Pannonhalmi Szemle 1938

Tanulmányok - Dr. Bánhegyi Jób: Szt. István alakja irodalmunkban

TANULMÁNYOK. Szent István alakja irodalmunkban. Dr. Bánhegyi Jób. A magyarok „első és legnagyobb" királyának emlékezetét nem­csak minden idők magyar történetírása magasztalta, hanem a szent király dicsőségének hirdetéséből ugyancsak minden korban kivette ré­szét irodalmunk is. Már életében monumentális arányúvá növekedett egyénisége hódolattal és csodálattal töltötte el kortársait, halála után az Egyház, amelynek egyik legbuzgóbb apostola volt, a szentség ko­szorújával övezte homlokát és ma, halálának kilencszázesztendős táv­latából nézve, a „nem porladó kezű király" megdicsőült alakját kö­rülsugárzó fény mit sem veszített erejéből és ragyogásából. És bizo­nyára a Gondviselés akarta azt, hogy az Eucharistia idei világünnepe magyar földön egybeessék ennek a királyi apostolnak emlékünnepé­vel, aki nemzetét az Eucharistia kegyelmi vonzókörébe és mennyei világosságába vezette. Krisztus király diadalmenetében magyar föl­dön senki sem vehet részt több joggal, mint annak a szentnek a Jobbja, aki hazánk földjén megalapította Krisztus királyságát- Ezek a gondolatok és érzések töltik el a lelkemet akkor, midőn olvasóim lelkében tudatosítani szeretném a magyar irodalom tanúsága alapján, hogyan látta és tisztelte nemzeti irodalmunk a nagy országépítőt. Mi magyar bencések kell, hogy a legbensőbb hálával és kegyelettel ve­gyünk részt Szent Istvánnak. Rendünk magyarországi megalapítójá­nak kultuszában, hiszen köztudomású az a mély és sokágú kapcsolat, amely az első magyar királyt rendünkhöz fűzte. Hogy csak néhány mozzanatot említsek: II. Szilveszter pápa, aki a szent koronát és apostoli keresztet küldte, bencés volt, az aurillaci kolostor tagja, mi­előtt a pápai trónra került. Ascherik pécsváradi bencés apát vezette azt a követséget, amely nemzetünk drága klenodrumát, a szent ko­ronát, Rómából meghozta. A király legbizalmasabb tanácsadói, a térítésben leghűségesebb munkatársai, a magyar kereszténység első főpapjai Szent Anasztáz, Szent Sebestyén, Boldog Mór, Szent Gel­lért, Radia apát és még sokan bencések voltak. Benedekrendi kolostorokban indult meg a magyar irodalom is, a már Szent István uralkodása idejében megkezdett Pannonhalmi Év- Pannonhalmi Szemle

Next