Orvosi Hetilap, 1998. szeptember (139. évfolyam, 36-39. szám)

1998-09-06 / 36. szám - Gardó Sándor: A kismedencei gyulladás

A kismedencei gyulladás Gardó Sándor dr. Petz Aladár Megyei Kórház, Győr, Szülészeti és Nőgyógyászati Osztály (osztályvezető főorvos: Gardó Sándor dr.) A kismedencei gyulladás (PSD) a legfontosabb nőgyógyá­szati fertőzéses megbetegedés. A súlyos klinikai tünetek és az életet veszélyeztető szövődmények mellett a felső női genitális traktus maradandó károsodását is okozhatja. Hosszú távú következményei a kürtök elzáródása követ­keztében kialakuló meddőség, a méhen kívüli terhesség, a dyspareu­ia és a krónikus kismedencei fájdalom. A leg­fontosabb kórokozók a Neisseria gonorrhoeae, a Chlamy­dia trachomatis, valamint a bacterialis vaginosisban szen­vedő betegek hüvelyflórájában található anaerob és fakul­tatív baktériumok. A szerző összefoglalja a betegség epidemiológiájával, etiológiájával kapcsolatos legújabb eredményeket, és ismerteti a diagnosztika, valamint a gyógyszeres és sebészi kezelés módozatait. Felhívja a fi­gyelmet a megelőzés fontosságára és lehetőségeire. Kulcsszavak: kismedencei gyulladás (PID), tuboovarialis absces­sus, gonorrhoea, chlamydiasis, bacterialis vaginosis, infertilitas, méhen kívüli terhesség, krónikus kismedencei fájdalom A kismedencei gyulladás [„pelvic inflammatory disease” (PID)] a női felső genitális traktus (uterus, petevezeték, petefészek) és a környező szövetek (parametrium, peri­toneum) infekciós eredetű megbetegedése. Magában foglalja a korábban endometritis, parametritis, salpingi­tis, salpingo-oophoritis, adnexitis néven ismert betegsé­geket, illetve azok szövődményeit (pyosalpinx, tubo­ovarialis abscessus, pelveoperitonitis). A legjelentősebb nőgyógyászati fertőzéses megbetegedés, amelynek sú­lyos, gyakran az életet veszélyeztető szövődményei, hosszú távú következményei (meddőség) és nem utolsó­sorban a kezelés költségei miatt nemcsak fontos klini­kai, hanem komoly népegészségügyi jelentősége is van. A betegek panaszaikkal elsősorban a nőgyógyászhoz for­dulnak, de felkereshetik a háziorvost, sőt elhanyagolt esetben akut hasi katasztrófa tünetei miatt sebészeti osz­tályra is kerülhetnek (1,21) Epidemiológia - kockázati tényezők A PID nem bejelentésre kötelezett betegség, így gyako­riságát illetően pontos hazai adatokkal nem rendel­kezünk. Az Egyesült Államokban évente 1 millióra be- Rövidítések: PID = pelvic inflammatory disease - kismedencei gyul­ladás; STD = sexually transmitted disease - szexuális úton terjedő betegség; BV = bacterialis vaginosis; CRP = C reaktív protein; TFI = tubal factor infertility - kürt eredetű infertilitás; CDC = Centers for Disease Control Orvosi Hetilap 1998,139 (36), 2115-2120. Pelvic inflammatory disease. Pelvic inflammatory dis­ease (PID) is the must important gynecologic infectious disease. It causes not only serious clinical symptoms, life threatening complications, but also severe damage to the female upper reproductive tract. Among its important sequale are infertility due to tubal occlusion, ectopic preg­nancy, dyspareunia, and chronic pelvic pain. The must im­portant causative organisms are Neisseria gonorrhoeae, Chlamydia trachomatis, as well as anaerobic and faculta­tive bacteria found in the vaginal flora of women with bacterial vaginosis. The author reviews the latest develop­ments regarding the epidemiology, etiology diagnostics, medical and surgical therapy of the disease. The impor­tance and possibilities of prevention are discussed. Key words: pelvic inflammatory disease, tuboovarial abscess gonorrhoea, chlamydiasis bacterial vaginosis, infertility, ectopic pregnancy, chronic pelvic pain csülik az újonnan előforduló esetek számát, amelyek kezelésének költségei az ezredfordulóra elérhetik a 10 milliárd dollárt is. A fejlett ipari országokban a repro­duktív korú nők 10-15%-ában fordul elő legalább egy PSD epizód, a betegség éves incidenciája 10-15/1000 (9. 28). A gyakoriság azonban ennél magasabb, mivel az ese­tek egy jelentős része felismeretlen, és ezáltal kezeletlen marad. A kockázati tényezőket vizsgálva megállapítható, hogy a rossz szociális helyzetben élők, a drogot, illet­ve alkoholt fogyasztók, a dohányosok, az egyedülálló nők, valamint a városi lakosok veszélyeztetettebbek (9). A HIV­ pozitív betegekben szintén gyakrabban fordul elő (19). Egyértelmű összefüggést figyeltek meg a szexuális viselkedés (az első coitus időpontja, a közösülések gya­korisága, a partnerek száma), valamint a PSD kialakulása között. A legveszélyeztetettebb a fiatal korosztály, 15-24 éves kor között az éves incidencia elérheti a 20 %- is (17). Ez egyrészt a nagyobb szexuális aktivitás következmé­nye, másrészt hormonális tényezők is szerepet játszhat­nak. A magasabb ösztrogénszint következtében gyakrab­ban alakul ki cervicalis ectopium, amely nagyobb lehetőséget biztosít a cervixpatogén szexuális úton ter­jedő kórokozók megtelepedésére. Fiatalabb korban ugyanakkor gyakoribbak az anovulációs ciklusok, ami­kor is progeszteron hiányában a cervicalis nyák átjár­hatóbbá válik a baktériumok számára. A fogamzásgátló módszerek közül a barrier módszer (condom) használata esetén alacsonyabb a kockázat, és a

Next