Pajtás, 1987. szeptember-december (42. évfolyam, 20-34. szám)

1987-09-03 / 20. szám

VtLtMtlNYtlV tLLtlNVtLt/NAtlN Y tl\ Május 21 -i (87/18-as) számunkban voltam bátor leírni egy házibuli történetét. Cikkbéli hőseim (nem kitalált személyek!) a szülők tudta nélkül, az újságíró lakását kölcsönkérve tervezték összejövetelüket. Az újságíró - e sorok írója — nem vállalta a „titkos összeesküvést", helyette megegyezést ajánlott. Megtart­ható a buli, de jelentsék be együtt a szülőknek! Döntésemről cikkemben kikérem a ti véleményeteket is, és feltettem a magam számára is izgalmas kérdést: 13 évesen tényleg nem gyerek már az ember? „Bízom benne, hogy majd a több száz levél, amit kapni fog, meggyőzi Önt arról, hogy más véleménye legyen a mai tizenéve­sekről" - írta Vágó Gyöngyi. Nos, ezekből válogatott össze vé­leményeket és ellenvéleményeket a szerző, Major Árvácska „Az igazat megvallva, sokat gon­dolkodtam azon, írjak-e. Még soha­sem szóltam hozzá semmilyen nyil­vános vitához, s imár a Pajtáshoz is elég nagy szamárnak tartanak: 18 éves lány vagyok. Azt hiszem, nem tette jól, ,hogy mindenféle feltételek­nek vetette alá a tiniket. Senki sem szereti a feltételeket. Főleg, ha még kellemetlen is. Azt a kérdését pedig, ami a pénzre vonatkozik, ne hara­gudjon, de értelmetlennek éreztem. Őszintén: honnan máshonnan lenne pénze egy iskolásnak? Manapság nem divat az üveggyűjtés, és a mai árak mellett a szükséges több má­zsa rongy sem gyűlik össze hetek alatt. Gondolom, a cikkben említett fiatalok nem élnek olyan szörnyű körülmények között, tehát nem kell fillérenként összekuporgatniuk a pénzt. A szülőktől kapott pénzt pe­dig arra költik, amire akarják. Ti­zenhárom évesen valami önállósága csak lehet az embernek, nem? Egyébként a szülők többsége való­ban olyan vaskalapos, mint a sze­replő lányé! Valószínű, hogy ha óriási hibákat nem követett el a ne­velésben, akkor az jó gyerek („gye­rek”) nem fog teljes őrültségeket csinálni. Tehát: egyedül lehet hagy­ni egy estére. Nem tudom, mi ki­vetnivaló van abban, hogy néhány tizenéves magában akar szórakozni. Szórakozni, zenét hallgatni, meghitt hangulatban beszélgetni (ez az is­kolában nem­­valósulhat meg), vagy esetleg (bár nálunk nem volt szokás) kipróbálni,­­milyen is az a fene ve­szélyes cigaretta. Egy 13 éves ember már nem gyerek. Nem is FELNŐTT, hanem kamasz. Ezért is nehéz ve­le... A legnagyobb sértés, ha gye­reknek nézik ilyenkor­ az embert. Egy bulit megtiltani, korszerűtlen feltételeket szabni, helytelen. Mert bulikra szükség van. Olyan mara­dandó emlékek ezek az összejöve­telek, amelyekre még sokáig fog jó érzéssel gondolni a «­felnőtt fel­nőtt«.” (Név és cím a szerkesztőségben) „Nagyon helyesen döntött, amikor azt az egyezséget kötötte, hogy meg­tartható a buli, de csak akkor, ha megbeszélik a szülőkkel. Ha egy lány idegen, emberhez fordul, abban csak a szülők a hibásak. A legtöbb szülőben megvan az az elmaradott­ság, hogy ha a gyermeke össze akar jönni a barátaival, akkor beül­­kö­zéjük, és szórakoztatni akarja őket. Az illető, aki felkereste önt, nem cselekedett helyesen. Kérem, írja meg neki, hogy ő is, s meg a barátai is vigyék el a szüleiket a Házibuli című filmre, és vegyenek példát.” Boros Róbert, Pécs „Hogy­­13 évesen gyerek-e az em­ber? Szerintem nem felnőtt, de már nem gyerek, az biztos. Ebben a kor­ban majdnem mindenki szerelmes. És az érzelmi világunk igen gazdag. Érzelgősek vagyunk. (Én­­is.) A fel­nőttek pedig nem értenek meg min­ket. Például, ha valakit elhagy a ba­rátja, a felnőttek azt mondják: majd