Pápa és Vidéke, 1919 (14. évfolyam, 1-46. szám)
1919-09-19 / 25. szám
2. Vetített képek. Képviselőjelöltek. Az ugodi kerületben majdnem minden faluban önjelöltek lépnek fel. Hová fog ez vezetni ? Hát nem elég az a sok keresztény párt, amely már eddig megvan ? Nem tud az ország népe egységesen egy párt zászlója alá tömörülni? Nem látja-e a magyar nép azt a veszedelmet, amely öt a történelem folyamán mindig a romlásba sodorta — a pártoskodást ? Nem látja-e, hogy máris örülnek ellenségeink annak, hogy a keresztény tábor nem egységes? Bátran odakiáltjuk azonban az örvendezőknek, hogy az, ami most pártoskodásnak látszik, nem egyéb, mint személyes ambíció-hajhászás, mert itt csak egy párt van, mégpedig keresztény párt; a személyes ambíció-hajhászóknak pedig azt mondjuk, hogy álljanak félre addig, míg a nép türelmes, mert a nép türelmének is van határa, de akkor már a visszavonulás nehezebb lesz. Magyarország békeszerződése. Mikor fogunk már mi is itt tartani, hogy erről is lehessen szó. — Micsoda új világ fog ezzel azonnal megnyílni a mi számunkra is. A blokád megszűnik, nyersanyagokat, gépeket hozathatunk a külföldről. És ezt meg kell tennünk, mert máskülönben a termelőmunka sem indulhat meg. Lám milyen különbség van köztünk és a kommunizmus között. Ők mindig a termelőmunkát hangoztatták, termelni azonban nem tudtak semmit. Mi ezt a termelőmunkát, mihelyt a békeszerződés megvan, azonnal meg is fogjuk kezdeni. Hát addig mi lesz? Mi lesz különösen a munkásokkal ? Foglalkoztatnunk kell őket minden áldozat árán is. Nem úgy azonban, ahogy a kommunizmus tette, amely csak munkanélküli segélyt adott a munkásoknak. Higyjék meg, a munkásnak is jobban esik a megdolgozott bér, mint a munkanélküli segély. Itt Pápán is kérjük a munkaalkalmakszaporítását, ha ez még áldozatába kerülne is a városnak. Mik legyenek a munkaalkalmak: itt van a Bakonyér mélyítése és rendezése, a városi csatornázás fontos kérdése és még sok egyéb más munkaalkalom. Meg kell gondolnunk, hogy itt a tél nemsokára s talán vele együtt a nyomor és szenvedés is megérkezik. Alkalmat kellene adni a jelenleg munkanélküli sok dolgos kéznek, hogy télire egy kissé elviselhetőbb legyen a helyzete. Gyors cselekvés, ha áldozatokkal is, a bekövetkezhető bajoknak elejét veheti. Előfizetőinkhez! Október hó 1-ével új előfizetést nyitunk lapunkra. Mindenben ki fogjuk elégíteni mindinkább szaporodó olvasóink igényeit. A lap előfizetési ára egész évre 40 K fél „ 20 K negyed „ 10 K Egyes szám ára 50 fillér. Szives támogatásukat kérve, vagyunk hazafias tisztelettel a PÁPF £ 5 VIDÉKE szeri, és kiadóhivatala. PÁPA ÉS VIDÉKE fí plébánia köréből. Szept. 21-én, pünkösd után 15. vasárnapon az Evangelium a »naimi ifjúról« szól. Máté 6, 24—38. Szt. misék a plébánia templomban : reggel fél 9 ó. (tamilok miséje) és fél 12 ó. csendes szt. mise. D. e. 10 ó. szt. beszéd, énekes szt. mise. Délután 5 ó. keresztény tanítás, litánia. — A szt. Finna templomban minden vasár- és ünnepnapon délelőtt 9 ó. szt. beszéd,, szt. mise. Délután 4 ó. litánia. Gyónási alkalmak hétköznapokon és vasárnapokon is fél 7 órától 9 óráig. Szombaton délután a litánia után. Ez úton kérjük híveinket, ne foglalják el a tanulók miséje alatt a tanulók helyét a padokban. Népgyűlések: Sokorópátkai Szabó István miniszter több helyen népgyűlésen vett részt, így legutóbb e hó 14 én Tüskeváron, Somlóvásárhelyen és Devecseren vett részt lelkes ünnepségek keretében a gyűléseken. Tüskeváron ismertette a miniszter, hogy milyen nagy különbség van az ő kisgazdapári programmja és a nagyatádi Szabó István programmja között. Somlóvásárhelyen a miniszter rövid és talpraesett beszédben kijelentette, hogy célja a keresztény Magyarország kiépítése. Devecser községben a miniszter így szólt: »Devecser színmagyar város, vértanuk városa, nem kerülhettelek el, hogy ne üdvözöljelek a zsarnokság megszűnésével«. Ezután