Orvosi Hetilap, 1998. szeptember (139. évfolyam, 36-39. szám)
1998-09-06 / 36. szám - Gardó Sándor: A kismedencei gyulladás
A kismedencei gyulladás Gardó Sándor dr. Petz Aladár Megyei Kórház, Győr, Szülészeti és Nőgyógyászati Osztály (osztályvezető főorvos: Gardó Sándor dr.) A kismedencei gyulladás (PSD) a legfontosabb nőgyógyászati fertőzéses megbetegedés. A súlyos klinikai tünetek és az életet veszélyeztető szövődmények mellett a felső női genitális traktus maradandó károsodását is okozhatja. Hosszú távú következményei a kürtök elzáródása következtében kialakuló meddőség, a méhen kívüli terhesség, a dyspareuia és a krónikus kismedencei fájdalom. A legfontosabb kórokozók a Neisseria gonorrhoeae, a Chlamydia trachomatis, valamint a bacterialis vaginosisban szenvedő betegek hüvelyflórájában található anaerob és fakultatív baktériumok. A szerző összefoglalja a betegség epidemiológiájával, etiológiájával kapcsolatos legújabb eredményeket, és ismerteti a diagnosztika, valamint a gyógyszeres és sebészi kezelés módozatait. Felhívja a figyelmet a megelőzés fontosságára és lehetőségeire. Kulcsszavak: kismedencei gyulladás (PID), tuboovarialis abscessus, gonorrhoea, chlamydiasis, bacterialis vaginosis, infertilitas, méhen kívüli terhesség, krónikus kismedencei fájdalom A kismedencei gyulladás [„pelvic inflammatory disease” (PID)] a női felső genitális traktus (uterus, petevezeték, petefészek) és a környező szövetek (parametrium, peritoneum) infekciós eredetű megbetegedése. Magában foglalja a korábban endometritis, parametritis, salpingitis, salpingo-oophoritis, adnexitis néven ismert betegségeket, illetve azok szövődményeit (pyosalpinx, tuboovarialis abscessus, pelveoperitonitis). A legjelentősebb nőgyógyászati fertőzéses megbetegedés, amelynek súlyos, gyakran az életet veszélyeztető szövődményei, hosszú távú következményei (meddőség) és nem utolsósorban a kezelés költségei miatt nemcsak fontos klinikai, hanem komoly népegészségügyi jelentősége is van. A betegek panaszaikkal elsősorban a nőgyógyászhoz fordulnak, de felkereshetik a háziorvost, sőt elhanyagolt esetben akut hasi katasztrófa tünetei miatt sebészeti osztályra is kerülhetnek (1,21) Epidemiológia - kockázati tényezők A PID nem bejelentésre kötelezett betegség, így gyakoriságát illetően pontos hazai adatokkal nem rendelkezünk. Az Egyesült Államokban évente 1 millióra be- Rövidítések: PID = pelvic inflammatory disease - kismedencei gyulladás; STD = sexually transmitted disease - szexuális úton terjedő betegség; BV = bacterialis vaginosis; CRP = C reaktív protein; TFI = tubal factor infertility - kürt eredetű infertilitás; CDC = Centers for Disease Control Orvosi Hetilap 1998,139 (36), 2115-2120. Pelvic inflammatory disease. Pelvic inflammatory disease (PID) is the must important gynecologic infectious disease. It causes not only serious clinical symptoms, life threatening complications, but also severe damage to the female upper reproductive tract. Among its important sequale are infertility due to tubal occlusion, ectopic pregnancy, dyspareunia, and chronic pelvic pain. The must important causative organisms are Neisseria gonorrhoeae, Chlamydia trachomatis, as well as anaerobic and facultative bacteria found in the vaginal flora of women with bacterial vaginosis. The author reviews the latest developments regarding the epidemiology, etiology diagnostics, medical and surgical therapy of the disease. The importance and possibilities of prevention are discussed. Key words: pelvic inflammatory disease, tuboovarial abscess gonorrhoea, chlamydiasis bacterial vaginosis, infertility, ectopic pregnancy, chronic pelvic pain csülik az újonnan előforduló esetek számát, amelyek kezelésének költségei az ezredfordulóra elérhetik a 10 milliárd dollárt is. A fejlett ipari országokban a reproduktív korú nők 10-15%-ában fordul elő legalább egy PSD epizód, a betegség éves incidenciája 10-15/1000 (9. 28). A gyakoriság azonban ennél magasabb, mivel az esetek egy jelentős része felismeretlen, és ezáltal kezeletlen marad. A kockázati tényezőket vizsgálva megállapítható, hogy a rossz szociális helyzetben élők, a drogot, illetve alkoholt fogyasztók, a dohányosok, az egyedülálló nők, valamint a városi lakosok veszélyeztetettebbek (9). A HIV pozitív betegekben szintén gyakrabban fordul elő (19). Egyértelmű összefüggést figyeltek meg a szexuális viselkedés (az első coitus időpontja, a közösülések gyakorisága, a partnerek száma), valamint a PSD kialakulása között. A legveszélyeztetettebb a fiatal korosztály, 15-24 éves kor között az éves incidencia elérheti a 20 %- is (17). Ez egyrészt a nagyobb szexuális aktivitás következménye, másrészt hormonális tényezők is szerepet játszhatnak. A magasabb ösztrogénszint következtében gyakrabban alakul ki cervicalis ectopium, amely nagyobb lehetőséget biztosít a cervixpatogén szexuális úton terjedő kórokozók megtelepedésére. Fiatalabb korban ugyanakkor gyakoribbak az anovulációs ciklusok, amikor is progeszteron hiányában a cervicalis nyák átjárhatóbbá válik a baktériumok számára. A fogamzásgátló módszerek közül a barrier módszer (condom) használata esetén alacsonyabb a kockázat, és a