Pajtás, 1969. július-december (24. évfolyam, 26-50. szám)

1969-10-09 / 40. szám

18 A VILÁG LEGKISEBB NAGYVÁROSA H­a röviden kellene válaszol­nom arra a kérdésre, hogy milyen is Genf, vagy ahogy franciául mondják: Génévé, ezt felelhetném: a világ leg­kisebb nagyvárosa. Pontosabban a világ legkisebb világvárosa. (Csak stilisztikai okokból írtam nagyvárost világváros helyett.) Mert az alig száznyolcvan­ezer lakosú Genf nem­zetközileg is jelentős város nemcsak Európában, hanem az egész világon. Alig van nap, hogy a lapok hasábja­in ne szerepelne a neve. Érthető, hi­szen az ENSZ európai székhelye, szá­mos nemzetközi szervezet központja. Ezek közül a legjelentősebbek a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, az Egészségügyi Világszervezet, a Táv­közlési, Meteorológiai Világközpont. Ezenkívül még számos, más nagy nemzetközi szervezet székhelye a város. Genf helyén már a római korban is település volt, de későbbi hírét kitűnő kézműveseinek köszönhette. Hatalma tetőpontjára a reformáció korában jutott. A Párizsból menekü­lő Kálvin végülis ebben a svájci városban talált menedéket: innen terjedt szét a kálvini protestantizmus eszméje, s lett a reformáció központ­ja, „erős vára” Genf. A város magja, a mai óváros meg­tartotta a szigorú, puritán hagyomá­nyokat: bizonyos szürkeséget, díszte­­lenséget. Kemény következetességet, mondhatni konokságot fejeznek ki a korabeli házak zárt sorai. A város egyik nevezetessége a San Pierre ka­­tedráns, ahol Kálvin egykori szószé­két őrzik, és az auditorium, ahol első beszédét tartotta a vallásreformátor. Mi a genfi konvenció? kozmopoli­ta hagyomány”! Igen, így hívják. Mert a kozmopolitizmusnak, mond­juk a tőkés nemzetköziségnek is megvannak már a maga mély gyöke­rei Genéve-ben. Itt alapította meg Henri Dunant, a múlt század végén az úgynevezett genfi konvenciót, a sebesült harcosok ápolására, amely­ből később a Vöröskereszt szervezet fejlődött ki. De igazán nemzetközivé ez a viszonylag kis lélekszámú sváj­ci város az első világháború után vált, amikor a Népszövetség székhe­lye lett. Hatalmas épületeit ma az ENSZ foglalja el, itt van az Egyesült Nemzetek Szervezetének európai köz­pontja. Maga az épület rendkívül im­pozáns, még ma is modernnek mond­ható, noha több mint negyven esz­tendeje építették. S tervezői között szerepel a világhírű magyar építész Vágó József is, kinek nevét a többié­vel együtt egy tábla örökíti meg. Az épületről, ha tiszta az időjárás, látni a Mont Blanc-ot, Európa leg­magasabb hegyét. A Mont Blanc egyébként egész Genf fölött ott ma­gasodik. Ha az ember a tó körüli LÉGIFELVÉTEL A VI­LÁG LEGKISEBB NAGY­VÁROSÁRÓL AZ ELSŐ VILÁGHÁ­BORÚ UTÁN ÉPÍ­TETT NEMZETEK PA­LOTÁJA, AMELYET MOST KIBŐVÍTE­NÉK

Next