Pajtás, 1952 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1952-01-09 / 2. szám

„Mint a gyors fecskék — úgy rö­pültek a napok” — írja egy gárdis­ta, a csillebérci tanfolyam egyik részvevő­je. Valamennyien így érez­ték, ha nem is fejezték ki a gondo­latukat ilyen költőien. A közös él­mények felejthetetlenné tették eze­ket a napokat és örökre megpecsé­telték a falusi és városi pajtások barátságát. Beszéljenek ma naplók és jegyzetek a csapatgárdista hét­ről.★ A kevélynyeregi téli tábor napló­jából: ... Már a délutáni kirándulás alatt új ötletünk támadt a szilvesz­teri esttel kapcsolatban. A tatabá­nyai őrs és vezetőjük, meg én, sö­­­tétedéskor kisiettünk a Nagykevély­­ legmagasabb pontjára és hatalmast máglyát raktunk. Ezzel visszasiet­tünk a táborba. Gyönyörű csillagos az ég, látni a Jánoshegyet, Buda­pest egy részét és néhány falut. Vacsora után megrendeztük a mi kis szilveszteri műsorunkat. Utána megkérdeztük, hogy kinek van ked­ve velünk tartani éjjel a Nagyke­vél­yre? Tizenketten vállalkoztak raj­tunk kívül az útra. Felkerekedtünk hát féltizenkettő­­kor egy liter petróleummal és épen éjfélkor már lobogott is a máglya a Nagykevély tetején. Szervezés nél­kül csendült az ének: Nézd, tábortűz ég az éjben, Szét­hord­ja füstjét a szél... , Nem nehéz elképzelni a tűzfény­­ben pirosló arcokat, a ragyogó sze­meket és azt sem, hogy milyen ígé­rettel búcsúztak egymástól ilyen este után a pajtások. Bizonyos, hogy nem hiába írták fel egymás címét. Bizonyos, hogy hosszú leve­lekben fogják elmondani egymás­nak további életük élményeit. A dombóvári megyei találkozó naplójából: Dudás Mihály véleménye a tan­folyamról: nagyon jó volt a tanfo­lyam, mert az egész vármegye gár­distái találkozhattak, hogy átadják egymásnak a tapasztalataikat. Hasznos segítség ez a csapatok­nak. Ormossi Viktor pajtás ígéretet tett, hogy rajgyűlésen ismerteti a hallottakat, amint hazaér. Horváth Ibolya legfontosabb tapasztalata a munkatervek elkészítése volt. Ha­mar pótolja otthon az eddig elmu­lasztottakat és első dolga­, hogy őr­sével munkatervet készítsen. HETE A budapesti Szemere u utcai fiúisko­la tanfolyamán elhatározták a paj­tások: felveszik a kapcsolatot egy sztálinvárosi úttörővel. Egy ,,benn­lakó" barátságán keresztül közelről akarják megismerni a város szüle­tését. El kell­ mondani erről a csapat­tól, hogy sokat tanult és lendülete­sen látott munkához az új évben. A Vita osztály az első tanítási napon rendbehozta a tanterem padlóját, beviaszolta és kifényesítette. Brigá­dot alakítottak erre a munkára, akik, hogy meglepetést szerezhesse­nek, titokban hoztak takarítóeszkö­zöket és munkájukkal példát mutat­tak az egész iskolának. Joó Piroska Nádudvarról már megírta tapasztalatait a csapatgár­­dista tanfolyamról: „Bizony, nálunk is vannak hi­bák. Akadnak olyan pajtások, akik­nek a reakció elcsavarta a fejét, nem öntudatosak, hanyagok és rosz­­szul tanulnak. Most, a tanfolyam után új erővel kezdünk harcot a kettesek ellen a jó félévi bizonyít­ványért. De nemcsak a jó osztály­zatokért akarok harcolni, hanem azért is, hogy a mi drága Rákosi elvtársunkhoz méltóan ünnepeljük meg március 9-ét. Azt akarom, hogy addig ne legyen őrsünkben négyes­nél rosszabb feleletünk.” ★ Elmúltak a találkozó szép napjai, megmaradtak a tapasztalat kincsei, amelyeket a gárdisták teleírt füze­tekben vittek haza, megmaradt a barátság, amely képes jármű nél­kül összekötni tíz- és százkilométe­reken keresztül is tanyai és buda­pesti úttörőket. SZTRÁJKOLTAK cun­ateat tereofcose Washingtonban, az Egyesült Álla­mok fővárosában, ahol Truman elnök a Fehér Házban háborús terveit szö­vögeti, ott történt meg ez az ese­mény. Nyolcszáz néger gyer­eket akar­tak bezsúfolni akkora kis iskolába, amiben csak háromszáz gyerek fér el. Hja, nem