Szózat a magyar néphez! (Budapest, 1904)
— 3 a mai bizonytalan helyzetben nincs vállalkozási szellem, nincs hitel, nincs pénz. A munkások milliói pedig a legnagyobb nyomorral küzdenek a munka hiánya miatt. S daczára ezen általánosan érzett bajnak, nincs aki segítsen ezeken a szomorú állapotokon. A kormány, legjobb akarata mellett sem tehet semmit, mert kezeit az alkotmány, a törvény iránti tisztelet megköti s így összetett kezekkel kénytelen nézni, mint nő napról-napra a nyomor, mint csapnak fejünk felett naprólnapra vészterhesebben össze azok a hullámok, amelyek végveszéllyel fenyegetik az utóbbi évtizedek munkásságát és gyümölcsét. A nemzet legjobbjai kezet fognak, — a legnagyobb áldozatok árán — csakhogy helyreállítsák a törvényes állapotot s tovább folytathassák a még alig megkezdett munkát: naggyá és hatalmassá tenni a hazát; biztosítani a hazában élő népek jólétét és boldogságát. Mert e nélkül szabad és független állam nem képzelhető. És midőn ezek az erők mind kezet fogva iparkodnak a törvényes állapotokat helyreállítani, akkor előáll egynéhány kétes politikai egzisztencziájú ember s — a törvényesség és alkotmányosság örve alatt — megkötik hazánk szépen haladó szekerének a kerekét, hogy abba a gödörbe vezessék vissza, amelyet egy év óta ásnak, ásnak, csak azért, hogy kielégíthessék önös czéljukat, hogy a beállott zavarosban halászhassanak s ezer és ezerszer komprommittált politikai érdekeiket szolgálják, oda állva a félrevezetett nemzet elé és azt mondhassák mosdatlan szájjal: — Íme, most láthatjátok, hogy kik a ti igaz barátaitok, mert mi harczolunk végső erőnkig ... Ti vagytok a nép és mi vagyunk Mohammed, a ti prófétátok! És az a jó magyar nép, amely fentebb idézett láng 3*