Palota-Ujpest, 1933 (13. évfolyam, 37-47. szám)
1933-09-09 / 37. szám
Palota-Újpest A béres előkerül az eketáborból. Súlyos kalapját két kezében tartva áll az uraság elé. Minden mozdulata bágyadtságot árul el. — Miért nem engedelmeskedtél az ispán urnak, mikor azt rendelte, hogy maradj itthon, mig egészen meg nem gyógyulsz ? — Méltóságos uram, bocsánatot kérek, azt gondoltam, hogy beteg már nem vagyok és nem akartam itthon dologtalanul lézengni. Az uraság arcán meleg részvét vonásai simulnak el. Tárcájához nyúl, kivesz egy magasabb számú bankjegyet és átnyújtja a meglepett béres kérges kezébe: — Most én parancsolom, hogy itthon maradt, míg teljesen meg nem erősödői, feleségednek pedig mondd meg, hogy ne sajnáljon jó, tápláló eledeleket hozni az asztalra. Az ispán úr majd gondoskodik erődhöz mért munkáról, hogy el ne unjad magadat. Elmehetsz. Aztán barátságos arccal fordulva felénk, meghívott bennünket nagyúri ízléssel berendezett kastélyába egy kis üdülésre s bizalmas beszélgetésre. Jó későn, fényes holdvilágos estén repültünk az ő kocsiján szállásunkra azzal a meggyőződéssel, hogy ahol a munkaadók ilyen bánásmódot tanúsítanak az ő termelő táboruk iránt, ott a társadalmi rend felforgatására törekvő elemek nem találnak termékeny talajt az ő fertőző tanaik tenyésztéséhez.Sass János. gJM £=3*3 £=*«• £=•© 43-ik évfolyamát kezdi meg az újpesti Conservatorium. Az Újpesti Zeneművelő Egyesület Conservatoriuma a nyári szünet után e hó közepén újból megkezdi áldásos működését. Újpest legrégibb ének- és zeneiskolája a komolyzene művelése és terjesztése érdekében munkálkodik. 43-ik évfolyamát új művésztanerőkkel bővítve és lényeges, 20—30 százalékos tandíjmérsékléssel indítja meg ez a patinás intézet. A behratások szeptember 1-től tartatnak mindenköznap délután 4—6 óra között az egyesületi irodában (Szent István tér 21. szám). A rendes tanítás szeptember 11-én kezdődik. Beiratási díj: szeptember 1—15-ig 12 pengő, azontúl 14 pengő. A beiratási díj három részletben is fizethető. A havi tandíj igen mérsékelt. Egyesületi tagoknak külön kedvezmények. A nagybőgős- és fúvós-tanszakokon, valamint a felnőttek részére rendezett esti kamarazene-tanfolyamon a tandíj egységesen havi 50. Indokolt esetben és a növendékek számarányához ígérten, szegénysorsú és jó előmenetelű növendékeknek az Egyesület tandíjkedvezményeket ad, jeles előmenetelű növendékeknek pedig ösztöndíjat biztosít. Ismertetésünket azzal fejezzük be, hogy helyesen cselekszik az a szülő, aki gyermekét a jóhírű Conservatoriumban taníttatja. A szülők pedig lépjenek be a Zeneművelő Egyesületbe, ahol az évi tagdíj mindössze 9 pengő. A kiváló intézet igazgatója Szikla Adolf, a m. kir. Operaház ny. karnagya. A tanári kar a következőkből áll: Zongora : Cz. Altenbach Matild, Hannig Pál, Illek-Berger Matild, Kósa Sándor, Noiretné Kósa Gizella, özv. Rónai Zsoltné, Petri Endre, Stölczner Mihályné; hárfa: rácalmási Molnár Anna; hegedű: Kálmán Mária, Melles Béla, Solarcz Valéria ; gordonka : Brodszky Ferenc ; gordon (nagybőgő) és fuvósszak: Lebenguth Mihály; ének : özv. Bondy Viktorné ; elmélet: Sauerwald Géza ; kamarazene : Melles Béla, a m. kir. Operaház hangversenymestere. ‰==»•• ca«« ·=?