telik ott iskolaépítésre, ahol az ország urainak minden gondja csak az, hogy fegyvereket gyártson. A gyerekek nem fértek be az isko­lába. A szülők felháborodva követelték a város nevelésügyi osztályától, hogy rendezze a kérdést. A washingtoni­ urak pedig úgy akarták rendezni, hogy a gyerekek járjanak iskolába a város másik végébe, nagyforgalmú, veszé­lyes utcákon keresztül. Hiszen csak szegény néger gyerekekről van szó, nyilvánvalóan nem fájna a washing­toni uraknak, ha akár mindennap el­ütne belőlük egyet-kettőt a gazdagok valamelyik autója. A szülők azonban nem nyugodtak bele. Megtiltották gyermekeiknek, hogy iskolába járjanak és így 800 né­ger iskolásgyermek sztrájkba kezdett. A hatóságok hiába fenyegették őket büntetéssel. Sem a szülők, sem a gyermekek nem ijedtek meg, tovább folytatták a harcot. Végül is a neve­lésügyi urak „kegyesen” megenged­ték, hogy a gyerekek ismét a régi, szűk iskolájukba járhassanak. Az ügyet bíróság elé viszik. Akármi lesz is az ítélet, bizonyos, hogy a dol­gozó amerikaiak még világosabban látják majd a bírósági tárgyalás után, miféle emberek, miféle „törvények’' hatalmaskodnak fölöttük. Wotsolö­ t tanultatok már a rokonértelmű szavakról. Ide írok néhányat: „öreg, vén, idős, koros, éltes, élemedett, agg, régi, ó, ócska''. Ezeket külön-külön illesszétek be egy-egy mondatba és küldjétek be a szerkesztőségbe. 2. A következő mondatban az alany az „édesanyám"1. Az alábbi mondatok­ban az a­lanyhoz tegyetek mindig más­­más ragot, hogy mindig más értelme egyen a mondatnak: „Megcsókoltam édesanyám... — Vettem egy köny­vet édesanyám ... — A moziban vol­tam édesanyám... — Kaptam egy inget édesanyám ... — Csak szépet jót mondok édesanyám... — új ruha van édesanyám... — Szeretet­tel nézek édesanyám... Írjatok két mondatot a követ­kező szavak felhasználásával: „jegy Etl­yel' jegygyűrűvel — disz, díszel­­kedik, dísszel, diszszázaddal, figyelem! A három feladat közti m­ég kettőt is kijavítva beküldeni, mes hozzá. Jobb tanulással, odaadó úttörő munkával szolgáld édes ha­zánkat, szeresd Sztálin elvtársat és Gottwald elvtársát, légy harcos út­törő a békéért és a szocializmusért.” Télapó, Újév Fickó és kísérete ez­után ajándékokat, könyveket osz­tott szét az úttörők között. Az egész házban, minden teremben más és más szórakozás várta a gyereke­­ket. Az egyikben a filmvetítés, a röscsallag közepéből Télapó képe­zeli az elmúlt évben kötelességüket, másikban a bábelőadás, a harma­­tekint felénk — alatta felirat: „Od- hogyan tanultak, hogyan segítettek dikban bűvész- és artistamutatva­­közöljük Télapó érkezését”. szüleiknek, bátyjaiknak, nénéiknek nyolc szórakoztatták a gyerekeket. Igen nagy már az izgalom, alig Jóéért és a kommunizmus felépí­ Az egyik helyen céllövészet folyt * o • i r_‘ teseert folyó munkájukban, nyíllal és puskával, a másik helyen a Demokratikus Ifjúsági Vn­(_vi­lágszövetség Koreába utazó yjffigyj?\ küldöttségével együtt töltöttem el a szilvesztert a csehszlovák főváros legjobb úttörői között. A Csehszlo­vák Ifjúsági Szövetség Központi Vezetőségének Úttörő Osztálya meghívta a Központi Úttörőházba Prága városának legjobb tanulóit, 1000 legjobb úttörőt, hogy együtt várják meg a Télapó és Újév Fickó érkezését. Erre az alkalomra különösen szép díszbe öltöztették az úttörő­­házat. Kiállították a legjobb cseh­szlovák úttörők egész évi munka­ várjuk jövetelét. A Szovjetunió fe- N megilletődéssel, állva hall- katonazenekar játszott, népi bán­jának eredményeit A­­alakon ott ml jön. Komszomolszkból indult el, gattál­ vég­e az úttörők SZ­ovjet par­­cot jártak énekeltek, latunk az o­rszagi testjobb tanulói- es minden nagyobb varosból tavira- Ja . ,h, ... t­­ /V, ILA XTJ * , ,, , ,, M , .. -­ nak fényképeit , leojobb számtan­­ot küldött, mint pl. Kamiim- tas­atk