Pajtás, 1967. július- december (22. évfolyam, 26-50. szám)
1967-07-06 / 26. szám
— MIT VÁR A FESZTIVÁLTÓL? — „Csudajó fej..— Ez a címe a dalnak, amelyet énekelek a II. táncdalfesztiválon. Egy fiúról szól, aki kedves egy lánynak. Karda Beáta a II. táncdalfesztivál legfiatalabb szereplője. Tizenhat éves, másodikos gimnazista. Diák az iskolában, diák otthon, ahol zeneművész édesapja a tanára, és diák a rádió tánczenei stúdiójában. Vajon hol a legnehezebb a tanulás? — A gimiben. Rengeteget birkózom a matekkal és a fizikával. Nehéz a tanulás itthon is, apu szigorú és nincs benne egy szikra elnézés sem. A tánczenei stúdióban pedig ott vannak a versenytársak s elmarad az ember, ha nincs szorgalma, nem képezi magát. Mátrai Zsuzsát választottam követendő példámnak. Kulturáltan, szépen énekel, ezenkívül rendkívül jó előadóművész is. Nemcsak hallgatni, látni is élmény. A mozdulataival úgy fejezi ki a dalok mondanivalóját, mint a legkiválóbb prózai művészek. — Mit vár a táncdalfesztiváltól? — Tulajdonképpen már el is értem, amire vágytam. Bekerültem az énekesek közé, ennek nagyon örülök, akkor sem szégyelem magam, ha az ötvenkilencedik leszek. — A fiúk valóban olyan „jó fejek’ ahogy a dal mondja? — Nem mindegyik. A múltkor egy ismerősöm megkért, hogy hozzam el az unokáját az óvodából. Az úton — ahogy mentem az óvoda felé, hozzám csatlakozott egy ismeretlen „jó fej”. — Szia, elkísérhetlek? Hirtelen furcsa ötlet villant az agyamba — Jöhetsz! — Beszélgettünk, nagy szövege volt, nem tetszett. Az óvodánál mondom neki, hogy „ nekem ebben a házban van egy kis elintézni valóm.” Megvárt. Jöttem kifelé Pistivel, aki mindenfélét kérdezett tőlem. Amikor a kapuba értünk, lehajoltam hozzá, megpusziltam és jó hangosan kérdeztem. — Mit ebédeltél kisfiam? A „jó fej” majdnem elájult, földbegyökerezett a lába. Én meg Pistivel gyorsan továbbálltam. Magyar szöveg: REMÉNY INGYENES ISTVÁN ÜLDÖZIK A SYRTAKI SZERZŐJÉT „Egy szép mesés, távoli táj...” Görögországot varázsolja elénk a dal. A Syrtaki, amely meghódította az egész világot. Szerelemről szól és a hazáról, melyben a szürke napok helyett rózsaszínűre vágyódnak az emberek. Hallgatod a dalt, egészen magával ragad, érzed, hogy valamilyen megfoghatatlan szépség tulajdonosa vagy. Tudod-e, hogy Görögországban bűnnek számít ilyen csodálatos dalt alkotni? Amíg a Syrtakit énekli, táncolja a világ, a zeneszerzőt üldözik. Senki sem tudja, hol tartózkodik Theodorakisz. A dal pedig tovább szárnyal. Most már majdnem a himnusz erejével! MIK IS THEODORAKIS Mik maga távoli det i dix emléke fáj Mert. nsy nde -lát műin máé Mivfejt» oUilam jár. A szél, аж«•find hozta te ládi^ Аг 6- и vegénél, lábad Minden gondod látná lelkesedve, új,fag minta Síi' teái. gegen eltűnt kedvesedre Бт^Акедие, чн -remélj ki tudja merre járni.