Pápa és Vidéke, 1920 (15. évfolyam, 1-113. szám)

1920-08-04 / 55. szám

Megjelenik minden nap, ünnepek kivételével. Előfizetés: egy hóra 20 K. keresztény politikai napilap Szerkesztőség és kiadóhivatal: Török Bálint u. 1. SS Telefon 11. Tisza István gyilkosai a bíróság előtt. — Küttner és Stanykovszky vallomása. — Budapest, aug. 3. A Tisza bünpör­tárgyalása iránt változatlanul nagy az érdek­lődés. A mai tárgyaláson a hallgatóság so­rában megjelent Albrecht főherceg kísérőjével, Andrássy Gyula gróf, Prónay Pál őrnagy és számos politikus. A tárgyalást fél 10 órakor nyitotta meg Zoltán László ezredes elnök. A tárgyalás elején Török dr. védő engedélyt kért arra, hogy védence, Hü­ttner Sándor ülve adhassa a tró vallomását. Majd a védők adnak fel kérdéseket a vádlottaknak. Török dr. védő kérdi Hüttnert, hogy vallomása elején ki­jelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek a gyilkosságban, akkor miért vett részt benne. Hüttner elmondta, hogy a Károlyi párt ve­zetőit csak az újsághírekből ismerte. Október 29-én a nemzeti tanács több tagja rá­ akarta bírni, hogy vállalja Tisza meggyilkolását. Ő kijelentette, hogy, ha kell, kész Tiszát el­hozni a nemzeti tanácsba, de meggyilkolá­sára nem­ vállalkozik. Majd elmondja, hogy mikor Miskolcon letartóztatták, Bánóczy főhadnagy hallgatta ki, ebben a vallomásában azonban nem mondott el mindent. Mikor Budapestre hoz­ták, ismét kihallgatták, ekkor is körülbelül azt mondta el, amit Miskolcon, összefüggő vallomást tett Angyal detektiv, a budapesti politikai nyomozó osztály vezetője előtt, aki erről egy jegyzőkönyvet vett fel, a jegyző­könyvet azonban nem íratták vele alá. Török dr. védő: Nem emlékezik arra, hogy a vallatásnál kik voltak jelen? — Hüttner: Az első vallomásomnál Sk­ubián kapitány, Nagy detektívfőnök és Doming tanácsos voltak jelen, a másodiknál a vizsgálóbíró és a detektívek. Stanykovszky védője, Lengyel Zoltán Cser­nyák százados és Friedrich István szerepére vonatkozólag tesz fel több kérdést. Különösen az iránt kérdezősködött, hogy a Károlyi pártban folytatott megbeszéléseken milyen nyilatkozatot tett Friedrich a Habsburgokról. A tárgyalást vezető elnök azonban, minthogy ez nem tartozik az ügyhöz, a védő kérdésére nem enged feleletet adni. Majd arra vonat­kozólag kérdezi Hi­t­ert, hogy bizonyos-e abban, hogy csakugyan Friedrich István hiteles aldirása volt-e azon az iraton, amely azt tartalmazta, hogy Tisza gyilkosainak 100,000 korona jutalmat adnak? Hüttner kijelenti, hogy a meggyőződött Friedrich aláírásának hitelességéről Arra nézve, hogy a Tisza meg­gyilkolása után a tetteseknek mennyi pénzt adtak, nem tud felvilágosítást adni, sem arra nézve, hogy azt a pénzt kik adták össze. Úgy tudja, h­ogy Fényes László egész vagyonát a nemzeti tanács rendelkezésére bocsátotta. Lengyel védő: az ugyan sok lehetett! (Derültség.) Lengyel védő rámutat arra, hogy Tisza meggyilkolására többen akarták Hüttnert rá­beszélni. Ezek is bűnösek. Hüttner: A leg­nagyobb h­átással volt"r.fllf, "mikor Friedrich István, mikor én nem i vállalkoztam, nekem rontott, höh trol j/d/phj wí harmincnégy hónapon kereset­t ff­jjwfl/twi, mit csináltam Ha olyan sok politikus tudott Tisza meg­gyilkolásának tervéről, Károlyinak is kellett tudni róla. Nem gondolja? — Hüttner: Ezt nem tudom! Lengyel védő: Igaz-e, hogy Friedrich István arra is rá akarta bírni önt, hogy Pogányt tegye el láb alól. Csernyákkal együtt? — Hüttner: Igaz! — Ezután még több kérdést tettek föl a védők, ezzel Hüttner kihallgatása befejeződött. A Lipót-körúti gyilkosság fejleményei. Budapest, aug. 3. A Budapestre hozott Illy Lászlónak és Balogh Ferencnek kihall­gatását ma kezdte meg Strubica Dezső ka­pitány és Nagy felügyelő. Mindketten be­ismerik, hogy a zavargásban részt vettek, az értelmi szerzőséget és a gyilkosságot azon­ban tagadják. Holnap átadják őket a statá­riális bíróságnak. A statáriális bíróság ebben az ügyben ma nem tartott tárgyalást, mert bekérte az orvos­szakértők boncolási jegyzőkönyvét. A tárgya­lást holnap folytatják. Budapest, aug. 9. Ma reggel érkezett meg Budapestre Szolnokról dr. Vogel János rendőrkapitány, aki nagyobb kísérettel magá­val hozta a Lipót körúti gyilkosság bűnrésze­seit: Illy Lászlót és Bolgár Bélát Kötelekről. Megérkezése után Illyt­ rögtön vallatóra fog­ták. A vallatás során kiderült, hogy Illy László nem is katona, jogtalanul használta az egyenruhát, egyébként 22 éves, lopásért már többször büntetett, foglalkozás nélküli egyén. Első vallomása során beismerte, hogy a tüntetőket ő vezette a Berzencey-úti isko­lából a Club kávéházba, de azt, hogy Varsányi ügyvédet ő gyilkolta volna meg, tagadja. Budapest, aug. 5. A kormányzó dr. ő főméltósága Mattyasovszky Györgyöt a ma­gyar államrendőrség budapesti főkapitányát a belügyminisztériumba helyezte át és helyét dr. Nádasy Imre igazságügyminiszteri taná­csossal töltötte be. Az uj főkapitány hiva­talát már a mai nap folyamán át is vette. Tombor alezredes bünpöre.