•• t=;o»=»•« II Clarisseum vasárnapi kerti ünnepélye szépen hozott az árváknak. A szalézi munkatársak jó munkát végeztek, a Máv-Serepi Templomspito Egyesület választmánya e hó 11-én, hétfőn délután 5 órakor ülést tart. Veresegyházán, az állomástól tizenöt percnyire, 214 négyzetös szőlő, termő, 860 pengő értékű, fizetve már reá 180 pengő, törlesztendő havi 10 — 15 pengő, 150 pengőért átadó. Cím a kiadóhivatalban. , 1933. szeptember 9. A középiskola reformja. Irta: HERCZEG ANTAL. ‘ XVIII. Ha középiskolai végzettséggel ma beáll egy ifjú köz- vagy magánhivatalba, önönmagán tapasztalhatja,mennyit ér az, hogy az iskola kidolgozta az elméjét. Mert mihelyt az íróasztalhoz ül, hogy mint kezdő a reá bízott irodai munkát elvégezze, csupán elméjének kidolgozottsága, írni és olvasni tudása és a számtani alapműveletek ismerete támogatják őt munkájában. Minden egyébnek, amit 8 éven át tanult, nem látja hasznát. Ha tehát az elemi iskolai végzettséghez hozzáadjuk az említett elme-kidolgozottságot, melyet egyébként a polgári iskola is nyújthat, megkapjuk azt a készültséget, amely elegendő ahhoz, hogy egy ifjú megállja a helyét a postán, a vasútnál, adóhivatalban, vagy bármilyen olyan hivatalban, ahol akadémikus végzettséget nem kívánó irodai munkát végznek Mindenben, amit itt tudnia kell, hogy eredményesen végezhesse a reá bízott teendőket, idővel beledolgozhatja magát az említett elme-ktdolgozottság alapján. Hogy ő fel tudja sorolni Julius Caesar hadjáratait, ismeri az aranybulla pontjait, el tudja mondani a Zrinyiász tartalmát, tudja fordítani Liviust, tud az egyenletekkel bánni, ismeri a fénytörés törvényeit stb . stb. — nagyon szép és dicséretreméltó dolog, de mindezeknek sem a postán, sem a vasúton, sem az adóhivatalban stb. egyáltalában nem veszi hasznát s hamarosan el is felejti őket. „Mi hivatalfőnökök nagyon meg volnánk elégedve — mondta nekem egyszer egy közhivatalnak a főnöke —, ha azok az érett ifjak, akik hozzánk kerülnek, legalább tudnának helyesen írni és fogalmazni.“ Lesújtó kritika a középiskola teljesítményeiről, de nagyjában, sajnos, megfelel a valóságnak. (Természetesen itt is vannak kivételek!) Általában a gimnáziumot végzett ifjak készültségéről kedvezőbb a közvélemény, mint a reáliskolát végzettekéről. De ez korántsem bizonyítja azt, hogy a gimnázium jobb iskola, mint a reáliskola. Iskolája válogatja , mert van reáliskola, hol jól és eredményesen tanítanak s van gimnázium, hol rosszul s eredménytelenül tanítanak és viszont. A közvélemény elfogult a gimnáziuma vára. Gimnázium, reáliskola és legújabban reálgimnázium, ez az iskolaháromság nemcsak célszerűtlen, hanem teljesen megzavarja a köztudatban a fogalmakat a középiskola rendeltetéséről és céljáról, eltekintve attól, hogy különbséget tesz középiskola és középiskola között. Kezdő tanárkoromban sok szó esett arról, hogy meg kell alkotni az egységes típust s ez a nemcsak kulturális, hanem magánérdekeket is szolgáló elgondolás, úgy látszott, hogy füstbe ment, mikor végül sok évi vajúdás után megszületett a hármas típus: a reálgimnázium. Nyilván ez akar lenni az egységes típus (tényleg ez felel