kifejtette programmját. Kisgazdákat akar tenyészteni, mert ez az ország gerince. Hadsereget úgy alkotni, hogy a falut felfegyverezzük. Nyolc osztályos népiskolát gazdasági tanítással. Ezután megtekintették a vértanuksírját. Mind a három helyre elkísérte a minisztert dr. Ruppert Rezső kisgazdapárti képviselőjelölt is, aki szintén mind a három helyen beszélt az egybegyűltekhez, amely beszédjében sokorópátkai Szabó István kisgazdapárti programmját ismertette. Két munkásgyűlés. A szövőgyár munkásai f. hó 15-én este 6 órakor a Felsővárosi Kath. Olvasókör kerthelyiségében tartott impozáns gyűlésen juttatták kifejezésre a Ker. Szoc. Párthoz való törhetetlen ragaszkodásukat, tiszteletet érdemelnek e derék Elismerést és munkástestvéreink, kik hónapok óta munka nélkül, a legnagyobb nyomorral küzködve lelkes kitartással állnak helyt a Ker. Szoc. Párt zászlaja alatt. A gyűlést Tóth Lajos szövőmester nyitotta meg. Utána László Mihály, pártunk alelnöke, a szakszervezkedés célját ismertette igen jó hatással. Végül még Szalay politikai helyzetet vázolva, párttitkár a jelen felhívta a munkások figyelmét arra, hogy a jelen gazdasági helyzetért nem a jelen kormány a felelős, hanem a letűnt rezsim emberei, kik az állam 1919. szeptember hó 19. kincstárt teljesen kifosztva, lehetetlenné tették a termelő munka folytonosságát. A Ker. Szoc. Párt minden erejét latba veti, hogy a nagy munkanélküliségen enyhítsen és a szervezett munkásokat megfelelő munkába helyezze. A mindvégig lelkes gyűlés Tóth Lajos elnök zárószavaival nyert befejezést. Hasonló érdeklődéssel folyt le a dohánygyári munkásnők gyűlése is. Tokai Károlyné megnyitó beszéde után László Mihály és Szalay Lajos ismertették a szakszervezkedés fontosságát a jelen volt munkásnők nagy tetszése mellett. Majd Szűcs Dezső, pártunk ügyvezetőelnöke beszélt még igen nagy hatással a munkásnőkhöz, kinek beszédjét nem egyszer viharos tetszésnyilvánítás szakította félbe. Végül Szalay párttitkár indítványára a gyűlés egyhangú lelkesedéssel hogy megalakítja a dohánygyári kimondottan munkásnők szakszervezetét. A gyűlés azzal a reménnyel oszlott szét, hogy a közeli napokban végleges alakuló gyűlésre jönnek össze. Két rabbi. Az egyik a szombathelyi dr. Elorovitz József, levelet írt a »Neue Freie Presse «-nek, melyben megcáfolja a a bécsi lapoknak Nyugatmagyarország helyzetéről közölt hazudozásait, mintha itt anarchisztikus állapotok uralkodnának, zsidóüldözések folynának s ezzel szemben leszögezi azt a tényt, hogy a jánosházai és czelldömölki sajnálatos eseményektől eltekintve, a legteljesebb nyugalom van, mit a hatóságok a legerélyesebb intézkedésekkel igyekeznek biztosítani. Kéri e levelének közlését a többi lapokkal is. A másik a gergelyi rabbi, dr. Mohácsi Izidor ezzel szemben szept. 6-iki lapjában »Zsidó üldözés« címen egész sereg községet sorol fel, ahol — szerinte — »valóságos irtóháborút kezdett a nép a zsidóság ellen«, Czelldömölkön 8 — 10 halott lett, Stb., stb.; azt is tudja, hogy Pápán a zsinagóga körül éjfélkor miről tárgyaltak a zsidók, meg is mondja, hiszen ott volt köztük, mint afféle írástudó farizeus: »Ártatlan dolgokról folyt a beszéd«, mondja. »Nem helyeselhetjük— jajong —, hogy teljesen ártatlan emberek szenvednek mások bűneiért.« És így tovább. Mindig mondtuk, hogy különbség van zsidó és zsidó között, természetesen rabbi között is. Pl. a jelen esetben is látjuk, hogy Mohácsi nagyobb zsidó és nagyobb rabbinus, mint a szombathelyi. Horovitzban van igazságérzet és ami nem igaz, azzal nem rágalmazza e szerencsétlen népet, sőt a bécsi zsidólapok rágalmait is meg akarja cáfolni. Mohácsi ellenben rádupláz a megvett bécsi magyargyűlölő zsidólapokra is, mert nemcsak hogy nem menti a világ legszerencsétlenebb népének, a legrosszabb hitbe kevert, agyonrágalmazott magyarnak renoméját, hanem hitelesíti a bécsi rágalmakat, igazat ad nekik, sőt még felül is múlja őket.