Pannonhalmi Szemle 1937

Tanulmányok - Blazovich Jákó: Satan redivivus

sokszor nem is jutott el a személyes Sátán elismeréséig, annyit meg kellett állapítania, hogy az egyéni és tömegi életben tevékeny erők egy része a puszta értelem számára megközelíthetetlen, titokzatos for­rásból árad ki, hogy ezek az irracionális erők sokszor elhatározóan markolnak bele a történelem, az egyéni életsors kerekébe. A fölvilágo­sultság, a liberalizmus merész, naiv álma, hogy a történelmet, egyéni életet szövő erők az emberiségnek zavartalan boldogságot biztosító, kiegyensúlyozott rendszerbe szoríthatók, amelynek szuverén ura az ember lesz, hogy ennek a titáni kultúretikai feladatnak megoldása már csak idők kérdése, szétfoszlott. A földi élet zakatoló, hol jaj­ban, hol dalban kihangzó mechanizmusának nem az ember az egyet­len gépésze: a gépház körül egy titokzatos világ árnyai is imbolyog­nak, tevékenykednek. • * * Az életet ezer ponton támadó démonikus erők legmeglepőbb felfedezői a mai életapparátus figyelőinek, bírálóinak sorából kerül­nek ki. Ismeretes az a mély hódolat, határtalan bizalom, amellyel a modern ember a gép világának rohamos fejlődését kísérte. Az előző nemzedék nagy álmainak letéteményese elsősorban a technika volt. Az új világban, amelyet az emberi lángelme­s kitartó akarat terem­tett, csoda-csodát ért. Évezredeken, talán évmilliókon át szunnyadó erők ébrednek hosszú álmukból s állnak be az emberi művelődés szolgálatába. A fejlődés határai szinte a végtelenben vesznek el. Min­den új gépcsoda új reményeket fakaszt. A gépember a Teremtés haj­nalának légkörében él. S valóban, a Föld rohamosan gazdagszik, új javak özöne árasztja el a civilizált területeket. Még egy emberöltő­vel ezelőtt is káromlás-számba ment volna minden szó, amely az új csodatevővel, a géppel szemben csak némi szkepszist, aggodalmat mert volna kifejezésre juttatni. A technikának ma is még sok a fanatikusa. Hogy csak egy pél­dát említsünk, az orosz Szovjet egyik legkiütközőbb jellegzetessége a machinolatria, a gép istenítése — a bolsevizmus a vörös Paradi­csom megteremtését a géptől várja. De vagy két évtizede a világ szellemi életében más hangok is hallatszanak. Komoly korfigyelők rámutatnak azokra a sötét veszélyekre, amelyek az emberiséget a technika világa felől fenyegetik. Kezdünk ráeszmélni, hogy a gép nemcsak az emberi fejlődés új úttörője, hanem démonikus erők hor­dozója is. „Die neuzeitliche Technik ist von Bösen" — állapítja meg Eberle. Irodalmilag súlyos nevek hordozói a technika tüneményes világának hátterében a Sátán mozgó árnyát látják. Egyet a sok kö­zül meg kell szólaltatnunk. 1934-ben jelent meg Werner Lombart „Deutscher Sozializmus" című munkája. A szerző világirodalmi viszonylatban is egyike a leg­ismertebb nemzetgazdászoknak és szociológusoknak. Nevét nem egy a német irodalom határain túl is jól ismert munka viseli homlokán. Még akinek e munkákkal szemben kifogásai vannak, annak is el kell

Next