Pajtás, 1953 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1953-01-14 / 2. szám

Hol­­m az üvegtó? Talán az Óperencián­ is tű­, valami rengeteg erdő közepén? Milyen is Miét? Csillog, szikrázik... Vájjon ke­mény­'*, mint a jég, hogy korcsolyázni lehet raj­ta? Nem, az üvegtó nem­ kemény, hanem lágy, fo­gékony, mézszínű és ezer fény tünde köl a felszínén. Csónakok is vesztegelnek rajta, elmerülnek ragyogó hu­lámaiban. — De most már igazán tudni szeretnétek, hol van az az üvegló. Bizonyosan a mesében, úgy gondoljátok. Csak ott vannak üveg cso­dál­atos dolgok. Hát nem, az üvegló nincs a mesében Innen van az Operanc­án. Itt van a mi ha­­zán­kb­an. Nem hiszitek? Ped­g igaz Óriá­sok (a án nincsenek a mi hazánkban? Bi­zony vannak. Hatalmas erejű óriások l ép­­ke­liek a nagy építkezések területén, harap­ják, hordják a földet tonnaszámra. Üvegta­­vünk s van! Én jártam az üvegtó partján. M­ái (három, az Óperenc­án túl sem lehetne szebb üvegű­), mint amilyet én Tlagyva­­pá falván, egy hatalmas gyáz kellős közepén láttam. Az üvegtő ott nyújtóz­kod­ó, hullámzik egy emeletmagas, tűzálló tóg­ával bélelt ke­mencében. Benéztem a kémlelőlyukon, de előbb kék szemüveget tettem fel, mert vakít és perzselő forró­ ág árad az üvegtóból: 1 !1­0 C fok. Harminchat méter hosszú, az Üveg tó, mélysége pedig 1.20 méter. Az üvegtó hullámait önműködő daru táp­lá­ji, önműködő s­zerkezet önti az üvegtóba 160 kg-os adagokban az üveg alapanyagát. Kővágtsörs finom, sárga homokjain­l, hófehér ferigyesországi szódából, dolouitb­ól, mész­­ből, g­aubersóból és kokszból­­!!ó keveréket. 60 százalék kell a homoki*­1. 21 a szódából, a többi anyag keverése változik aszerint, ha HT, milyen fajta, in'yen minőségű üvegre van szükség. Fe­l­metes lángnyelvek csapnak fel a tó- IxV, mikor az adag bel­elűdül. Sustorogva, fröcskölve orasztja magába a friss artra. Akármilyen­ sűrűn etetik is a kemencét, a Fortyogó tóTe s­íne egyforma marad, nem emelked­ő. Azért, mert a tó másik végénél emeletmagas gépek éjjel-nappal húzzák, gyártják belőle az üvegtáblákat. Az üvegtó kiszögelléseinél tűzálló agyag­ból készült „csónakok” merülnek az olvadék­ba Hosszanti hasítékukon keresztül nyo­módik fel a forró folyadék hat, egyforma szerkezetű gép alsó hengerpárjához. Innen további hengerpárok ragadják magukkal, fele egészen a gép tetejéig. Útjában hal, ke­ményeb­b és mire felér, kész az üvegtábla. A hengersor felső végén a táblákat önmű­ködő üvegvágó szeli le. A vastagabbakat daru fekteti helyükre, a vékonyakat érvelő­vel ellátott munkások emelik le kézzel. A ta­lajra ásatják és engedik, hogy eldőljön. Aki először látja, önkéntelenül behúzza a ina­kat, mert attól tart, hogy a zuhanó tábla re­csegve-ropogva széttörik. Nevetnek ilyenkor a munkások? Jól tudják, hogy a levegő el­lenállása milyen erősen mérsékeli a vékony üvegtál­'.! esését. Próbáljátok meg ti is sima asztalon, kis darab, é­lre állított üveglap­­pal. Igen, munkások dolgoznak az üvegtónál, nem tündérek, nem manók. De sokkal na­gyobb a