Rozmán Erik: A török kérdés a magyar irodalomban
Bevezetés
BEVEZETÉS. Tanulmányunk azt a kérdést igyekszik megvilágítani, hogyan kapcsolódott bele a magyar irodalom abba a hatalmas irodalomi termésbe, melyet az egész akkori világot érdeklő nagy esemény, a török fenyegető közelsége, kitermelt. Megszámlálhatatlan az az irodalmi, még inkább alkalmi írott alkotás Európában, mely ezt az egy kérdést tárgyalja- A nyugatot védő magyarság megkapja a legszebb címet, mellyel a haladásért, fejlődésért hálás Nyugat jutalmazta : a kereszténység védőbástyája. Egész Európa érdeklődése kísérte figyelemmel a magyarság vergődődését a „grand Turc"-kel szemben, különösen a gyászos emlékezetű mohácsi csata után. Számtalan tanújelét találjuk ennek a meleg érdeklődésnek majdnem minden külföldi írónál, közhely lett a „védőpajzs", „védőbástya" jelző. Ha ezzel az általános érdeklődéssel kapcsolatban a magyar irodalmat tekintjük, meglepve tapasztaljuk, hogy ez a védőbástya-gondolat nálunk csaknem teljesen hiányzik. Míg a francia, a német irodalom, a pápai udvar levelezése, csak úgy ontják ezt a megtisztelő címet, addig a magyar irodalomban csak jó későn jelentkezik és ölt végleges formát és csak elvétve található meg néhány humanistánál. Ha ennek okait kutatjuk, úgy találjuk, hogy Magyarország annyira elmerült az önvédelmi élet-halálharcba, hogy nem is látszott észrevenni, hogy Hungariával együtt Európát, az egész Christentumot, védelmezi. Saját veszedelme volt az a folytonos küzdelem, melyet létéért folytatott s nem csodálhatjuk, ha saját és nem Európa szempontjából nézte világtörténeti szerepét. Csak néhány európai látókörű humanista : Vitéz János, Mátyás király látta, hogy mily fönséges, de egyúttal nehéz az a szerep, melyet a Gondviselés hazánkra mért. A későbbi írók közül is azok látják meg e humanista képnek a valóságát, akik a külföldet megjárták, mint Balassa, Zrínyi és így tudták európai szemmel is nézni a magyar eseményeket. A török kérdést tárgyaló irodalom legnagyobb része azonban nagyon is Magyarország szempontjából figyeli az eseményeket. Naiv történelemszemlélettel Isten csapásának tartja a török veszedelmet és a mindinkább erősödő protestantizmusnak és a harcokban papságát és hiveit vesztő katolicizmusnak évtizedekre anyagot ad a vitatkozásra, hogy melyik fél miatt sújtja Is- 1 V, ö. Győri János : A kereszténység védőbástyája. Bp, 1933. 2 J. Trostler : Ungarns Eintritt in das literarische Bevusstsein Deutschlands. Deutsch, ung. Heimatsblätter, 1930.