meg leginkább az igényeknek), de mindaddig, míg ez az újszülött az egyeduralmat át nem veszi, elaggott testvéreivel, a reáliskolával és a gimnáziummal együtt, csak zavart okoz. Most ott tartunk evvel az iskolaháromsággal, hogy a szülőnek valóságos iskola-stúdiumot kell végeznie, mielőtt beíratja a fiát, mert nem tudja, melyik ház a három iskola közül az, amelyik legjobban megfelel az ő, illetőleg a gyermeke igényeinek. Ha papnak szánja s helyben csak reálgimnázium van, ki kell adnia kosztba egy szomszéd vagy távol eső városba, hogy gimnáziumba irathassa s ugyanazt kell tennie annak a szülőnek is, aki reálba akarja járatni a fiát, mert azt hiszi, hogy az mérnöknek való. Egységes típus mellett, mely egységesen képesít minden tudományos pályára, nem volna meg ez a tájékozatlanság és zavar. * Megtoldva a fenti kívánalmakat, kívánjuk a jövő középiskolájától, hogy 12. legyen egységes Teljesen fölösleges, hogy az, aki adótiszt, postatiszt, vasutas stb. akar lenni, szóval olyan pályára készül, amelyhez nem két főiskolai végzettség, középiskolába járjon Ha sikerül elérni azt, hogy azok, akik nem középiskolába valók — s ebben nincsen semmi dehonesztáló — át se lépjék a középiskola küszöbét (1. a XIV. cikket), úgy azt javasolnám, hogy ezekből készüljenek ki az adótisztek, postatisztek, vasutasok stb., szóval mindazok az értékes kultúrtényezők, akik főiskolai végzettség nélkül is megszerezhetik szakképzettségüket. Mondja ki egy új kvalifikációs törvény, hogy az ilyen pályákhoz nem kell középiskolai érettségi. Adja meg a kibővített polgári iskola azt a készülséget, amely az ilyen pályákra előkészítő szaktanfolyamok elvégzéséhez szükséges s bizonyítsa ezt a készültséget képesítő vizsgálat alapján. Alább még szó lesz erről. Nagyon sokat nyerne ezzel a középiskola. Megtoldva a fenti kívánalmakat, kívánjuk a jövő középiskolájától, hogy 13. legyen csupán a kifejezetten tudományos, nevezetesen főiskolai tudomány- és műegyetemi végzettséget kívánó pályákra való Hiúságnak az előkészítő iskolája (Folytatása következik.) Közegészségügyi fogyatékosságok az újpesti piacokon. Az újpesti központi piacra mostanában százával vonulnak fel lovaskocsijaikon az őstermelők. Hozzák idényterményeiket az újpesti piacra, ami ellen nem is lehet kifogásunk. A számukra kijelölt hely azonban annyira szűk, hogy a piacról kiszorulnak a környező utcákba, főként a Templom- és Liszt Ferenc-utcákba. Ez sem volna baj. Nem is akarjuk kifogásolni mindaddig, amíg Újpestnek modern vásárcsarnoka nem lesz Ez a kívánalom pedig egyelőre aávoli jövő ismeretlen zenéje . . . Más az, ami gyors intézkedést kíván a hatóság részéről. Közegészségi és köztisztasági ügy, ami ellen éppen a piacra árusítás céljából jövő őstermelők vétenek — önhibájukon kívül. Az a helyzet ugyanis, hogy az őstermelők már az esti órákban érkeznek, hogy jobb helyet biztosítsanak maguknak s egész éjjel ébren őrzik a behozott terményeket. Ez sem hiba. Elvégre az ördög még Újpesten sem alszik! S mit lehessen tudni? Hátha, jó az elővigyázatosság ? Az említett vétséget az őstermelők révén a legközelebb a Gr. Károlyi- és Venetianer-utca — leginkább itt követik el. Különösen a