Pápa és Vidéke, 1921 (16. évfolyam, 1-222. szám)
1921-02-25 / 45. szám
Szombat tizenhatodik évfolyam 52. szám. Előfizetési árak: Egész évre . . 400 K Fél évre ... 200 K Hegyed évre . 100 K Egy hóra ... 35 K Egyes szám ára 2 kor. Pápa, 1921 február 25. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Pápa, Török Bálint utca 1. szám. Telefonszámok: Szerkesztőség 44 Kiadóhivatal 1. Ker. Nemzeti Nyomda 35 se KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. 35 ss 8 KK Felelős szerkesztő: NÉMETH JÓZSEF. 38 35 Népszálló a Hét Macskához. Egyik kis vidéki városban jártamban a városka külvárosában egy ütött-kopott, cseppet sem bizalmat keltő épület előtt találtam egyszercsak magamat. A fala kopott volt, a vakolat sok helyen örök bucsut vett tőle s kapuja fölött vihartól és esőtől megkopott, megszürkült betűkkel volt olvasható a fölirás: Népszálló a Hét Macskához. Már a külsejéről is lehtt ennek a zugszállodának, hogy a szegénység, a nyomor és a bűn tanyája. A rendőri krónikákból mindenki előtt világos, hogy az ilyen zugszállodának a társadalom kivetettjei szoktak a lakói lenni: kis és nagy csirkefogók és gonosztevők, akik az igazságszolgáltatás surló keze elől bujkálnak, emberek, akiknek semmi egyebük nincs, csak a múltjuk, mégis ettől igyekeznek szabadulni — okuk van rá — mindenáron, a társadalom lecsúszott és erkölcsileg halott existenciái és néhány különc, akik, hogy jobb szállodákban utolsók lettek volna, inkább ebben a szegény miliőben ütötték föl sátorfájukat, ahol az előkelőséget képviselték, aminek tudata talán jóleső volt rájuk nézve. Ilyen lakói vannak az ilyen zugszállodának, no és néha a rendőrség, amely razziákra jelenve meg mindig egy-két körözött bűnöst csípett nyakon és vitt magával. Nem tehetek róla, de mindjárt ennek a Népszálló a Hét Macskához címzett zugszállodának képe merül föl emlékezetemből, amikor az úgynevezett „Munkás és Polgárszövetség", vagy a találóbb nevén radikális—liberális blokk megszületéséről és munkába állásáról hallani nap-nap után. Ennek a heterogén összetételű szövetkezésnek egész nyugodtan Népszálló föl lehetne írni a kapuja fölé, a Hét Macskához, mert a benne szövetkezők jórésze kivetettje a kommunizmusból fölocsúdott magyar társadalomnak. Ezeknek egy része az igazságszolgáltatás elől bujdosik, a másik része a múltjától igyekszik szabadulni, a harmadik része szereplési viszketegségből és hatalmi vágyból melléjük állt zászlótartónak és reprezentánsnak, míg a negyedik rész csak azért állt közéjük, hogy a maga hatalmi céljaira kihasználja az előbbi hármat. Hogy kik ezek a legutóbbiak: a gyáriparosok, a tőke emberei, akiknek céljaik vannak az ő érdekeikkel ellentétes Munkás és Polgárszövetséggel, amelyben a szociáldemokraták békében megférnek „kizsákmányoló tőke" legtipikusabb képviselőikkel,a gyáriparosokkal, megférnek a „csukással," a pártnélküli pártvezér Giesswein katlanokkal, aki sulyosbbítva van még egy másik „vallást okádó népbutítóval," Balthazár debreceni püspökkel. De nemcsak ezzel a két „bigottal" és kirakat-kereszténnyel férnek meg a szociáldemokraták, gyanús fegyverszövetségük kompromittálva van a felső tízezerből való „hülye grófok" közül Batthány Lajos gróffal és az „örült sovinisztákkal" a függetlenségi negyvennyolcasokkal. Ez a rosszillatú társaság adta magának a „Munkás és Polgárszövetség" nevet. A név nem téveszthet meg senkit, hiszen akinek szeme van, láthatja a lólábat, hogy ez a társaság a hatalomról lecsúszott destruktívek, a az elnyomott forradalmárok és levitézlett szociálkommunisták alkalmi egyesülése amelybe belekerült — mint Pilátus a Krédóba — egy-két talán jóhiszemű,e két balkezes politikai