hatalmuk a tündérekénél. Ők irányít­ják az okos, hatalmas gépeket. Fiatalok is vannak közöttük, mosolygó szemű­ DISZ s­­táb. Szeret­k, nagyon szeret­i a munkáju­kat. Büszkék a gyönyörű gyárra, az ő gyá­­rukra, amely nemcsak nekünk, a mi épüle­teiknek küldi a fényes, csillogó „Napfény” táblaüveget, hanem messzi földre, Egyip­tomba, Olaszországba, Holland­ába, Török­országba és még sokfelé. .Messzi földeken, távoli országokban is a zagyvapálfalvi üiveggyár hibátlan táblá­n csíllan meg a nap térve é- beszél a mi szocialista iparunk TÖRD A FEJED IS is . A négyszeres kötés Az alábbi érdekes régizek­tanulmánynak az az érdekessé­­ge, hogy a megoldás kapcsán majdnem valamennyi figura a táblán kölcsönös kötésbe kerül, míg végül is a figura többlettel rendelkező világos nyer. KÍSÉRLETEZZ kísérletek ..A PALACK TÖRTÉNETE­­RAJGYELESHEZ A villamosáram és annak veszélyei hogy a villa/mnN.'íra miiai no káséi KKwz­zfunk már 10—11 éves korban is, de csak 42 volt vagy annál kisebb fe­szültségű készülékkel. Tehát fehtuz­­né­zhatunk kísérletezéshez szárazelemet, galvánelemet. 12 vo’tnál kisebb feszült­­ségű akkumulát­­rtelepet Az erkiru 1) (110 vagy 220 vol t feszültségűj hii-.izii­­hoz játékainkat. kísérete/* ké-.züle­­keinket csakis úgynevezett játéktransz­­formátoron keresztül i­satlakozt 1 h ji- Juk F ját­ktranszformátorok a há'ózist 110 vagy 220 volt feszült-*-get 12 vagy 2 1 vo'lra transzformálják (csökkenők). Ter­mészetes, hogy e Játék rarwT »r mátoroknak megfelelő minő­ségűeknek kell .'enniük (a megfelel»» .szabvány, elő­írása szerint e'készítve, többek k­özött két különálló tekerve ésse’». Az is ter­mészetes követelmény, hogy jókarl­m legyenek, ezért mielőtt ilyen transzfor­­mmolTHl JátszanL IUs*ér ferezni kezde­ttünk, hozzáértő felnőtt nézze azt meg. Semmi esetre se javítsuk a I 10 vagy 22-i voltos, vagy még nagyobb feszült­­ségű­ berendezést, ne ...szereljünk na ..fo’tozzu­nk'' biztosítót (amit egyébként Horn szabad), hanem bízzuk a szükséges munkát hozzáértő felnőttre, leghelye­sebben .szakképzett villan»'szerelőre. Ni» nyú'tunk a bekapcsolt hálózati ráerje­sző fék belsejébe. II.1 '.NZi-evesszük, hogy va’amelyik villamoslo^szűlók kapcsoljuk ki és figyelmeztessük a fel nötteket a n»»gravitás szükségessé­­gét e N’e másszunk fel — külterületen, vi­déken — a nag»feszült­ségű vezetékecc osz‘«i­valra, ne eresszünk sárk­ányt Ily?» vezeték közelében, ne am.isztáál­­juok az oszloptokhoz. transzform rt­.n há­­zak ft-ui-szerkezetéhez. Ha mindezeket betartjuk, akkor a volum­oslámpák, gépek, készülékek nem fognak „megrázni", nem ér' súlyon, h/j* Penes ét |*n esetben halálos kimen-*,.*'il baleset 111 pedig a megengedett rtuport való kísérletezés melett m­ég igyek­szünk megtanulni a villamosság törvé­nyeit is, akkor jó elektrotechnikus fő­ket be­ölünk. Lomb Pil mérnök fejtese: Indul az ötéves terv ne­gyedik tervére. VÍZSZINTES­­. Január 18 án ünnepeljük 8. évfordulóját. 7. T» ki dolgozik. 8. D­vei gahimb­­loki.­.. 