Pápa és Vidéke, 1920 (15. évfolyam, 1-113. szám)

1920-09-16 / 90. szám

XV. évf. 90. szám. Csütörtök, — Pápa, 1920. szeptember 16. I­­egjelenik­ minden nap, ünnepek­ kivételesen. Előfizetés: egy hóra 20 K. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal t Török Bálint u. 1. §e Telefon 11. Keserű sorok. Egy alföldi atyánkfia mondta: — Mit törődöm én Erdéllyel, a Felvidék­kel, meg a Bánáttal, megvagyok én nél­külük is! A gazdaram csűrében pesze ott a gabona, pincéjében ott a nagy hordó borok, a baromfi­udvar hangos a vécétől, libától, hát nem fáj annyira Pozsony panasza és Kolozsvár könnye! Gyűjtenek a menekült vagyonlakók részére. Az igazi pénzesek, akik tehetnék, nem adnak annyit, amennyit adniok kellene. Elkel a pénz máshol , és Erdély messze van ! A város­ban átvonulnak a katonák, senki se áll közé­jük. Üttesse be a Felvidékért a fejét, aki odavaló! Szomorú képe ez az elfásult kornak! Ilyen hangokat hallunk az Alföldről, a Dunántúlról, a Tiszántúlról, tősgyökeres szittyaivadékok, a magyarok szájából. A gazda a tanyáját félti, kereskedő az üzletét, a mesterember a keresetét és mindenki és mindenekfelett a nyugalmát. Azalatt Benes cseh külügyminiszter meg­köti Csehország, Románia és Jugoszlávia között a kis antantot és a közös Szolidaritás védelme alatt a csehek a Felvidéken sor­tűzzel verik szét a magyar népgyűléseket, az oláhok Erdélyben a székelyek fejére gyújtják a falvakat és a szerbek vígan börtönözik be a délvidéki magyart, aki Subotnica helyett Szabadkát m­er inni. Elszakított részeinken véreink jajkiáltásától hangos a levegő, mely könnyekre fakasztja az arra utazó idegent, csak Csonkamagyarország népét nem tudja felrázni fásult dermedtségéből. Kérdem, lehet-e, hogy a történelem meg­cáfolja saját magát? Lehetséges-e, hogy ez a nép, mely négy viharos évszázadon át védte meg Európa szabadságát a török ellen és a saját maga függetlenségét Béccsel szem­ben, az a nép most elfásult közönnyel ta­gadja meg közösségét az elszakított véreivel? Akad még honfitársunk, aki nem látja be, hogy annak a nemzetnek, amelyet nem hazafiság, hanem a szűkkeblű lokálpatriotiz­ a­mus vezérel, a halálos órája ütött? Az a nép, mely az elvesztettet nem akarja vissza­szerezni, a meglévőt sem fogja tudni meg­tartani. Vigyázzunk, hogy a gyengeség a nem­törődömség rákfenéje át ne rágja a nemzet életerejét ! A történelem számos szomorú tanulságot nyújt arra nézve, hogy mihelyt a nép előtt elhomályosult a Haza fogalma, mihelyt a polgár csak a városának, a gazda csak a tanyájának és nem mindenki mindenek felett az egységes és közös hazának élt, az a nép a nemzetek létért való küzdelmében gyen­gének, tehetetlennek bizonyult és széjjel­esett, mint az össze nem kötözött szénakazal. Azért minden munkánk elsősorban a Haza üdvének legyen szentelve. A Felvidék, Erdély és a Bánát szenvedő magyarjai utolsó re­ményüket mibelénk vetik. Ne feledjük el, hogy a történelem kérlelhetetlen ítélőszéke Csonkamagyarország polgárait vonja majd felelősségre mindama véres könnyekért, melyeket elszakított testvéreink ontanak az alatt, míg mi itt a Hazában éljük világunkat, toasztozunk, viszálykodunk és üzérkedünk. Kötél általi halál Tisza gyilkosainak. — A hadbíróság ítélete. — Budapest, szept. 15. Ma délelőtt 10 órakor hirdette ki a hadosztálybiróság íté­letét a Tisza-bünperben. Pontban 10 órakor vonult be a biróság Zoltán délelőtt ez­redes elnöklete alatt a tárgyalóterembe, ame­lyet már kilenc órakor zsúfolásig megtöltött az előkelő publikum, többnyire a Tisza család rokonsága, képviselők és katonatisztek tö­mege. Általános figyelem és nagy izgalom közepette olvasta fel a hadbíróság jegyzője, egy főhadnagy a bíróság ítéletét, amely szerint a hadosztálybíróság gróf Tisza István gyilkosainak bűnpörében Dobó Istvánt összes katonai kitüntetéseitől való meg­fosztásra, a hadsereg kötelékéből való kizárásra és kötél általi halálra, Stanykovszky Tibort rangjától való meg­fosztásra, a hadsereg kötelékéből való kizárásra és kötél általi halálra, Hüttner Sándor főhadnagyot pedig fő­hadnagyi