üdvözletét,, s.megteli«* Tel- Nagy szeretettel vettek korai . orosz történelm tanulókét szö MM. Alma-Atából. M»«nHo- TU gy—? YU TML gyerek* küldöttségünket melyb« nu i/r WI‘ ‘ T ’r,r tynrc-7'L-hni MncoWiMi i „­.inrtróki Töknek az o üzenetüket. Ebben az több mind 30 nép fia Del-Afri­katol Ott voltak a \ ilagttjusagi Talalko- b - j ’ . d­e " .. üzenetben beszámoltak arról hogy Norvégiáig Braziliától Indiáig zon kapott a­ándékok­bol, stb. A táviratokat felolvassák. ., , , . . , I­­. Dp itt létrát a legjobb sz­őrök Egy-egy táviratban Télapó beszá­­mot vegeztek az elmúlt évben, s resztvett Megil etedessel altok, kézimunkáját is, például: az egyik mós arról, hogy mit látott a város- pagfogadtak, hogy a következő év- hogy milyen jól ismertek, hol van­iskola elkészítette fafaragásokkal a h kezes kicsinyített 'oS,i,'E' 'rSlEr..'. "EfE harcolni­ az országokban. Sokat kérdeztek hasonló hatalmas épitkezes mint ^ 1^1. » Télapó azután minden gyereknek tőlem a magyar úttörők életéről is, a Sztálin Vasmű nálunk. Szinten taldte, ott ki- tevelettadott át Elkértem'az egyik Szeretetteljes' üdvözletüket küldik az ifjúság vállalt védnökségét az ». * ^ 3 P P levelet, Vaclav Prohasek VI. osztá- Prága legjobb úttörői a magyar út­építkezés felett).^ ^ ^ Az utolsó táviratot Szovjetunió írű tanulóét, ebben ez áll: „Az el­­töröknek, a Pajtás olvasóinak. De nem sok időnk van a nézető- és Csehszlovákia határáról küldte s m­uit évben úttörőhöz méltóan jót désre, mert a nagyteremben össze­ azt írja: igen kíváncsi vagyok arra, tanultál, négy tárgyból os­ztályzate­gyütt úttörők máris elkezdték az hogy hogyan tanultak, dolgoztak az dat megjavítottad s ezzel nemcsak ünneplést:­­versekkel, ha 11 áj, népi elmúlt évben a gyerekek? Alig feje- magadnak használtál, de szüleidnek táncokkal búcsúztatják az óévet és. -.zik be a távira! "olvasását, fiúkor és tanítóidnak is örömet szereztél, köszöntik az újat. A legjobb szó- megszólalnak a.harsonák: alegérke- A következő évben hasonló szolgá­vá­lók, énekkarok, tánccsoportok lett Télapó, Újév Fickó, nyomában lommal és úttörő becsülettel tanul, váltogatják egymást­ — a kultúr­ különböző állatruhába öltözött gye­­s dolgozz. Különösen szükséges, munkában az egész évben legkivé­­rebek. Nagy ajándékot hozott — hogy a számtannál sokkal többet jobbak _ lépnek fel m­ost az évzáró magával hozta a szovjet úttörők foglalkozz! Vigyázz arra is, hogy ünnepségen. A sarokban csodálatos üdvözletét. Átadja a levelet és fel­ ne légy türelmetlen a társaidhoz, mert van feldíszített fenyőfa díszük. A olvassák: a szovjet úttörők beszá- ez nem méltó az úttörőhöz. Az út­színpad közepén egy hatalmas ro­­málnak arról, hogy hogyan végez­­terő minden társának segít, figyel- Szécsi András -Kosi. i ! LEVELEK A SZOVJETUNIÓBÓL Miklós Judit, Budapest, Gorkijról el­nevezett orosz-magyar iskola és Ambrus Éva, Oleg Kosevoj iskola címére. Kér­jük a címzetteket, hogy jelentkezzenek érte szerkesztőségünkben. HATALMAS ERŐMŰVEKRŐL, lépegető exkavátorokról hallotok vasárnap­­3-án délelőtti előadáson. Jól figyeljetek ha az iskolában hirdetik hogy hol lesz előadás. Menjetek el minél többen és írjátok meg nekünk, mit hallottatok. A csepeli úttörőház egyik műhelytermében a ' •' 11 r., , , , , , ,, , j ----------- ---öj ’ Cl |/ai HJIl, UC lillIlCiVL tulkejenek ablakán pedig rejtelmes dróttekercsek vízre tették, megmakacsodott. Időbe telt, míg a és parányi rádiólámpa körvonalai szűrődnek át. motor és a hajó összetanultak. Most már sebesn szá­es parányi radiolámpa körvonalai szűrödnek át. motor és a hajó összetanultak. Most már sebesen száz Bizony, érdemes ezt jobban szemügyre venni. guld a soroksári Dunaág vizén, valahányszor ki-Azt hiszem, a ti szívetek is nagyot dobban, viszik, amikor megtudjátok, hogy a csepeli Üttörőház paj­tásai távolból irányítható motoroshajót készítettek. Hej, de sokat is vesződtek, amíg megbirkóz­tak ezzel az érdekes feladattal! A hajó építésére Hogyan kormányozzák, fékezik, állítják meg ezt a pompás kis járművet? Ezekre a fogas kérdésekre a rádiószakkör adta meg a feleletet. Vezetőjük, Perth Károly, a villamos­ipari technikum hallgatójának biztos szaktudású irányításával különleges rádióberendezést állítottak össze a pajtások. Ennek egyik része a hordozható leadóállomás.