10. (Jm»e|de május 1 én van 11 L. S. 12. Olasz folyó, i­­ 5713 km tioMszu ny ««ibériai f'» v­a­n­ Kö'é emel 17 Mens­­v»*(t »dauéz. 19. Szűk­­állati bú­­v he v 2') Vedd ki csepe. 22 M 7 11 Romai szám: 40 24. M* U»g. néptién ruhadarabok. 20. V|**z*: keresetűt. 27. A Léve** V.'Mjg mikroszkóp szem ,?lé ~- » b­oc­í.'j». 29 Biharmegyei köz­­s­ég FÜGGŐLEGES: « Sz­tét in­dek* díjjal kitüntetet világhírű neger érvék »­. 2. Betű-szomszédok l Malyar költő, költésze­inek f­eg­­szebb virágai hazafias fájdalná­ból fakadtak. 4 Némely anyagra mondjuk, mikor a keresztülmenő és ráeső fényben különböző ízí ............... halárul­ •­ Urnér 2* A­z ajtas S3 száméban meg je keresztrejtvény helyes meg Könyvjutalmat nyertek: Ungvári Péter. Budapest­, IX . Aro»ni­mus u. IT Szűcs Éva. Bu­dapest, XIII . Hajdú u. 1­ft. Nagy László és Kornél Budapest. V .­­ Laczó András. Alkar. S­­árm­ út 2-3. Gulyás Fe­renc. Török­szentmikl­ós•». Surján litelep. Gál Anna. Es -r. Rajnc­­li iiví' ti. 7 Ekli Mária. Debre­cen. Domb u 18. Bíró Ibolya. Ajka. Viktória­telep. Bihari Fe­renc. Mezőtúr. Tölcsér u­­­l Ha­lász Margit. Apork­i. Sztálin út 4-1. Világos van lépésen. Világos anyagi előnyét ki­egyenlíteni lá­szik az előretolt ve­szedelmes ,.b" gyalog. Annak ve­zérré válását kel világosn­ak aka­dályozni legalább is addig, míg megfelelő anyagi előnyre tesz szert. MEGOLDÁS­I Bb4 Bh4 2. c4 Bc4. l­k-'.'i fát 3- FbS . . . . . .vit, amely a bástyáját köti. 3. . . . Fd7 leköti a futárt, amely « (•ibbieket ). « i i ék »n 4 Bd8 k*kört az .©'«"ibbi futárt, amely i feotj a*»rrerwll»en a lobbi figurái kói'Mk? tj ezzel világ*w nyer . k­.ed­ 4 b»V lepesre 5 Bd7 f Ke4 6. Fc4, és világosnak döntő erős állása és anyagi előnye van. A) Egyszerű lánggal. I öt cm h'x-ízű Qveg'apot f*»ik­ionos ntnz itatás^i­l ’irtsatok lángon é­s ugyanakkora fémdarabot Melyik forrósodik m­­eg hamarább? II. Ms palack derekát csavarjátok ;*t borszeszbe átlátott fonal'« . Gyuf'sátok meg, hogy körönkö­­rül tejen és m­ielott a láng ki­alszik, mártsátok hideg vízbe. Mién vá'ik a pa'ack kelté­s fo­­mil mentén? Mire használható a két darab? B) Forrasztólánggal. Ill­­. 1/.. zítsatok Ovegz­sövet közepén és húzzátok hineen s/ér Miért nyúlik meg? 2. Hal' tsjtok s­ö­vet be'aptilát nélkül. IV. I rasszátok be a végét. 2 Ful­­játok öblösre 3. Tágítsátok fól­­­aérpsre zseb'.imps szén rúd-Isi öntési kísérleek. I Porrátört fl­etet olvasszatok faszemnél vé­­déslyen gyöngyöcskévé. 2. Mi­lyen szín fi ész, ha az üvegpin*. h«»z a| VHsoxidot. bi rézoxidot, C| hét m­akOfxn t ke­n­ték? I M« lsen üvek­et kaptok 43 súlyrész homok. 22­­3 ég«* ett bin­. II­I minium. 3 7.3 salétrom hevítésé­vel? Ez a keverék fujtatáss«, szí toli faszéntűzben Is rregoVad. C) Forrasztólángot előálli­ó ké­szülék. Vastagfalui befőttesöveg lekötött dugólatin ero­uise c*t, b­e­­rekp­artöm.