Pajtás, 1973. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1973-06-13 / 24. szám
iskola tanulója bizonyult a legjobbnak: a versenyben a pusztaszeri 2009. számú Dózsa György Úttörőcsapatból Pasztuhov Balázs a második, a lovászpatonai 837. számú Damjanich János Úttörőcsapatból Horváth Miklós a harmadik lett. Az úttörő vegyészek országos versenyének győztese az 5147. számú Mező Imre Úttörőcsapatból Kovács Tamás, az egri 4. számú általános iskola tanulója; a második helyezett a budapesti 735. számú Petőfi Sándor Úttörőcsapatból Balázs Iván József, a harmadik pedig a budapesti 642. számú Kossuth Lajos Úttörőcsapatból Grúber Tibor. Az úttörő matematikusok országos versenyének győztese a nyolcadikosok csoportjában a budapesti 216. számú Bezerédi I. Úttörőcsapatból Seres Ákos, a második helyezést a budapesti 92. számú Petőfi Sándor Úttörőcsapatból Vankó Péter, a harmadikat pedig a budapesti 2542. számú Bocskai I. Úttörőcsapatból Knébel István érte el. A hetedikes úttörő matematikusok közül a budapesti 1406. számú Ságvári Endre Úttörőcsapatból Weeber Éva bizonyult a legjobbnak, utána a szekszárdi 1970. számú Garai I. Úttörőcsapatból Mikola Péter, majd a nyíregyházi 406. számú Zrínyi Ilona Úttörőcsapatból Győri István. Az országos úttörő orosz nyelvi versenyen az egységes tantervű iskolák tanulói között, a nyolcadikosok csoportjában a 813. számú Bornemissza G. Úttörőcsapatból Holló Mariann, az egri 2. számú általános iskola tanulója lett a győztes; őt követi a második helyen a kecskeméti Petőfi Sándor általános iskola tanulója, Búzás Edit, a harmadikon pedig a Vas megyei izsákfai 516. számú Hunyadi János Úttörőcsapatból Bogdán Veronika. A hetedikesek vetélkedőjén az első helyezést a 3134. számú Petőfi Sándor Úttörőcsapatból Szíjártó Csilla, a budapesti VH. Dob utcai általános iskola tanulója, a másodikat a 4676. számú Petőfi Sándor Úttörőcsapatból Kovács Attila, a hatvani 2. számú általános iskola tanulója, a harmadikat pedig a kondoros 2042. számú Zrínyi Ilona Úttörőcsapatból Pataki Edit érte el. Az orosz nyelvi tagozatú általános iskolák úttörőinek országos versenyén sorrendben a nyolcadikosok között a kecskeméti Petőfi Sándor általános iskola tanulója, Körösi Piroska, majd a 850. számú G. Dimitrov Úttörőcsapatból Szilasi Éva, a budapesti XX., Vörösmarty úti általános iskola tanulója, azután a 705. számú Gárdonyi Géza Úttörőcsapatból Somorjai Gabriella, a győri Lenin úti általános iskola tanulója, a hetedikesek között pedig a Borsod megyei, ricsei 404. számú I. Rákóczi Ferenc Úttörőcsapatból Bodnár Mária, azután a 830. számú Bocsor I. Úttörőcsapatból György Éva, a pápai Jókai általános iskola tanulója, majd a 13. számú Bartók Béla Úttörőcsapatból Koncz Krisztina, a budapesti XIX., Hungária úti általános iskola tanulója bizonyult a legjobbnak. A harmadik osztálytól szakosított tantervű általános iskolák úttörői közül a nyolcadikosok csoportjában a 854. számú II. Rákóczi Ferenc Úttörőcsapatból Kocsis Judit, a salgótarjáni Rákóczi úti általános Iskola tanulója, majd a 651. számú Zrínyi Попа Úttörőcsapatból Hankó Éva, a budapesti ХШ., Kresz G. úti általános iskola tanulója, azután a 4195. számú Sudár I. Úttörőcsapatból Csikós Anikó, a pécsi Meszesi úti általános iskola tanulója, a hetedikesek versenyén pedig az 5029. számú Arany János Úttörőcsapatból Boros Péter, a budapesti XIV., Újvidék téri általános iskola tanulója, majd a 651. számú Zrínyi Попа Úttörőcsapatból Kovács Márta, a budapesti ХШ., Kresz G. úti általános iskola tanulója, azután a 3835. számú Zrínyi Попа Úttörőcsapatból Drahota Erzsébet a szentesi, Kossuth téri általános iskola tanulója érte el az első három-három helyet. Az orosz anyanyelvi kategóriában folyó