Pannonhalmi Szemle 1930
Tanulmányok: - Kelemen Krizosztom: Rendünk XV. évszázadának küszöbén
emberi elme gyakorlati megvalósításában, az isteni erő egy nagyszerű emberi akarattal működésbe hozva. Innen van, hogy szent Benedek rendje másfél évezreddel a vállán is örökifjú. S miközben állja a régi vártát, a Rajna partján, az idegen földrészeken csodaszámba menő sikerekkel új kikezdésekbe fog. Vár-e még a pannonhalmi „vár", mely a tatár és a török ostromokat hősiesen állta? Áraszt-e még áldást a földre, hova csak apostoli kettős keresztjét égnek emelő tornya ellátszik? Van-e még életereje, van-e mondanivalója, van-e hivatása az új magyar évezred számára? Mikor a haza szent teste vérzett, a magyar állam bölcsőjét ringató ősi Rend mindig vele szenvedett. Most is földjének kétharmadát vesztette az ország. Rendünk jövedelmi forrásai is hozadékukat tekintve egyharmadukra csökkentek, míg a Rend terhe, munkatöbblete a réginek másfélszeresére nőtt. Más család, más intézmény összeroppant volna hasonló fejszecsapások alatt, szent Benedek magyar rendje példás fegyelemben teljesíti kötelességét. A világháború szomorú vége, a fölforgató forradalmak árván, a rendi egység és fegyelem legfőbb őre nélkül, főapát nélkül érték a rendet. S a vihar elvonultán Krisztus földi helytartója, XV. Benedek pápa, szükségesnek látta, hogy meg nem alkuvó, gerinces viselkedésükért meleg, atyai szavakkal cirógassa meg szent Benedek magyar fiait. Mint tanár és igazgató láttam, hogy iskoláink túlzsúfoltsága az ezerszemű kritikusnak, a nagyközönségnek, a szülőknek bizalmából, a diákoknak ragaszkodásából ered. Falusi plébániáinkon, népiskoláinkban, az iskolán kívüli népművelés terén becsületes munka folyik. E munkának méltánylása csak a napokban jött a legfelsőbb helyről, midőn az ország kormányzója „Signum laudis"-sal tüntette ki Szekeres Bónist, Győrcsanak bencés plébánosát, a magyar népfőiskola lelkes kezdeményezőjét, buzgó munkáját. A legilletékesebb faktor, a magyar püspöki kar, szíves szavakban méltányolta a Rend tagjainak fárasztó, rendes munkájukon fölül végzett buzgólkodásukat a lelkigyakorlatok, missiók tartása terén. Nem dicsekvésből, hanem higgadt számvetésből örömmel regisztrálhatom az eredmények közé tudományos téren dolgozó rendtársaim értékes műveit, magát a negyedévenként megjelenő Pannonhalmi Szemlét is. Minden okom megvan arra is, hogy büszkén emlékezzem meg a bencés cserkészetről. Rendtársaim érzik, hogy új célért, új feladatokra a komoly erkölcsi felelősséggel vezetett cserkésztáborokban nevelődik új nemzedék: új intelligencia, mely a nemzeteknek tehrbíró derékhada lesz. Kádár Titusz vezetésében a kőszegi cserkészek időben és pompás megszervezettségükben is a magyar vidék első cserkészei voltak. Az esztergomi vízicserkészek ismételten arattak nemzetközi versenyeken fényes győzelmeket. A pápai raj a diákmenza megalkotásában szerzett elévülhetetlen érdemeket magának. Győri cserkészeink körében pezsgő élet folyik. Nem tudom, van-e még az országban olyan