ö»Yil leszerelt szelep teuriszert. A kíveret-M--*» vc-^élw tfZ'»rilo i fúvík’sövet mozgatható pa­rzsfadugón vezeseétek át A rivócv'» végét vék»a«y tű behelye­­zésével kV'ipá'JámU 'aposzi, Így I-Mi'ényi nyi'ás a marad. K~vik j^íjt.i, kezeli a pumpát ›V » nMan­t — másik a cmo fi eAik­‹W**4 v«l Iránvitjs ;* k­OAszú £■* hegye« forr­ás«ujl ing­ót. A vllamosáram é'elfinklvm r*-gv**e na­­vobli s/erciKM Játszit­. Vlsttm­osáram­ táplá'ja csen­gö In két. izzólámpáinkat. a gazda­sszony­ok va­sa'óit. a ridlukész­é­­­keket, a lávbe.«D'töké azü'ékeke . az or­­vosok röntgenkész Q’ékek­ stb.­­ vila­­m­osenergia akikul át mechanikai ener­giává, forgássá a motorokban, amelyek a villamosvasúti U'K-­síkat vontatják, a vízellátás s­.ivattyrát hajtják, de villa­­m­osmouo­ok hajtják iparunk munkagé­peit is, mint például az ózdi, diósgyőri, c-coell acentfivekl­en a hengersorokat. Villamosság nélkül ma már »'lg tud­juk elképzelni életünket; a vl'kimoss­ág elterjedése, fontossága egyre jobban fokozódik. Ea.'rt kell már korán megismerked­nünk i villam­osságnak, e lá­hatatlan és ü­ldémén­ye­s energiának törvényiévé!. Tudnunk kell, hi‘gy jóbj»rál s vu’s­­• nosármn — ha értünk hozzá De ve­szélyessé válik, ha tudatlanul, gondatla­nul nyúlunk­­ villamosberendez­éshez. Életveszé­yt te ent a villam­osáram, ha 42 voltnál nagyobb feszi!’t-ségű csujmsz (nem sz.lgee'U vagy rosa zu ! s/ígetelt vezetéket érintünk meg | V ! »-kasokba vezetett Aram feszül'*» e-* Bud»|-e.«l fje' k-rfl'etén I l­) volt, külterüllten é­s vidé­ken 22-) vn't.­ Az áram ülj­­ fés­űinkben, ha az e­g.v­i­k v­ezet­éket a­z e­g­y­i­k kezü­nk. t másik vezetéket a másik kezünk­kel fogjuk. A« is’-im útj.j tes­tünkben.* In az egyik kezünkkel érintjük vil.m­e’y vezette­ két tvs­z­i - Amni cipőben v»gy mmcft’Ab nedves la La Jón 4N­­­ui»4c. Különösen nagy a ves/.ély. hi az rgyik vezetéket az egyik kezünkkel, a •'i lk \ enetéket » mán k k ízű ni k ■ f­og­juk meg (Lásd J. ábra ) De vemze­tes lehet már u/, egyik vezeték érintése la, ha úgy a nejekor nedves (kövas. fö'do«) talajon állunk, különösen, h­a­­ cipónk , nedves, vagy mezit'ib vagyunk. (Lásd 2 ábra 1 Adott esetben veszélyes lehet 0 lám- Pa (l»l­ít'irísz sík lámpa, ejjel/ekr.ny­­lámpak vasaló, vagy más vittempaké­­.szükk fém teste (bi­rko’ala) Ls. in hi­­b.csodas következ­et»én az egyik fe .s/n'ix-g a.’ait Álló vewlAk ahho« ho» ■Aér (Nzskioelven: a |sit«:ii‘­laust kajMH'. köznyelven­: 1 kA*zül*ik ráz.) 'rermáaaete»«en ez necn Je’enU út, Előfizetéal díj 1 k­óra 1,20. negyedévre» 3 tg«, félévre 7.20. egész évr­e 14.40 ti Egyéni e|o||zetést felv esz.­ « Posta Köz­ponti Ilii lapirodája. Riulaitest. V . József Nádor-tér l. Te­lfonszám­t 180—850. Posta takarékpénzt­ári csekkszámla száma: 52 512 Szikra Lapnyomda. József tert 5. Befeion vezető. Kulcsár MHh ály. — Csitt, gyerek, mert m­ég te k bu­jbi jutsz — intette óvatos­s­ágra az egyik szomszéd. Közben mozgolódás támadt a rend­őrök között. Nyílt az ajtó. Durosini lé­pett ki rajta. Egész rendőrfalka kísér­te. Enrico keresztülfurakodott a töme­gen. Ott állt Durosini közvetlen közelé­ben, csak a rendőrök választották el őket egymástól. Durosini kezét, azt a kezet, amely máskor egész na­p szor­galmasan dolgozott bilincs szorította össze. Enrico sírva