vetélkedőn az első a 3248. számú Táncsics Mihály Úttörőcsapatból Gárdos Lili, a budapesti XI., Váli úti általános iskola tanulója; a második a 887. számú Sziklai Sándor Úttörőcsapatból Kiss Liliana, a budapesti ХП., Németvölgyi úti általános iskola tanulója, a harmadik pedig a budapesti XIX., Ady Endre úti általános iskola. Rákóczi Ferenc Úttörőcsapatából Takács Sándor lett. Hosszú lenne felsorolni, mi mindent nyertek az országos úttörő szaktárgyi versenyek s a technikai verseny győztesei, résztvevői, — de annyit mégis, hogy a legjobbak igen értékes tárgyjutalmat is kaptak; közülük többen külföldi utazáson vesznek részt. 12 Ш1 rondásejetet Erdődy János : így élt Gutenberg Erdődy János, a legnépszerűbb magyar ifjúsági írók egyike, az európai reneszánsz korszak legkiválóbb ismerője új könyvében, a Móra Könyvkiadó új életrajzregény-sorozatában Gutenberg Jánosnak, a könyvnyomtatás európai előfutárának, megteremtőjének, rendszerezőjének állít maradandó emléket. Föltárja Gutenberg kálváriás életét, fényt derít a nagy mester ellen folytatott monstre-per kulisszatitkaira, elmondja, milyen hálátlan sors jutott osztályrészéül a kultúra egyik legfontosabb úttörőjének. S mint a jó házigazda, a legízletesebb fogást könyve végére tartogatja, ahol is szellemes egyszerűséggel, de tudományos alapossággal bevezeti olvasóit a Gutenberg-korabeli könyvnyomtatás legapróbb titkaiba is. Móra Ferenc: A hatrongyosi kakasok A mese állítólag csak kis gyermekeknek való. Ám az igazi író tollából fakadt történet és a népmese minden korú olvasni szerető embert szórakoztat. Móra Ferenc most megjelent gyűjteménye is ilyen írásokat tartalmaz. Találhattok benne már ismert és megkedvelt históriákat, de olyan eddig elfeledésbe merült meséket is, melyek régi hetilapok, újságok hasábjain áladták Csipkerózsika-álmokat, s itt jelennek meg először kötetben. Van itt Ének a rétespásztorról, kecskebálba visz el az író, mesél Hörcsög gazdáról és Ürge mesterről, a péceli szúnyogokról, kéményseprő zsiráfokról, sündisznócska lovaglásáról stb. Aradé, anekdotázó kedv, magas színvonal, szivárványos derű jellemzi minden sorát. A kötetet Reich Károly grafikusművész gyönyörű illusztrációi díszítik. KÖNYVESPOLC Lukács Ernőné: Mekkora? Sok mindenért lehetne a Móra Kiadót bírálni, de azt meg kell hagyni, hogy a tudományos ismeretterjesztés területén vállalt nehéz feladatait kitűnően teljesíti. Bizonyság erre Lukács Ernőné: Mekkora? című munkája, amely immár a második kiadást érte meg. A jeles szerző az írni-olvasni már megtanult ifjú olvasókat a mértékegységek világába vezeti be. Sallangmentes, tiszta logikájú előadásban mondja el a gyerekeknek: hol, hogyan és mikor keletkeztek az egyes mérési rendszerek, amelyeknek segítségével birtokunkba tudjuk venni a nagyvilágot? A napórától a fényév fogalmának tisztázásáig hallatlan biztonsággal és tudományos felkészültséggel magyarázza a legbonyolultabb fogalmakat is. Randé Jenő: A gépek forradalma A Képes történelem című sorozatban, második kiadásban jelent meg. Teljes ívet rajzol a szerző a XIX. századbéli Angliáról, életéről, társadalmáról és történelméről. Megeleveníti az akkori parasztság és a munkások keserves küzdelmét az életért, a jogaiért. Szemünk láttára lép a történelem színpadára a gőzgép, a szövőgép, bontakozik ki a parasztok és a bányászok sztrájkmozgalma. Persze, testet ölt a lordok, bankárok és dúsgazdag gyárosok fényűző élete is. Mondanivalóját temérdek remek korabeli képpel, verssel, regényrészlettel teszi még élvezetesebbé a szerző. Még meg kell dicsérnünk a Móra Kiadót azért is, hogy a kötet főbb képanyagát külön fálakban is kinyomtatta, hogy ha cikket írtok a faliújságra, ne kelljen megcsonkítanotok a könyvet.