Orvosi Hetilap, 1989. július (130. évfolyam, 27-31. szám)

1989-07-02 / 27. szám - Péterffy Árpád - Homolay Péter - Szécsi János - Vaszily Miklós - Horváth Sándor: A szívizom direkt revascularisatiója az arteria mammaria interna felhasználásával

népszerű maradt. Az első IMA-coronaria direkt összeköt­tetést 1960-ban Goetz (11) New Yorkban készítette, a jobb IMA-t a jobb coronaria artériához tantál-gyűrű alkalmazá­sával csatlakoztatta. Az első varrt IMA-anastomosist Kole­sov végezte Leningrádban 1964-ben, dobogó szíven egy 44 éves férfibetegben a bal IMA és a circumflexa egyik mar­ginális ága között (18). Bailey és Hírese (4) jobb IMA —jobb coronaria anas­tomosis készítéséről számolt be 1968-ban. Ugyanebben az évben Kay és mtsai (35) első ízben közölték le a bilateralis IMA felhasználását. Green (12) 1970-ben már egy sorozat olyan műtétről számolt be, melyeknél a bal IMA-t a bal co­ronaria elülső leszálló ágára varrta. Műtétjeinél tízszeres nagyítást alkalmazott. Közben Favalero (10) Clevelandban kidolgozta a vena saphenával végzett aorto-coronariás vé­na bypass műtét korszerű technikáját. Ennek a módszer­nek technikailag könnyebb volta, a rövidebb műtéti idő és a rövid távú kiváló eredmények a 70-es években erősen visszaszorították az IMA-val kapcsolatos kezdeti lelkese­dést. Külföldi statisztikai adatok szerint 1975-ben a meg­kérdezett sebészek 6%-a, 1980-ban is csak 13%-a részesí­tette előnyben az IMA-t a saphena vénával szemben (24, 25). Az IMA hosszú távú nyitvamaradását bizonyító nagy utánvizsgálatok eredményei azután a 80-as években az IMA használatának nagy fellendülését hozták. Egyre el­terjedtebbé váltak a bilateralis IMA-graftok, az Y-IMA- graftok, szabad (free) IMA-graftok, illetve az egy- vagy kétoldali sequentialis IMA-graftok — akár véna felhaszná­lása nélkül — a myocardium direkt revascularisatiójára (20, 17, 32, 31, 21, 14). Magyarországon az első sikeres coronaria bypass mű­tétet saphena vénával Bodnár végezte 1972 júniusában (6). Debrecenben az első ilyen beavatkozásra 1973. novemberé­ben került sor. Experimentális munkák jelentek meg a Pé­csi Orvostudományi Egyetemről, illetve Nemes és munka­társaitól (38, 39,40, 27, 26). Arvay 1976-ban számolt be az Országos Kardiológiai Intézetben végzett első 12 saphena bypassról, míg 1988-ban ugyancsak Arvay tollából jelent meg az angina pectoris sebészi kezeléséről egy összefogla­ló munka (2, 3). Az arteria mammalia internát a szívizom direkt revascularisatiójára Magyarországon először az első szerző alkalmazta 1982 decemberében, illetve rutinszerű alkalmazását is ő kezdte el 1984-ben Debrecenben. Jelen közleményünkben annak a 161 betegnek a műtéti és után­­követési eredményeiről kívánunk beszámolni, akiknél 1984. január 1. és 1987. március 31. között történt corona­ria revascularisatio az IMA felhasználásával. Betegek és módszerek A DOTE II. sz. Sebészeti Klinikán 1984. január 1. és 1987. március 31. között 215 coronaria bypass műtét történt. 161 beteg­ben került sor az arteria mammalia interna graftként való fel­­használására. Tehát ezen időszakban operált betegeink 74,9%-ában alkalmaztuk az IMA-t. A 161 beteg utánkövetési kér­dőívek, ambuláns vizsgálat, telefon, valamint klinikai felvételt igénylő ellenőrző vizsgálatok segítségével történt. Az életkor és nem szerinti megoszlást az 1. táblázat mutatja. Feltüntettük az el- 1420 só szerző által Stockholmban operált IM­A-graftos betegek hason­ló adatait. Feltűnő, hogy a Debrecenben operáltak átlagos életko­ra közel 10 évvel alacsonyabb. 86 betegnek volt műtét előtt myo­­cardialis infarctusa, míg az ún. érbetegség megoszlása alapján több mint 50%-ban három ér betegség miatt operáltunk. 12,4%-ban a bal coronaria főtörzsének sebészi szűkülete ábrázo­lódon a praeoperativ coronarographián (2. táblázat). Műtét előtt a betegek többsége (112 beteg, 69,6%) a NYHA I. funkcionális stádiumban volt, 39 beteg (24,2 %) a NYHA II-s stádiumból, míg 10 beteg (6,2%) a IV-s funkcionális stádiumból került műtétre. 128 betegben csak coronaria műtét történt, 38 esetben sequentia­lis IMA és 35 ízben sequentialis véna anastomosisok felhasználá­sával. 17 thrombendarterectomiára is sor került, 11 betegnél egy­idejű billentyűműtét, 5 betegnél pedig bal kamra aneurysma resectiója is történt (3. táblázat). 1. táblázat: Életkor és nem megoszlása ■ 2. táblázat: Érbetegség megoszlása 3. táblázat: Műtéti típusok IMA — Internal mammary artery TEA — Thrombendarterectomia 4 táblázat: Az IMA anastomosisok helye IMA — Internal mammary artery LAD — Left anterior descendens RCA — Right coronary artery Debrecen Stockholm Betegszám 161 103 NG 35 (22%) 19 (18%) Férfi 126 (78%) 84 (82%) Átlagos életkor 50,2 (26-72 év) 58,4 (36—76 év) 40 év alattiak 31 (19%) 3 (3%) 1 ér betegség 39 (24,2%) 2 ér betegség 41 (25,5%) 3 ér betegség 81 (50,3%) Csak coronaria 128 (sequentialis IMA) 38 (sequentialis véna) 35 TEA + coronaria 17 Coronaria + billentyű műtét 11 Coronaria + aneurysma resectio5 Összesen 161 LAD 114 (70,8%) Intermediaer2 Diagonalis1 Circumflexa5 RCA1 Diagonalis + LAD Diagonalis + diago-34 (21,1%) nalis + LAD3 LAD + circumflexa1

Next