Pajtás, 1950 (5. évfolyam, 1-30. szám)

1950-01-01 / 1. szám

* A szovjet pionírok tapasztalatai nagy segítséget jelentenek úttörő-munkánk-­­ ban. Magatartásban, tanulásban, szórakozásban példaképnek tet­ntjük őket és fel­használjuk bevált módszereiket. A Szovjetunió pionírjai kedvenc tantárgyaik elmélyítésére szakköröket alakítottak, ahol tudományos munkát végeznek. Az állam gyakran komoly fel­adatokkal bízza meg ezeket a szakköröket. Könyvtárat, műszereket,­­ minden­fajta segítséget nyújtanak a szovjet iskolák pionírjainak. Sztálin elvtárs születésnapján indultak meg a mi hazánkban ezek a tudo­mányos művelődést segítő szakkörök, hogy alátámaszthassák induló ötéves tervünk követeléseit a kiváló szakképesítést, a sokoldalú, tudományos művelt­ségű új ifjúságot. A jelenléti íven mind több név so­rakozik. Itt vannak az V. kerület vala­mennyi­ csapatának küldöttei. Nagyon büszkék, hogy a természettudományi szakkör első tagjai. Sokan már jegyzet­füzetet is hoztak magukkal és most kikészítik a padra. Hiszen a biológia professzora, Rapaics Rajmund fog elő­adást tartani. Mikor megjelenik egy­szerű, sötétruhás alakja a katedrán, izgatottan összesúg a leendő szakkör: — Az ország egyik legfontosabb em­bere . . És a professzor komolyan és nyugod­tan beszélni kezd : „A mi világnézetünk a természettu­dományon alapszik. Én biológus va­gyok. A biológia a növények és álla­tok természetének megismerése. A gya­korlatban annyit jelent, hogy ez a tu­dás képessé teszi az embert arra, hogy a természetet átalakítsa és saját bol­dogulására felhasználja. Az emberiség 10.000 évvel ezelőtt kezdte a növénytermesztést és az állat­­tenyésztést. Ez magával hozta az átala­kításukat is, anélkül, hogy tudatos lett volna. Ahogy azután fejlődött az em­ber és termelő eszközei, úgy vált tu­datossá ez az átalakítani akarás. Ezen alapszik a szocialista mezőgazdaság. Ez a kulcsa a mezőgazdasági termelés fo­kozásának A Szovjetunió nagy tudósai alapoz­ták meg munkánkat. Timirjazev dol­gozta ki a természet átalakításának el­méletét. Williams a talajkié­atással fog­lalkozott és megismerte az egyes talaj­rétegek tulajdonságait. Micsurin a gyü­mölcstermesztés tudományának úttörője és az ő tanítványa Liszenkó, aki a ga­bonafajták termesztésének fejlődésével foglalkozik. Ha majd az én nemzedékem után ti kerültök az élre, akkor is bőséges munka vár rátok és nagyon sok szak­emberre lesz szükség. A szakmát soha­sem lehet elég korán elkezdeni. Ezért lényeges és fontos a most elinduló szakosítás. Kívánom, hogy ti, akik most elsők vagytok, minőségben is elsők tudjatok maradni, akkor is, ha már sok termé­szettudományos szakkör lesz az or­szágban.“ Brenner pajtás az első padban ül. Fehér ingén a tegnap kaopott vörös nyakkendő. Most kilép az asztalhoz és üdvözli a megalakuló szakkört. „Ifjú micsurinisták! Nekünk célunk a nagy Szovjetuniótól nyert tapaszta­latok magyar talajba ültetése, a szov­jet mezőgazdaság hatalmas eredmé­nyeinek hasznosítása Amikor köszönetet mondok pajtásaim nevében vezetőinknek, hogy hozzáse­gítenek bennünket a tudományos gon­dolkozás megismeréséhez, ígérjük, hogy minden erőnkkel azon leszünk, hogy ez a szép és jelentős mozgalom hatalmas mozgalommá fejlődjék, hogy méltók legyünk a megtisztelő név viseléséhez: Ifjú micsurinisták!" Egymás után emelkednek fel a ka­rok, hogy a professzornak kérdéseket tehessenek fel, é­i válaszol mindegyik­re. Az ifjú micsurinistákban lobog az érdeklődés. Jövő héten a Természet­­tudományos Társulat előadásán vesznek részt és újév után megkezdik az igazi, komoly tudományos munkát. A