Palota-Ujpest, 1937 (17. évfolyam, 2-52. szám)

1937-01-09 / 2. szám

XVII. évfolyam, 2. szám. Trianon XVII. 1937. január 9. EGYESÜLETI ÉLET Újpest és Rákospalota megyei városok pártokon felül álló, független várospolitikai lapja Az újpesti és rákospalotai ipartestületek hivatalos közlönye Politikai hetilap Ára 25 fillér. ■ ' Karácsonyi békesség, újévi boldogság... Istenhivő emberek hirdetik s igyekeznek a békességet Krisz­tus urunk születése napján gya­korolni is. Pár napig tart csak a békesség hirdetése és meg­tartása s nyomában jön a bé­kétlenséget szító nincstelenség, munkanélküliség, keresetlenség. Milyen nagy örömet és nyugal­mat is vált ki e pár ünnepnap úgy az iparos-, mint a kereskedő­­társadalomban. E két réteg örül Krisztus urunk születésnapjának s örömmel látja e nagy ünnep jelentőségét üzlete, ipara párna­pos forgalmában, de legnagyobb örömét a békességben találja, hogy nem jön a végrehajtó a szent ünnepek alatt.. . Nyugod­tan hajtja le fejét pihenőre ... várja a karácsonyi ünnepek alatt imáiba foglalt kívánságai, illetve kérelmei teljesülését, mert már annak a gondolatával is felhagyott, hogy embertársai, felettes hatósága, országvezetői részéről az ígéreteknél többet kapjon. Nincs, aki segítsen a sok bajjal küzdő iparoson és kereskedőn. Ezért imáinkban kérjük a Mindenhatót, hogy mentse meg ezt a jobb sorsra érdemes osztályt a teljes tönkre­­menéstől. Vezérelje a vezetésre hivatottakat, hogy ember és em­ber között előnyöket senki ne élvezzen a másik kárára. Csök­kentsék a közterheket s végre vessenek véget minden igazság­talanságnak, mellyel az iparos- és kereskedő-társadalom már nem bir tovább a maga erejével megbirkózni. — Boldog újévet­ köszöntünk egymásnak minden évforduló alkalmával, szidjuk az elmúlt évet s mégis mindig reméljük, hogy az újév jobb lesz. Hát lehet jobb, lehet boldogabb? Nem lehet addig, amíg az ipa­ros és kereskedő nem talál ma­gára, illetve egymásra. Keressük csak, mit hozott az elmúlt 1936- os esztendő. Könnyítéseket nem tudunk felmutatni, ellenben a régi bajokat csak tetézte több­féle tehertétellel. 1937-ben lejár az a váltó, amelyet négy éve kaptunk, de azt nem fogjuk meghosszabbítani, mert hiszen a mi váltóinkat sem hosszab­bítják meg. Nincs bizalom. Hol az ígéret? Csak ígéret marad. Mégis bízunk az isteni Gond­viselésben, hogy valahára elér­jük az óhajtott boldog újévet. Sz. K. Főszerkesztő : Dr. TAKÁCS GYÖRGY Szerkesztő: CÉG­LÉ­DY ANTAL Előfizetési ára egy hóra 1 pengő, negyed­évre 3 pengő. Egyes szám ára 25 fillér. Megjelenik minden szombaton. Hirdetések díjszabás szerint. Lapzárta csütörtökön este. Központi szerkesztőség és kiadóhivatal: Újpest, Jókai­ utca 8. sz. Telefon : 2-955 * 6 Rákospalotai szerkesztőség: Károlyi-u 35 (a Rákospalotai Polgári Kör helyiségében) Mussolini a Palota- Újpesthez. A „Palota-Újpest“ 1936. november 14-i számában munkatársunk, Kara­kán, tollából egy költemény jelent meg, Mussolinihez címezve. Ez el- A nem mindennapi kitüntetés büszke örömmel töltheti el a szép költemény szerzőjét, Karakánt (S. Novoszeleczky került a Duce-hoz s most arra a következő választ kaptuk. Hitelesség kedvéért hozzuk az eredeti szöveget és magyar fordítását is. Elemért­, de egyben kitüntető elisme­rés érte lapunkat, a „Palota-Ujpest“-et is. MINISTERO DEGLI AFFARI ESTERI ,L CAPO DELLA SEGRETERIA PARTICOL ARE R // 20 DiC. 1936. Anno XV. Del M1NISTRO , Spett. Direzione del Giornale „Palota-Újpest“ Rákospalota (Budapest) Károlyi-u. 35. S. E. il Ministro Ciano, cui é pervenuto il com­­ponimento poetico dedicatio al Duce, pubblicato sül numero del 14 novembre u. s. di codesto Giornale, mi incarica di inviare i piü sentiti ringraziamenti per il corlese irwio, Dinstinti saluli F. Anfuso. KÜLÜGYMINISZTÉRIUM a minisztérium főtitkára Róma, 1936. dec. 20. XV. év. A „Palota-Újpest“ igen tisztelt Szerkesztőségének Rákospalota (Budapest) Károlyi­ u. 35. Őméltósága Ciano miniszter, akihez eljutott az ugyanezen újság november 14. számában a Dúcé­nak dedikált költői alkotás, engem kért fel, hogy közvetítsem a leghálásabb érzelmeimet a figyelmes közlésért. Megkülönböztetett tisztelettel F. Anfuso. A túladózhn­tott kisipar Az cauelles és kenntest adókból a kisipar űzeti a teiEBuipA tiányadót Régóta tudjuk, hogy a