kiáltotta: — Amerigo bácsi, drága Amerigo bácsi, mi lesz? Jaj, mi lesz? Durosini odanézett, egy percig latol­gatta, mit mondjon, hogy ne hívja fel a rendőrök figyelmét Enricóra, aztán megnyugtatóan mondotta: — Viszontlátásra. Enrico. Hamaro­san. Ne sírj. A könny nem töri szét a bilincset. — Érleltem. Amerigo bácsi! — né­zett utána égő szemmel Enrico. Okol­ beszorított kézzel nézte, amint a rend­őrök lepecsételték a műhely ajtaját, s a kocsira vezették Durosinit. Becsapó­dott az ajtó, felberregett a motor, elin­­dultak. Enrico sokáig nézett a kocsi után. Ott állt akkor is, amikor a tö­meg már eloszlott. Allt és nézett maga elé. Aztán hirtelen, mint aki álomból ébred, körülnézett. „Be kell jutnom a műhelybe! ” — határozta el. ..De ho­gyan?” — törte a fejét. Aztán eszébe­­jutott a hátsó ajtó. Odasietett. Csaló­dottan látta, hogy azon is pecsét van. De hopp! A raktár! Azt talán rém vették észre — jutott eszébe. A pin­cébe sietett. Az ajtón lakat, de az ab­lak — jól emlékezett — az ablak nyitva volt, hogy a fa szellőzzön. Be­mászó:1. Pislogva nézett körül a de­rengésben. Megtalálta a vaslétrát. Fel­mászott. Nekifeszítette a vá­lát a csapóajtónak, de az nem engedett a nyomásnak. Mégegyszer és mégegy­szer megpróbálta. A verejték pár­zott az arcán. Végre, amikor már mér felhagyott a reménnyel­ engedett ajó­ajtó. Mikor kinyílt, nagy robajjal gu­rult le róla valami odalenn. Biztos, azért nyílt olyan nehezen! Enrico felmászott. Az egész műhely feldúlva. A bútorok összetörve. A cá­­paajtó mellett egy régi faragott asztal­láb. Az gurult le az előbb az ajtóról. Az asztal valamivel arrébb, össze­­­rogyva. Enrico rosszul sejtve jutot­t a sarokba: ott tartották a galambot. Jól sejtette: a galamb is ott hevert a föl­dön, szárnyaszegetten, baltával széthu­­sogatva. Enrico megkövülten állt ott. Köny­­nyek szöktek a szemébe. Aztán eszé­be jutottak Durosini szavai: nem. A könnyek itt valób­a nem segítenek. Tenni kell valamit. Mégegyszer körül­nézett, aztán vissz­amászott az utcára. Nem kellett sokáig várnia. Egymásután jöttek a fiúk szakköri foglalkozásra. Csodálkozva nézték a pecsétet és a könnytől vörösszemű Enricót. Amik­or mindnyájan együtt voltak Enrico el­mondta, mi történt: — Pajtások! Tennünk kell valamit — ezzel fejezte be. — Hozzuk rendbe a bútorokat! — szólalt meg valaki közülük. — Igen, igen ezt kell tennünk. Tün­tessük e a pusztítás nyomait — mond­ták a többiek is. — Nem tudjuk majd megcsinálni, kevesen vagyunk — vetette ellene vili­­melyikük. — Elhívjuk az odabelleket — java­solta Enrico. — De ők nem értenek az asafatos­­munkához és nem is úttörők. — Majd megmutatjuk, hogyan csi­nálják — oldotta meg a kérdést Re­­nato. — És majd úttörők lesznek egy­­szer ők is. ( Folytatjuk.) «./ r A * A DISZ Központi Vezetőség lapka úttörők és iskolások számár.« Szerkeszti a szerkesztőbizottság Szerkesztőség. Budapest, V . Ságvári tér 1. Telefonszám: 121—97­­. Kiadja az Ifjúsági Lapkiadóvállalat Bp . Vill., Gyulai Pál­ utca 14. Telefonszám­: 141—422.

Next