rangjától és összes katonai kitüntetéseiből való megfosztásra, a had­sereg kötelékéből való kizárásra és tizenöt évi súlyos börtönre ítélte, minden év november 31-én, a gyilkosság évfordulóján sötét zárkával szigoritva. A vádlottnak büntetésébe a bíróság a vizsgálati fogságban eltöltött időt beszámította. A bíróság Vágó Vilhelm Jenőt három hó­napi börtönre ítélte, amit a vizsgálati fog­sággal kitöltöttnek vett. Ennek következtében a bíróság Vágó Vilhelm Jenőt azonnal szabadlábra helyezte. A biróság ítéletében kimondotta, hogy ki­végzés esetén először Stanykovszkyt, azután Dobót végzik ki. A biróság ezután az ítélet hosszú indokolását olvastatta fel. Heltai szökése a nemzet­gyűlésben. — A nemzetgyűlés mai ülése. — Budap­est, szept. 15. A nemzetgyűlés mai ülését fél 11 órakor nyitotta meg Ra­kovszky István elnök és bejelentette, hogy Sréter István honvédelmi és Tomcsdnyi Vil­mos igazságügyminiszter a mai ülésen fognak válaszolni Fangler Bélának Heltai szökése ügyében hozzájuk intézett interpellációjára. Ezután folytatták az illetékekről szóló törvényjavaslat tárgyalását, amelyhez Gaál Gaszton két módosítást nyújtott be, amit azonban a nemzetgyűlés elvetett. Ezután Fangler Béla interpellációjára vála­szolt Sréter honvédelmi miniszter és kijelen­tette, hogy János Andor hirlapíró vizsgálati fogságban volt lázító cikkei miatt, folyton szabadlábra helyezték, akkor tévedés hamis tanúvallomást tett a Tisza bünpörben Fried­­rich ellen, ezután megszökött Bécsbe. Heltai Viktor szökéséről a miniszter kijelenti, hogy Heltait azért engedték Bécsbe, mert vállal­kozott arra, hogy a Tisza gyilkosság ügyé­ben fontos tanúvallomásokat szerez be Bécs­ben. Kíséretül egy Prónay főhadnagyot adtak melléje, az kísérte ki Bécsbe. Célja az volt, hogy Göndör Ferencet és Pogány Józsefet hazahozza Budapestre. Mikor Heltai megér­kezett Bécsbe, első dolga az volt, hogy érint­kezésbe lépett a Habsburg kávéházban szé­kelő magyar kommunistákkal és mindenről értesítette őket. A főhadnagy ekkor vissza­utazott Magyarországba Mikor újból be akart utazni Ausztriába, a határnál figyelmeztették, hogy ne menjen Bécsbe, mert le fogják tar­tóztatni. Kijelenti, hogy a vizsgálatot megindítja. Úgy látja azonban, hogy ez a támadás egy lánca annak az egységes támadásnak, amely a kormány ellen irányul. A maga részéről fölveti a bizalmi kérdést. A nemzetgyűlés viharosan éljenzi a hadügyminisztert. Tomcsányi Vilmos felszólalásában szintén ezeket hangsúlyozta. Fangler Béla és Ereky felszólalása után a nemzetgyűlés a választ tudomásul vette s ezzel az ülés az interpel­lációk után véget ért. A lengyel-orosz helyzet. — Hat népbiztost a Mérába fojtottak. — Berlin, szept. 15. Az Achtuhr Abendblatt jelenti Varsóból: A legutóbbi viborgi hírek szerint Pétervárott új bolsevista ellenes zavargások törtek ki és a bolsevista népbiz­tosoknak el kellett rejtőzniük. Hatot közülök állítólag a Névába fojtottak. A fővárosban röp­cédulákat osztanak és terjesztenek a szovjet­kormány ellen. Basel, szept. 15. Az Ukrán­ sajtóiroda jelenti Moszkvából, hogy az ukrajnai paraszt­felkelés egyre tovább terjed. Vagy 10 ezer felfegyverzett paraszt lázadt fel a szovjet­kormány ellen. Kiev és Charkov városokat a bolsevikiek elvesztették. Var­só, szept. 15. A harmadik lengyel hadsereg elfoglalta Vladimir­ Volinszkijt. Szállítási igazolvány nélkül gabona és lisztneműt nem lehet szállítani. Budapest, szept 15. A közélelmezési közeg elhatározta, hogy ezentúl búzát, rozsot, kétszerest, árpát, zabot, kölest, tatárkát csak külön szállítási igazolvánnyal enged tengelyen szállítani. Megszüntetik a vasúton és postán eddig járt 10 kilogramm lisztnek, vagy ga­bonának szállíthatását is, ezentúl ehhez is szállítási igazolvány kell. E felől a kormány­rendelet legközelebb megjelenik. E hó 19-től, vagyis vasárnaptól kezdve zsemlyét csak jegyre lehet kapni; a zsemlye árát a közélelmezési miniszter két korona hetven fillérben állapí­totta meg. Megszorítják a vendéglői tészta­neműek kiszolgálását is, ezentúl ezt is csak jegyre lehet kiszolgálni.

Next