Jánosi Gyula: Barokk hitélet Magyarországon a XVIII. század közepén a jezsuiták működése nyomán
Bevezetés
BEVEZETÉS. A XVII. század második felében a török kiűzésével és az önálló Erdély megszűntével kezdjük a helyreállított, integer, katolikus államiság korszakát. A katolikus nekilendülés és elmélyedés korszaka volt ez, amelyben a XVIII. század közepén legközelebb jutott megvalósulásához a Regnum Marianum eszméje. Mégis épen a katolikus történetírás részéről annyira elhanyagolt ez a korszak, hogy Szekfű szerint azt lehet mondani:,, hogy épen a magyar barokk kornak a religiótól, a katolicizmustól hordozott életével nemtörődtünk." A barokk málunk épen úgy, miint a délnémeteknél és osztrákoknál a törökkiűzése után nagy erővel meginduló katolikus megújhodás idején lép fel és ezen életiránynak kifejező stílusává lesz. Dolgozatunk tárgyát Mária Terézia uralkodásának első évtizedeiből meríti, amikor a Regnum Marianum eszméjén alapuló magyar barokk korszak vallásossága kiteljesedik és egyúttal utolsó állomásához érkezik. Ezen korszak, mind vallástól áthatott világi műveltségének, mind vallásos életének egyik legjelentősebb tényezői, a katolikus restaurációnak élharcosai a jezsuiták voltak.4 T.: 1. A katolikus történetírás Magyarországon. Magy. kat. Almanach. 1927. 699. 1. Az egyetemes Egyház a legtöbb államban védekezni kénytelenebben ,az időben a központosító államhatalommal szemben. A felvilágosodás is terjed már. De amellett találunk felemelő mozzanatokat is. A. Veit: Die Kirche im Zeitalter des Individualismus. Freiburg. 1931. 5. sk. 1. 2.Rómában is összeesett időbelileg a kat. megújhodás és az első barokk fellendülés. J Weingartner: Der Geist des Barock. Augsburg, 1925. 13. 14. 1. Dvorak is összekapcsolja a barokkot a kat. megújhodással és a jezsuitákkal. Ezenfelül benne bizonyos fokban a középkori vallásosság visszatérését látja. Geschichte der italienischen Kunst im Zeitalter der Renaissance. Akademische Vorlesungen. München, 1929 2. k. 113—171. A barokk lényegének meghatározása terén egyébként még nem tisztultak a nézetek. Joó Újabb felfogások a barokkról. Magy. Szemle, 1933. 155—6. 1. 3. Hóman—Szekfü: Magyar történet VI. 241.—42. 1. A protestantizmust ez a kat. nekilendülés zilált helyzetben találta. Zsilinszky M.: A magyarhoni protestáns egyház története. Bp. 1907. 419. 1. 4. Hóman—Szekfű: i. m. 132. 138. 141. sk. és Karácsonyi: Magyarország egyháztörténete főbb vonásaiban. Nagyvárad, 1915. 322—23. 1. A század második felében a felvilágosodás elleni küzdelmet is a nagyszombati egyetem jezsuita tanárai indítják meg. Brunner E.: A francia felvilágosodás és a magyar hitvédelem. Pannonhalma, 1930. 10. sz. I.