészségi állapot változásai). Azonosítja az egészségkárosító hatást, tisztázza a dózis a válasz törvényszerűségeit, a hatásküszöböt. Kontrollcsoport segítségével tisztázza a specificitást és ezzel együtt analizálja a megfigyelések bizonyító erejét, validitását. Bizonyos mértékig már a jövő útját jelenti az analitikus környezet-epidemiológia, amely kombinált módszerekkel igyekszik felderíteni a komplex hatásokat. A hatások több értelemben is összetettek: egyidejűleg jelentkezhet többféle fizikai, többféle kémiai, többféle biológiai hatás, ugyanakkor ezek egymással is kombinálódhatnak. Ily módon rendkívül bonyolult rendszer alakul ki, amelynek humánbiológiai következményei nem egyszerűen az egyes faktorok hatásainak összegeződését jelentik, hanem egészen eltérő következményekkel járhatnak. Lehetséges az is, hogy valamelyik faktor által okozott ártalom dominál, de a képet a jelenlévő más hatások módosíthatják. További kombinációs forma a különböző helyeken (lakás, lakókörnyezet, munkahely) fellépő azonos hatás. Ezt a zaj és a szénmonoxid példájával mutatja be az 1. táblázat (11). 1. táblázat: Zaj és szénmonoxid szennyezés megjelenése a környezetben A higiéné átfogja az ember és környezete kapcsolatának teljes terjedelmét, kiindulva a környezeti adatok regisztrálásától (környezeti monitorozás), továbbhaladva a humánbiológiai reakciók megfigyeléséig (biológiai monitorozás) és végül eljutva a következmények populációs szintű analíziséhez (epidemiológiai monitorozás). Ez utóbbi magában foglalja a lakosság egészségi állapotának nyomonkövetését, az adatok analízisét a környezeti fizikai, kémiai, biológiai hatások következtében kialakuló ártalmaknál és ezek surveillance-át. A környezeti hatások jelentőségét kívánom néhány irodalmi adattal igazolni. Egyes kutatók szerint a környezeti faktorok felelősek a rosszindulatú daganatok 10%-áért, ezen belül 1 %-ért az ionizáló sugárzás, 4—6%ért a nem foglalkozási kémiai expozíció (27). Más szerzők ennél lényegesen magasabb arányt tételeznek fel és a rákos megbetegedések 75—90%-át környezeti, elsősorban kémiai okokra vezetik vissza (16). Magyarországon a szennyezett levegőjű területeken, ahol a lakosság 45%-a él, a légzőszervi megbetegedések és halálozások 25%-a, a légzőszervi daganatos megbetegedések és halálozások ugyancsak 25%-a, a szív- és érrendszeri megbetegedések és halálozások 20%-a a levegőben lévő kémiai anyagok rovására irható. Mindezek következtében évente 3,7 milliárd forint népgazdasági kár keletkezik (táppénz, rokkantsági járulék, ambuláns és kórházi kezelés, gyógyszerelés, munkaidőkiesés). Nem számszerűsíthető — természetesen — az ember egészségének eszmei értéke, továbbá a magzati károsodások, a teljesítménycsökkenés, az életkor megrövidülése stb. (29). A higiéné kötelezettségeiről és lehetőségeiről a betegségek megelőzésében a 2. táblázat ad vázlatos áttekintést. A bemutatás lényeges hiányossága, hogy nem nyújt tájékoztatást az egészségkárosító hatások kombinációs eshetőségeiről, erre azonban a variációk végtelen száma miatt nincs mód. Néhány kiemelt példa azonban alkalmas e terület illusztrálására. Zaj és vibráció kísérleti állatoknál 20%-kal csökkenti a benzolmérgezés letalitását, a nitrogén-oxidoknál hatástalan, vagy fokozza a toxicitást. Alacsony frekvenciájú zaj erősíti a benzol és az organofoszfátok toxicitását. Zaj és vibráció együttesen is potenciáló benzolnál. A zaj a klorofosz, az akrilnitrit, a széntetraklorid esetében additív hatású. A ciklohexanonnál az egész test vibráció szubadditív hatású. Ultraibolya sugárzás fokozza a metafosz toxicitását, de egyidejűleg növeli az ellenálló-képességet és így kisebb dózisnál védő hatású. Az allilalkohol és a hőmérséklet, páratartalom együttes hatása additív jellegű (4). A problémakört egy másik szempontból vizsgálva, kétségtelen, hogy a higiéné által tanulmányozott egészségkárosító hatások — kivéve a specifikus ártalmakat — nincsenek egyértelmű és közvetlen bizonyító erejű kapcsolatban. Ennek oka elsősorban az, hogy ezek a betegségek multikauzálisak és az okok között a környezeti hatások is megjelennek, szerepük döntő vagy mellérendelt, alárendelt lehet, azonban semmiképpen nem jelentenek egyetlen aetiológiai tényezőt. Pl. a szív- és érrendszeri betegségek, a rosszindulatú daganatok, vagy az allergiás betegségek, a fogszuvasodás, sőt a légzőszervi és sok más betegség kialakulását számos exogén (és nemritkán endogén) faktor „együttműködése” eredményezi. Ezért mindig vannak vitatható részletek, megjelennek újabb szempontok, alátámasztások vagy cáfolatok, bizonyítva a kutatások és a tapasztalatok dinamikáját, de nem téve kérdésessé az ember egészségi állapota és a környezet közötti alapvető összefüggéseket. A hatás és a következmény, az ártalom nemritkán több lépcsőfok egymásba kapcsolódása során alakul ki, az összefüggések nem olyan direktek, mint az a táblázatból következne. Jó példája ennek a környezet savasodásának humánbiológiai effektusa. A savat képző emissziók (SOx, NOx), N-tartalmú agrokemikáliák a talaj, a vízkészletek pH-jának csökkenéséhez vezetnek. Ennek következtében megváltozik a potenciálisan toxikus fémek oldékonysága, növekszik az ember expozíciója a víz és a táplálék útján. Ilyen veszély áll fenn pl. az ólom, a higany, a réz, a kadmium, az alumínium, a króm, a cink, a nikkel, továbbá a metalloidok, mint az arzén és a szelén esetében (2, 23, 32). A környezet savasodásának következményeit szemlélteti négy fém toxicitására és az okozott elváltozásokra vonatkozóan a 3. táblázat, amely a további kutatások prioritására is utal (21). Külön témakört képez a környezetbe került anyagok átalakulási folyamata, metabolizmusa, amelyben ugyancsak számos részfolyamat kapcsolódik össze. Ebben szerepelnek fizikai, fiziko-kémiai jelenségek, a növények metabolizmusa (az anyagfelvételtől a transzformációkon keresztül a felhasználásig), a talaj edafonjának,a Hely Zaj Szénmonoxid lakás szórakoztató dohányzás elektronika főzés barkácsolás fűtés lakókörnyezet forgalom forgalom repülőgépek üzemek fűtés munkahely termelési folyamat termelési folyamat 1685