váltságok hullámaiban vergődő iparosság el­viselhetetlen súlyos adók terhe alatt szenved. Tudjuk és hangoztattuk is számtalan esetben, hogy a közterhek nincsenek arányban a fizetőképes­séggel. Mint ahogy tudtuk azt is, hogy a kisiparosság az, amely ma Magyarországon a legnagyobb köz­terhet viseli. A magyar kisiparra és a magyar kisiparosra 1920. évben már egyszer kimondták a halálos ítéletet. Amikor el akarták hitetni az ország hiszé­­kenyebbjeivel, hogy Magyarországon nincs létjogosultsága a kisiparnak, mert mi agrár állam vagyunk! Ez a megállapítás azóta csúfos kudarcot vallott. A második halálos ítélet vész­harangjait most kongatják felette. A kihalásra ítélt kisiparosság, mely nem volt hajlandó tudomásul venni a hozzá nem értő illetéktelenek által neki szánt kimúlást, tovább élt, tovább vergődött mindaddig, amíg sikerült neki a halottasház felé vezető útról, nemzetfenntartó elemé előlépnie. Hogy erre a névre, vagy címre, hogy „nem­zetfenntartó“ mennyire érdemes és mennyire rászolgált, azt érzi a saját bőrén, de láthatja is az alábbi kimu­tatásból, melynek adatait dr. Illyefalvi J. Lajos fővárosi statisztikai hivatal igazgatója és dr. Fellner Frigyes egye­temi tanár szerkesztésében megjelenő „Statisztikai Közlemények “-ből vet­tünk át. Ezek az adatok 1932. évre vonat­koznak. Amint tudjuk, azóta az adó­zási, épp­úgy mint egyéb szempon­tokból a viszonyok meglehetősen rosszabbodtak. Ha az egyenes adók esetleg talán csökkentek is, a köz­vetett adók annál jobban emelkedtek. Helyszűke miatt csak a legkisebb és csak a kisipar szempontjából fon­tosabb adat­kimutatásra szorítkozunk. Már ebből a néhány adatból is látjuk, hogy a kisipar 26 százalék közterhet visel, addig a gyáripar csak 147 százalékkal járul hozzá a köz­teherviseléshez. Ha pedig azt vesszük alapul, hogy a kisipar az ő 421 pen­gőt kitevő fejenkénti nemzeti adó­alapból 109 pengőt kifizet, 312 pengő az, ami neki megmarad szemben pl. a gyáripar 1553 pengőjéből kivont 228 pengő adóval, ahol még akkor is megmarad 1353 pengő. Vagyis a kis­­­ipar négyszerte kevesebb kereset mellett négyszerte rosszabb sorsra van kárhoztatva, annak dacára, hogy rosszabb kereseti lehetőség mellett, százalékszerűen 77 százalékkal több adót fizet, mint a gyáripar. De nem jobb, sőt rosszabb a helyzete a kis­iparnak a közvetett adóknál, így pl. a vámoknál. A gyáripar fizetett 4­4 milliót, a kisipar 7,8 millió pengőt, tehát majdnem kétszer annyit. A hitel­forgalomnál ahol tudjuk, hogy a gyár­ipar állandó nagy bankhitellel dol­gozik, a kisipar mégis a felét fizeti a hitel után járó illetékeknek mint a gyáripar. A forgalmi adónál pedig fizet a mezőgazdaság, a maga 4­5 millió lélekszáma után 22,3 millió pengőt, amíg a kisipar alig félszáz­ezer lélekszáma után fizet 184 mil­liót, addig a gyáripar és bányászat együtt 174 millió pengőt fizet csak. A bor és húsfogyasztási adókból pe­dig az ipar maga többet visel, mint a többi együttvéve. Ezzel akár be is fejezhetnénk a kisipar igazságtalan túladóztatásának ismertetését. Ide kívánkozik még azonban Fellner profeszornak azon megállapítása hogy : az államháztar­tás egyensúlyának a fenntartását az ipar jobban tudja biztosítani mint a mezőgazdaság. Valamint az, hogy a nagytőke, az értékpapír és takarék­­betét stb. tulajdonosok teljesen kivon­ják magukat az adófizetés kötelezett­sége alól. Ha tehát a fentieket egybevetjük, megállapíthatjuk, hogy az a kisipar melynek létjogosultságát annyira két­ségbe vonták, az a kisipar, melynek létezését (?) annyira semmibe sem veszik, az a kisipar ma legnagyobb és a legjobb adófizetője az ország­nak. Hogy aztán éppen ez az oka a lerongyolódottságának, hogy éppen ezzel kongatják felette létének vész­harangjait, azt is illő volna már egy­szer tudomásul venni. Szabó József: Illlllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll fl „Palota-Újpest" szerkesztőségének és kiadóhivatalának, valamint nyomdánk telefonszáma: 2-855-16. Egy fejre eső 0/ i Foglalkozási ágak: adóalap adó /0 P P Mezőgazdaság ........ 324 50 15­ 5 Bányászat ............... 734 118 164 Gyáripar.............. 1553 228 147 Kisipar .................... 421 109 26'0 Kereskedelem ........ 948 184 19*4 Szabad (értelmi) fogl. 651 166 25'5 Közalkalmazottak ... 1814 206 11'5

Next