Hermina­ úti általános iskolában 50 úttörő figyeli az előadó Bogsch László szavait. Izgalmasabb ez, az eddig olva­sott legizgalmasabb könyvnél is. Most éppen a Föld keletkezéséről beszél. Szavai nyomán kibontakozik a múlt, érthetővé válik előttünk sok minden, amit eddig homály takart. Az úttörők nagy tapssal köszönik meg a szép előadást. Máris kezek emelkednek a levegőbe, kérdésekkel árasztják el az előadót. Kácser Ági azt kérdezi, honnan tud­juk, hogy régen olyan hatalmas ál­latok léteztek. Gergelics Ágnes arra ki­váncsi, hogyan hűlt ki az izzó föld­golyó. Tomepk Miklós azt szeretné tudni, hogyan születtek a vulkánok. A válaszok tisztázzák a vitás kérdé­seket is. Megtudjuk, hogy a vulkánok a föld izzó magvának kitörései. A mammutok kortársai voltak az­ első embernek, jóval nagyobbak voltak az­ elefántoknál. Beszélt az előadó az em­ber fejlődéséről is, aki most fejlődésé­nek új, szebb szakaszába lépett. Le­rázza rabságát és még a természeten is úrrá lesz. Szebb és igazibb életet épít a régi helyén. ♦ , Gróf András, az I. József Attila csa­pat Partizán Örséből így ír szakkörük megalakulásáról : A­­dob utcai iskolába járunk. Néhány nappal ezelőtt a csapatvezető pajtás közölte velünk, hogy nemsokára meg­indul kerületünkben a matematikai szakkör, ahová a csapat hármunkat je­lölt. Összedugtuk leendő szakkörösök a fejünket és tanácskoztunk. Mi lesz ez? Itt is lesz feleltetés? Nem lenne jobb el se menni? Elég a drukko­lásból az iskolában is! Végül mégis elhatároztuk, hogy ki­próbáljuk, milyen a szakkör, hátha nem is lesz rossz Elérkezett, az idő. Együtt mentünk el a dohányutcai iskolába, ahol barátsá­gos, csinosan dekorált terem fogadott bennünket. Izgatottan vártuk a kezdést. Nemsokára meg is érke­zett a szakkörvezető pajtás és meg­nyitotta a szakkört. Megnyitó beszé­dében érdekes példákat sorolt fel a szovjet pionírok szakköreiről. Elmondta, hogy voltak olyan szovjet pionírok, akik egész évben készültek a földrajzi szakkörben, és nyáron kiutaztak egy sivatagba, ahol szakköri munkájuk eredményeképpen komoly tudományos megfigyeléseket szereztek. Ilyen szak­köröknek kell a mienknek is lenni, hogy itt lelkes munkával jobban képezhes­sük magunkat, hogy nagyobb tudásunk­kal a szocializmust építő társadalom méltó tagjává váljunk. Ezzel hivatalosan véget is ért a szakköri megnyitó, de egyik pajtásunk kérésére a tanár pajtás bejött velünk egy másik üres osztályba beszélgetni. De nem úgy, ahogy az iskolában felel­tetnek, hanem szabadon és barátságo­san megvitattuk matematikai problé­máinkat, melyekről az iskolában nin­csen szó. Érdekes feladatoknak keres­tük a megoldását és magyarázatát. Többek közt: lehetne-e olyan dominón játszani, melyben mindössze az 1, a 2 és a három szám szerepel. Végül is hosszas kísérletezés után beláttuk, hogy ez lehetetlen. Megmutatta nekünk számokban is, hogy milyen kicsi az atom és milyen hatalmas energiaforrás van benne. Ez­zel kapcsolatban szó került Davidov mérnök gigászi tervére, az Ob és Je­nyiszej folyók irányának megváltozta­tására is, mely egy csapásra megvál­toztathatja a Kara-Kum sivatag képét. Az érdekes beszélgetés alatt észre sem vettük, hogy elmúlt az idő. Már este volt, amikor lelkesen hazafelé indultunk. Arra gondoltam, hogy ezt a beszélgetést, ezt a szakkört is népi demokráciánknak köszönhetjük, mert a múltban el sem volt képzelhető, hogy egyetemi tanár és kis diákok között ilyen beszélgetés alakulhasson ki.­­ • Sok sikert és jó munkát kívánunk a megalakult szakköröknek és várjuk mielőbb a munkáról szóló híreiteket­ ­ , OL NYERT­­ 9 .

Next