Venetianerutca alkalmas a vétség elkövetésére. Az itteni háztulajdonosok panaszolják az őstermelők ilyetén, nem éppen ideális cselekményét. Hogy pedig ez megszűnjék, szükséges, hogy a hatóság mielőbb állítson fel nyilvános illemhelyet a Piactér és Templomutca sarkán. Egyébként valamennyi újpesti piac nélkülözi az illemhelyeket. Ha egy pohár egészséges és jó vizet akar inni, kérjen budapesti vízből készült kitűnő szódavizet! Készíti az Újpesti Szállodások, Vendéglősök és Korcsmárosok Szikvizgyára. Főtelep: VI., Váci út 193. Újpesti telep: Attila u. 48. Censtochova: Az egyház legészakibb fellegvára. A magyar fehér barátok szerzetes lelke itt húzódik meg a kalapos király gyűlölete elől. Itt őrzi kegyelettel századokon át a Szűzanya bájos ősi képét. A hitetlenek, az elszakadtak támadása mégis sebet üt a szerető édesanyai arcon. Gyöngédségében nem engedi begyógyulni. Hiába festik át, a vágás nyoma a képen marad. Milliók kiengesztelő imája sem használ. Előbb anyai szeretettel várja vissza elszakadt magyar fiait. Hatalmas Szűz. Megoltalmazza Bécset, visszaveszi Budát, az egyetemes keresztény művelődés két leghatalmasabb bástyáját. A hős lengyel király Tőle merit erőt Bécs fölmentésére, Buda felszabadítására. Az Egyháztól eltávolodott sivár újkori magyar lélek összefont karral nézi, mint ragadnak szerzetes fiai vándorbotot, mint jut vagyonuk szerzetes gyűlölő kezekbe. Meg is van az eredmény, a család, társadalom, az ország csakhamar széthull. Az északi fellegvár mellett is kigyullad a pokol tüze A Hatalmas Szűz jövendő választottjával inti a sereget kitartásra. A harcot siker koronázza. A harcból azonban hiányzik a magyar keresztes vitézi sereg. Az elfásult magyar lélek Szobieski áldozatos támogatását nem viszonozta. Pedig szabadulásának kulcsa a censtochovai Szűz kezébe van téve. Mégis az Egyháztól távolodás napjaiban a censtchovai Szűz bájos képe, fiainak Boldogasszonytisztelő szerzetes lelke sugallja a prófétalelkü püspöknek és az ifjú lélek szelíd apostolának : ébressze fel fiai szószékéről a főiskolás ifjúságnak, a tanult értelmiségnek alvó lelkiismeretét. Az öntudatra serkentek keblében vágy fogamzik a censtochovai Szűz fehérlelkü, fehérruhás fiai után. Ki akarják engesztelni az ősök bűnét Boldogasszony első apostolának Szent Gellért püspöknek haláláért. A leggyöngédebb szeretettel Boldogaszszony, Nagyasszony, Kisasszony ősi köntösét adta a Püspök az Istenanyára, mégis szerzetes gyűlölettel vetettek őseik Kelen hegyéről a Duna hullámaiba. Bűnbánatuk jeléül a vértanú halála helyén emelnek a bűnbánatot hirdető Szeplőtelen Fogantatásnak sziklatemplomot s a censtochovai Szűz fiának kolostort: legyenek a magyar ifjúság, a magyar értelmiség lelki ujjáteremtői Szent Imrés fiaim, a censtochovai Szűz mai ünnepén fogadjuk meg Édesanyánknak: egész lelki erőnket belevetjük a küzdelembe, hogy terjedjenek el az egész országban a Hatalmas Szűz fehér lelkű fiai az ifjúságnak, az értelmiségnek Isten anyjához visszavezetésére s váljék mielőbb valóra a jóslat: „Hungária Paulinus crescis“. Csopak, 1933. Kisasszony-nap. Dr. Czillinger Lóránd. A reklám alapja az állandó feltűnő hirdetés! * Hirdessen lapunkban!