Pajtás, 1967. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)
1967-02-23 / 7. szám
Novo-Mihajlovszkoje faluban történt 1941 decemberében. A szovjet csapatok Moszkva alatt mér megállították a fasiszta támadókat. A német megszállás alatt nyögő falucska lakossága titkos örömmel figyelte az egyre közelebbről hallatszó ágyúdörgést. A német helyőrség is tudta, hogy közeledik a front, s hamarosan fel kell venniük a harcot. A település Moszkva felé eső oldalán erős tűzfészkeket építettek ki. Asszonyt, gyerekeket, mindenkit kihajtottak lövészárkot ásni. Egy mosolygós arcú apró fiúcska, Ványa Adrianov különösen nagy buzgalommal járt-kelt. Emlékezetében tökéletes falutérképet alakított ki: — Itt az országút, két géppuskaállás elöl a domboldalon, egy fönt a Grisinék almafája alatt, lőszerraktár a Vityáék pincéjében (oda 19 ládát vittek le). Az ágyúzás mind jobban közelgett. Anna Petrovna nyugtalanul figyelte fia fokozódó izgalmát. Amikor a lövöldözés már a szomszéd faluból hallatszott, Ványa megszökött otthonról, átugrott a kerítésen, és a kerteken keresztül egyenesen a Protva folyó felé futott. • • A szovjet csapatok már a Protvához közeledtek, amikor Ványa kiabálva, hadonászva szaladt elébük a befagyott folyó jegén. — Álljatok meg! — A hólepelbe öltözött katonák meglepődtek. A fagytól, izgalomtól kipirult gyerek vigyázba vágta magát a legelső szovjet harcos előtt és úttörőhöz illően, katonásan jelentett: — A falu erről az oldalról nem vehető be. Itt szüntessék meg a támadást és jöjjenek velem! A katona megveregette Ványa vállát, aztán a parancsnokhoz vitte. — No Ványa fiam, — mondta Ivanov kapitány, miután alaposan kikérdezte a gyereket — most te leszel az egységparancsnok. A kisfiú képzeletbeli térképe alapján piros karikák kerültek a katonai térképre, aztán két nagy kacskaringós nyíl, amely megkerülve a falu házait, hátbatámadja az ellenséget. « — No ezek úgy látszik megelégelték mára! — mondogatták a németek és felkészültek egy esetleges éjszakai támadásra. Ezalatt a folyó mellett elindultak a szovjet csapatok. Az óramutató elérte a négyest. Egy faluszéli ház mögött Ványa az utolsó másodperceket számolta. Majd vékony gyerekhangon felkiálltott . Támadáááás! Azután már a fegyvereké volt a szó. Január elején a 33. hadtest parancsnoka, Jefrenov tábornok visszatért Novo- Mihajlovszkoje faluba. — önt, Ványa Andrianov úttörő, a Vörös Hadsereg Parancsnoksága nevében a Vöröscsillag Érdemrenddel tüntetem ki. — Így hangzott a legfelsőbb parancs. Ez a mosolygós arcú kisfiú ma már egy moszkvai gépgyár villamossági részlegében dolgozik, kutató: Debri Antal ««•EWES A BÉKE HADSEREGE