Orvosi Hetilap, 1989. július (130. évfolyam, 27-31. szám)
1989-07-02 / 27. szám - Péterffy Árpád - Homolay Péter - Szécsi János - Vaszily Miklós - Horváth Sándor: A szívizom direkt revascularisatiója az arteria mammaria interna felhasználásával
népszerű maradt. Az első IMA-coronaria direkt összeköttetést 1960-ban Goetz (11) New Yorkban készítette, a jobb IMA-t a jobb coronaria artériához tantál-gyűrű alkalmazásával csatlakoztatta. Az első varrt IMA-anastomosist Kolesov végezte Leningrádban 1964-ben, dobogó szíven egy 44 éves férfibetegben a bal IMA és a circumflexa egyik marginális ága között (18). Bailey és Hírese (4) jobb IMA —jobb coronaria anastomosis készítéséről számolt be 1968-ban. Ugyanebben az évben Kay és mtsai (35) első ízben közölték le a bilateralis IMA felhasználását. Green (12) 1970-ben már egy sorozat olyan műtétről számolt be, melyeknél a bal IMA-t a bal coronaria elülső leszálló ágára varrta. Műtétjeinél tízszeres nagyítást alkalmazott. Közben Favalero (10) Clevelandban kidolgozta a vena saphenával végzett aorto-coronariás véna bypass műtét korszerű technikáját. Ennek a módszernek technikailag könnyebb volta, a rövidebb műtéti idő és a rövid távú kiváló eredmények a 70-es években erősen visszaszorították az IMA-val kapcsolatos kezdeti lelkesedést. Külföldi statisztikai adatok szerint 1975-ben a megkérdezett sebészek 6%-a, 1980-ban is csak 13%-a részesítette előnyben az IMA-t a saphena vénával szemben (24, 25). Az IMA hosszú távú nyitvamaradását bizonyító nagy utánvizsgálatok eredményei azután a 80-as években az IMA használatának nagy fellendülését hozták. Egyre elterjedtebbé váltak a bilateralis IMA-graftok, az Y-IMA- graftok, szabad (free) IMA-graftok, illetve az egy- vagy kétoldali sequentialis IMA-graftok — akár véna felhasználása nélkül — a myocardium direkt revascularisatiójára (20, 17, 32, 31, 21, 14). Magyarországon az első sikeres coronaria bypass műtétet saphena vénával Bodnár végezte 1972 júniusában (6). Debrecenben az első ilyen beavatkozásra 1973. novemberében került sor. Experimentális munkák jelentek meg a Pécsi Orvostudományi Egyetemről, illetve Nemes és munkatársaitól (38, 39,40, 27, 26). Arvay 1976-ban számolt be az Országos Kardiológiai Intézetben végzett első 12 saphena bypassról, míg 1988-ban ugyancsak Arvay tollából jelent meg az angina pectoris sebészi kezeléséről egy összefoglaló munka (2, 3). Az arteria mammalia internát a szívizom direkt revascularisatiójára Magyarországon először az első szerző alkalmazta 1982 decemberében, illetve rutinszerű alkalmazását is ő kezdte el 1984-ben Debrecenben. Jelen közleményünkben annak a 161 betegnek a műtéti és utánkövetési eredményeiről kívánunk beszámolni, akiknél 1984. január 1. és 1987. március 31. között történt coronaria revascularisatio az IMA felhasználásával. Betegek és módszerek A DOTE II. sz. Sebészeti Klinikán 1984. január 1. és 1987. március 31. között 215 coronaria bypass műtét történt. 161 betegben került sor az arteria mammalia interna graftként való felhasználására. Tehát ezen időszakban operált betegeink 74,9%-ában alkalmaztuk az IMA-t. A 161 beteg utánkövetési kérdőívek, ambuláns vizsgálat, telefon, valamint klinikai felvételt igénylő ellenőrző vizsgálatok segítségével történt. Az életkor és nem szerinti megoszlást az 1. táblázat mutatja. Feltüntettük az el- 1420 só szerző által Stockholmban operált IMA-graftos betegek hasonló adatait. Feltűnő, hogy a Debrecenben operáltak átlagos életkora közel 10 évvel alacsonyabb. 86 betegnek volt műtét előtt myocardialis infarctusa, míg az ún. érbetegség megoszlása alapján több mint 50%-ban három ér betegség miatt operáltunk. 12,4%-ban a bal coronaria főtörzsének sebészi szűkülete ábrázolódon a praeoperativ coronarographián (2. táblázat). Műtét előtt a betegek többsége (112 beteg, 69,6%) a NYHA I. funkcionális stádiumban volt, 39 beteg (24,2 %) a NYHA II-s stádiumból, míg 10 beteg (6,2%) a IV-s funkcionális stádiumból került műtétre. 128 betegben csak coronaria műtét történt, 38 esetben sequentialis IMA és 35 ízben sequentialis véna anastomosisok felhasználásával. 17 thrombendarterectomiára is sor került, 11 betegnél egyidejű billentyűműtét, 5 betegnél pedig bal kamra aneurysma resectiója is történt (3. táblázat). 1. táblázat: Életkor és nem megoszlása ■ 2. táblázat: Érbetegség megoszlása 3. táblázat: Műtéti típusok IMA — Internal mammary artery TEA — Thrombendarterectomia 4 táblázat: Az IMA anastomosisok helye IMA — Internal mammary artery LAD — Left anterior descendens RCA — Right coronary artery Debrecen Stockholm Betegszám 161 103 NG 35 (22%) 19 (18%) Férfi 126 (78%) 84 (82%) Átlagos életkor 50,2 (26-72 év) 58,4 (36—76 év) 40 év alattiak 31 (19%) 3 (3%) 1 ér betegség 39 (24,2%) 2 ér betegség 41 (25,5%) 3 ér betegség 81 (50,3%) Csak coronaria 128 (sequentialis IMA) 38 (sequentialis véna) 35 TEA + coronaria 17 Coronaria + billentyű műtét 11 Coronaria + aneurysma resectio5 Összesen 161 LAD 114 (70,8%) Intermediaer2 Diagonalis1 Circumflexa5 RCA1 Diagonalis + LAD Diagonalis + diago-34 (21,1%) nalis + LAD3 LAD + circumflexa1