­­ Ez a középhullámú, 5 wattos adó­készülék a villamoshálózat partmenti vezetékéből kapja az áramot. A rádióhullámokat fák, vagy rudak közt vízszintesen kihúzott, 37 méter hosszú antenna­drót sugározza. Másik része a hajó belsejében el­helyezett vevőállomás. Ezt a kis anódtelepek látják el árammal. A hajó tetejére szerelt antenna felfogja az adókészülék hullámait, a hullámok működésbe­hozzák a jelfogó készüléket, a relét. A relé elektro­mágnest kapcsol be, ez magához rántja a kormány vasfogantyúját, a kormány pedig elforgatja a kor­mánylapátot. Egyszerű ugye? A hajón van még egy relé, ez erősebb áramlökésre működik. Ha ellenkező irányba akarunk kormányozni, akkor az adóállo­mással nagyobb erejű hullámokat küldünk. Csodálkoznak a dunai csónakázók, amikor az égszínkék­ hajócska kormányos nélkül, ügyesen el­­siklik mellettük, jobbra-balra fordul és kikerüli a szembejövőket, az akadályokat. Nevetnek a pajtások a csodálkozókon, mert tudják, hogy ez a csoda nem más, mint a tudomány alkalmazása a gyakorlatban. De mi azt is tudjuk, hogy a hajócska parti kor­mányosait, a csepeli úttörőket mi irányítja: a tudás és a munka szeretete, hogy azzal az életet egyre könnyebbé és szebbé tegyék, összefogott az Úttörőház asztalos, lakatos, model­lező és rádiószakköre. Volt nehézség épen elég, de győzték. Csak akkor szökött könny a lakatos szak­körösök szemébe, amikor a hajótest gondosan meg­munkált vaslemezborítóját le kellett szerelni, mert nem volt alkalmas összeforrasztásra. Hanem aztán annál nagyobb lendülettel fejeződött be az építés: vékony furnírlemez került a bordákra, festés előtt még vászonnal is bevonták. Jó erős és szép lett a hajó! F. B. Én úgy tanulok, hogy az isko­lában az óra alatt bő vázlatot írok. Otthon, amikor kinyitom a könyvet, megnézem, hogy mi­lyen hosszú a lecke. Például, történelemből fel van adva két oldal. Ezt a két oldalt felosz­tom körülbelül hat szakaszra. Mindegyik szakaszt elolvasom háromszor-négyszer. Ezután sa­ját szavaimmal elmondom fenn­hangon. Amikor már mindegyik részt így megtanultam, az egé­szet elolvasom egyszer és el­mondom hangosan, így a két oldal történelmet huszonöt perc alatt, megtanulom. Ez nem magolás és mégis sokkal többet érek el így, mint a magolással. A lecke megtanulása után leírom a füzetbe az anyag vázlatát és a jegyzetemet is jól elolvasom. Másnap reggel, ami­kor felkelek, még egyszer elolva­sok mindent. Minden délután két vagy két és félórát tanulok. Én már ré­gen ezt a módszert használom, és azt hiszem, nagyrészt ennek köszönhetem, hogy eddig minden osztályban kitűnő bizonyítvá­nyom volt. Nagy jelentősége van annak, hogy a tanulás végén a leckét hangosan elmondjuk. Ezzel fej­lődik kifejezőképességünk, és ha valahol megakadunk, könnyen ki tudjuk fejezni magunkat, nem fordul elő az, hogy valaki,,bele­sül”. Ez olyanoknál fordul elő, akik bemagolják a leckét. Ha valaki szajkóm­ódra tanul, an­nak nincs semmi értelme, mert az nem tanulás. Aki így tanul, az nem a lecke értelmét nézi, hanem azt, hogy el tudja-e be­­tűről-betűre mondani. A tanu­lásnál oda kell figyelni, hogy meg is értsük, mit tanulunk. Azért írtam ezt le ilyen rész­letesen, hogy más pajtások is próbálják meg a tanulást így, azt hiszem, segíteni fog mun­kájukban. KOZMA BÉLA Kiskunhalas

Next