Pajtás, 1970. január-június (25. évfolyam, 1-25. szám)

1970-01-29 / 4. szám

RÉZFÚVÓSOK, HEJ! Három éve alakult az érdligeti 1081-es számú Latinka Sándor Úttörő­csapat fúvószenekara. Legutóbb Érd felszaba­dulásának negyedszáza­dos évfordulóján szere­pelt, nagy sikerrel. Jó­hírük a község határán is túljutott. Hangver­senyeztek már Budapes­ten a XX. kerületben is. KÉSZÜL A SÜTEMÉNY Szorgos munkában talál­tuk a mezőkövesdi Zalka Máté Úttörőház „kis gazd­­asszony” szakkörét. Ünnep előtti sürgés-forgásban ki­lenc kislány gyúrta, göm­bölyítette a kókuszos „ágyúgolyókat”. Ripszky Istvánná vezetésével far­sangi teadélutánra készü­lődtek. A PTI JELENTI ELSŐ DÍJ! Az első nemzetközi út­törő-fotókiállítás egyik díj­nyertes képe: A VIDÁM TEIL. Fényképezte: Oleg Dunajev 10 éves szovjet úttörő. KIÜTÉSES VERESÉG ÚJPESTEN ... és egy-két megszívle­lendő tanulság. A magyar labdarúgók ugyanis most már ki tudja hányadízben bizonyították be, hogy kép­telenek megtalálni a szoros emberfogásos játék ellen­szerét. Könnyen megadják magukat, nem tudnak el­szakadni az őrzőiktől, és ennek az az oka, hogy nem futnak, nem mozognak ele­get a pályán. Hogy miért? Valószínűleg azért, mert erőállapotuk ezt nem teszi lehetővé. Többet és lelki­­ismeretesen kellene edzeni, mert aki nem vállalja a na­gyobb megterhelést, az le­marad a versenyben. Saj­nos labdarúgásunk az utób­bi évek során bebizonyí­totta, hogy nem tudott lé­pést tartani a fejlődéssel. Ha az illetékesek nem is­ménk fel a bajok forrását, nehéz lesz visszaszerezni a régi dicsőséget. Szőnyi János A BEFŐTTRŐL JUT ESZÜNKBE A tudósok nemrégiben ki­mutatták, hogy a cseresz­nye Kis-Ázsiából „szárma­zik"’, innét indult el ván­dorútra, de már kétezer esztendővel ezelőtt honos volt a mi kontinensünkön is. A barack pedig perzsa eredetű, régebben ezért ,,becézték” perzsa almának. Damaszkuszi gyümölcsnek nevezték korábban a szil­vát. E név a szilva ere­detére utal. Ismerjük más gyümölcsök őshazáját is. A sárgabarackot például elő­ször Örményországban ter­mesztették, a diót pedig a Kaukázusban. Az Indiá­ból Európába származó na­rancsot valamikor kínai al­mának nevezték, először ugyanis Kína déli vidékein termett. Az ananász, a ba­nán, a paradicsom és a burgonya viszont Dél-Ame­­rikából került hozzánk. Még egy adat a gyümölcs­tör­ténelemből : a szőlő Ázsiá­ból­ származik, szőke óriások LESZÜNK! A franciák az elmúlt száz év alatt átlagosan 4,6 centi­métert nőttek elődeikhez képest. Földünk lakói las­san, de fokozatosan mind magasabbak lesznek. A francia újszülöttekről ké­szült statisztikai adatok még azt is kimutatják, hogy 100 év alatt jelentősen csök­kent a barna hajú csecse­mők arányszáma, s jóval több szőke gyermek jön a világra. — Szervusz drága barátom! Ezer éve nem láttalak! Ugass már valamit magad­ról ! E HETI VICCÜNK ...félévinek már késő, év vé­ginek viszont még korai. De azért jó. Pityu üres kéz­zel jön haza az iskolából. — Hol a bizo­nyítványod? — kérdik a szülei. Mire Pityu: — Kölcsönad­tam egy kicsit Bélának. Ugyan­is meg akarja ijeszteni a szü­leit. TÉLEN FÁZNAK A JEGESMEDVÉK? Sokan csodálkoznak azon, hogy az állatkerti jeges­medvék a kánikulában lus­tán heverésznek és sütte­­tik a bundájukat a Nap­pal. A sarkvidék lakóit úgy képzeljük el, hogy árnyé­kosabb helyen húzódnak meg. Nem! Szeretik a Na­pot, és télen víziszonyuk van, mert túl hidegnek ta­lálják úszómedencéjüket.

Next