lesz másik! "Biztos, hogy lesz másik, de az előzőt nagyon nehéz elfelej­teni. Tapasztalatból ,tudom. Szerin­tem a­­bulizóknak igazuk van. Miért kell a felnőtteknek mindenütt a «gyerek« (inkább: tini) nyomában lenniük?” Keserű 20-a „Én is úgy döntöttem volna, mint az újságíró, bár a nagyszülőket is megértem: szeretik az unokájukat. A szülőknek azonban nem ártott volna­­megtudniuk a találkát. A har­madik kérdésre nem lehet határozott választ adni. Hisz a lelke mélyén még egy 18 éves egyén is lehet gye­rek, ugyanúgy, mint egy tini komoly ifjú. Ha lenne­­mérlegem, és ráállí­tanék egy 13 éves lányt, a­­mutató inkább a «gyerek­« felé hajolna, de már sokkal közelebb lenne a «fel­nőtt« felirathoz, mintha egy 10-11 éves lányt raknék rá. Ilyenkor szá­mít legtöbbet ez a két-három év. En­nek a korosztálynak még nem való a bulizás. Csak azért akarnak ilyen «nagyosan« szórakozni, mert otthon kisgyerekként kezelik őket, és ebből ők minél hamarabb ki szeretnének szállni. Persze, ez nem fog sikerül­ni, csak nagyképűvé teszik magu­kat. Én nem azért írom ezt a leve­let,­­mert szerény vagyok, hanem mert saját kárán tanul az ember. Én is rendeztem már bulit, de nem a legszerencsésebben sikerült.” Kiss Barbara: Lenti „ön nem a leghelyesebben járt el, és ez csakis azért lehet, mert önnek is olyan a gondolkodása, mint a leg­több szülőnek. Szerintem ezek a ti­zenévesek nem «hazugságból« nem mondták meg szüleiknek, hogy há­zibulit szeretnének tartani, hanem azért, mert a szülők — tisztelet a kivételnek — csak úgy tudják el­képzelni gyermekeik szórakozását, ahogy régen ők is szórakoztak. Ezek a tinik ezért várták öntől a megér­tést, és bíztak önben. De mint ön is írta, «egy életre eljátszotta a hitelét« előttük.” Vágó Gyöngyi, Hajdúszoboszló „Érdekesnek találtam a beszélge­tést, de ami mélyebben «rejtőzik« e dolog mögött, az már­­nem olyan szép. Minek este bulizni­?! Jó, nem vagyunk egyformák, ezt elfogadom. De azt már nem, hogy egy 13-14 éves lány már most (!) hazugságba keveredjen, mert ő buliba szeretne menni. Szerintem a szülőket őszin­teséggel és tettekkel lehet meggyőz­ni. Teljesen egyetértek a cikk írójá­val: a tinik nagyon sok mindenről beszélgetnek. S szerintem nem is igazi barát az, akivel csak bulizni lehet. Szülő és gyerek között nincs kijátszás. Aki kijátssza a másikat, az hazudik is egyben. Természetes, hogy őszinteséggel tartozik szüleinek a gyerek. Igenis, gyerek még az, aki pedig már a nagyfiúnak és nagylány­nak« képzeli magát. Pontosabban, nem gyerek, de nem is felnőtt, tini. Ilyenkor aztán mindenki meg akar­ja mutatni magát, szeretné, ha min­dig ő állna a középpontban, hogy őt is úgy tekintsék, mint felnőttet. Nagyon fölkavart, hogy az a lány olyan rossz véleménnyel van az operáról. Én néha jutok csak el az Operába, de mindig hatalmas él­ményt nyújt.” Rakita Ildikó, Kecskemét „Egyáltalán nincs igaza a cikk író­jának. Az nem a szülő kijátszása, ha valaki a kapott pénzt nem a meg­adott célra költi. Kivéve persze, ha nagyobb összegről van szó. Amiről ebben az estetben szó sem lehet, 900 forint ma már nem összeg. Egy 13-14 éves fiú vagy lány nem gyerek, csak a felnőttek kezelik úgy őket. Aztán csodálkoznak rajta, hogy a kedves gyerekük nem tud megállni a saját lábán, és szidják az ifjúságot.” Szántó Attila, Karmacs „Szerintem egy 13 éves gyereknek arra még egyáltalán nincs szüksége, hogy este tízig bulizzon. Az pedig különösen megalázó dolog, hogy egy teljesen különálló lakásban akarják, a szülők beleszólása nélkül megtar­tani a bulit. Amikor az ember eléri

Next