­ Budapest, aug. 3. A budapesti had­osztálybiróság ma délelőtt kezdte meg Tombor Jenő alezredes bünpörének tárgyalását. Tom­bor Jenő, aki a hadügyi népbiztosság veze­tője volt, felségárulás vádjával áll a bíróság előtt. A vádat dr. Cziáky Ferenc hadbíró képviseli, a védelmet Darvay százados Jenő, Stromfeld volt védője látja el. A tárgyalásra számos tanút idéztek be, köztük Julier volt vezérkari ezredest, Gömbös Gyulát, a Move elnökét és számos magasrangú katonatisztet. Cseh lapok a lengyelek ellen. Pár­is, aug. 3. A cseh lapok írják, hogy Franciaország Lengyelországnak a csapatokat és a muníciót Csehországon keresztül akarta szállítani, mivel Németország nem hajlandó megengedni a franciáknak felvonulását terü­letén. A cseh lapok felszólítják a vasutas­ságot, hogy szigorúan őrizzék ellen a szál­lítmányokat és egyetlen katonát vagy muní­ciót se engedjenek át cseh területen. Egy milliós sikkasztás. Budapest, bankban tegnap aug. 3. Az országos ipar­délben arra a felfedezésre jutottak, hogy az Osztrák Magyar Banknál levő folyószámlájuk csekkönyvéből hiányzik egy lap. Azonnal megindították a vizsgálatot, amelyek során kiderült, hogy a bank egyik tisztviselője, Stefanics István ellopta a csekk­lapot, ráhamisitotta az igazgatóásg aláirását s az igy kiállított hamis csekklappal az Osztrák Magyar Banknál fölvett egy millió koronát. Stefanics íróasztalának megvizsgálásakor megtalálták az igazgatósághoz intézett búcsú­levelét, amelyben sikkasztását azzal okolja meg, hogy sok adósságát kellett rendezni. A nyomozás megállapította, hogy Stefanics feleségével együtt minden értékét magához véve autón tűnt el József­ körúti lakásáról.­­ Egyébként az elsikkasztott egy millió külföldi biztosítás révén nagyjából megtérül. aaaaBaaaaaeaaBaaBaBasaaaaaaaBaaBaafiaBMBaBaaaaBa Megkerü­ltTakács Gábor zogyo­l­­ája. — tíz asszony verve jó. — A mult héten hirt adtunk már arról, hogy milyen csapás érte Takács Gábor Bürüllö­majori faldmivest: a mult hét egyik napján ismeretlen tettes fényes nappal ellopta a lakásáról kerek 20.000 koronáját, am­it egy tehénért kapott pár nappal előbb. A lopást Takács felesége vette észre. A gazda künn tette a dolgát a mezőn, mikor kiszaladt hozzá a felesége és elmondta, hogy amig ő a szomszédban volt, addig valaki a bezárt ajtót fölnyitotta, a szobában mindent átkutatott és magával vitte azt a húszezer koronát is, amit a gazda — régi jó szokás szerint — az ágyá­ban a vánkosok alatt rejtegetett egy könyv­ben. A gazda persze rémülten szaladt haza erre a hírre s ahogy belépett a szobába, szomorú látvány tárult szemei elé: a szek­rények föl voltak nyitva, a fehérneműt és a ruhákat a tettes össze-vissza dobálta bennük, vagy kiszórta a földre, olyan volt az egész szoba, mint egy elhagyott csatatér. Takács Gábornak akaratlanul is valami imádság-féle szaladt ki a száján, majd nekiállt a pénzét keresni, de mivel a szétszórt ágyneműje kö­zött nem találta, szaladt és meg sem állt a rendőrségig, ahol elmondta az egész esetet. A rendőrség neki is látott a nyomozásnak és mindjárt konstatálta, hogy a tolvaj csak ismerős lehetett, mert tudta, hogy hol rejte­geti a gazda a pénzt. Kérdezni kezdték hát Takácsnét, hogy nem gyanakszik-e valakire, vagy nem látott-e valakit abban az időben a házuk táján. Az asszony megnevezte az egyik majori gazdának idősebb fiát, akit, mikor hazulról elment, a házuk felé látott menni, mikor pedig hazament, onnan látott jönni. A rendőrség vallatóra fogta a fiút, akit a gyanú annál jobban érhetett, mert Takácsék szomszédjai látták, hogy a lopás idejében Takácsék háza körül kósztált és a háztetőn sétáló galambokat dobálta. Vallatták a fiút, de nem­ mentek sokra, mígnem a gazda a hét végén megfogta a tolvajt — a saját hites felesége személyében és előkerült a pénz is az utolsó fillérig hiánytalanul. A gazda ugyanis egy szép napon, mert nem bízott meg a feleségében, mivel állandóan ott akarta hagyni őt, vallatóra fogta hites- ' m­iail^.UIII,

Next