inaszakadt is. És ezek kiirakatba helyezése mögé bújik meg az egész társaság: azok, akiknek múltjuk van: az őszi forradalom náthás szárazföldi hajóskapitánya: ^/6/Batthány Lajos, a Károlyi kormány forradalmi belügyminisztere; a függetlenségi és negyvennyolcas pártiak, akik Károlyit az ország nyakára ültették, a nemzeti tanácsokat szülték és az ország gyeplőjét a szociáldemokraták kezébe adták, a szociáldemokraták, akik aláásták frontokat és tekintélyeket, akik hatalmi őrjöngésükben kitermelték a kommunizmust és százszor átkozott bűnös kézzel odadobták az ország gyeplőjét tejtestvéreiknek, a kommunistáknak, akik az ország szekerét a gyalázat és csőd tönkretevő fertőjébe vitték bele. Ennek az undoritóan szép egyesüsülésnek cégére a két cégéres: Giesswein, a katholikus praelátus és Balthazár Dezső, a református püspök. Giessweinnél, az orrhangú praelátusnál, sohasem tudja a jobb kéz, hogy mit tesz a bal. Ő, aki Magyarországon a keresztényszocialista mozgalmakat megindította, keresztény társadalmi egyesületek elnöke, talán mellőzöttségének, vagy talán annyira közismert szereplési viszketegségének, balkezes politikájának vakságából vezérül és védőpajzsul dobta magát oda mindannak, ami elveinek tagadását, gyalázását és gyűlölését jelenti és a forradalom „aranyszájú pap"-jának,Hock Jánosnak útjára lép. A másik cégér Balthazár Dezső, a református püspök, a tagadás örök szelleme, a zsidó Egyenlőség nek házikabátja és házipapucsa, amelyben az kényelmesen sétálhat el a keresztény kurzushoz való köpködés köpőcsészéjéhez; ő a Habsburg és a román dinasztiának más-más időben ugyan, de egyazon mértékkel legyező magyar főpap. Csoda-e, ha ezt a gyülekezetet a liberális zsidóság becsületesen mérsékelt része is — nagyon érthető — idegenkedéssel fogadja s az emigráns Vázsonyi Vilmos táviratilag óvja párthiveit, hogy be ne menjenek riches akolba? Minden jó okuk meg van rá. És nekünk is meg van minden jogos okunk ennek a társaságnak abbeli készülődésére, hogy a vidéki városokban és falvakban (!) propagandagyűléseket és felolvasásokat akar tartani, megjegyezni, hogy ez a szőllőt epedő róka-óhaj csak óhaj fog maradni mindörökre. Mert bár gyalog és mezítláb, apostolok módjára jöjjenek is közénk ezek az uj apostolok, visszafelé már csak röpülni fognak. És hogy nem repülőgépen, hanem csak úgy, mint Istók a Hét Itce kocsmából: rövid úton, — az bizonyos! A kisgazdapárt magának követeli a belügyminiszteri tárcát — A kormányprogramm vitájának folytatása. — Budapest, febr. 24. A nemzetgyűlés mai ülését fél 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. Legeza Pál, a mentelmi bizottság előadója beterjeszti a mentelmi bizottság jelentését Friedrich Istvánnak a várbeli lakása ügyével kapcsolatban mentelmi jogának megsértése tárgyában. — Erődi Harrach Béla, a pénzügyi bizottság előadója beterjeszti a pénzügyi bizottság jelentését a dohányjövedéki kihágások után j járó pénzbüntetés értékének felemeléséről, valamint a boritaladóról szóló törvény egyes rendelkezéseinek módosításáról és a szesz megadóztatására vonatkozó törvények némely rendelkezéseinek megváltoztatásáról és kiegészítéséről szóló pénzügyminiszteri törvényjavaslatokról. Ezután áttértek a kormányprogramm felett megindult vita folytatására. Elsőnek Zákány Gyula szólalt föl. Kéri a pénzügyminisztert, hogy sürgősen tárgyaltassa le benyújtott javaslatait. A tisztviselő-kérdés rendezését sürgeti. Foglalkozik a librális blokk megalakulásával, azt nem tartja olyan nagy mumusnak, mint a sajtó egy része szeretné beállítani. Program vitában nincs semmi, ami nem jó. A cenzúrával foglalkozik és kijelenti, hogy szükségesnek tartja az újságírói kamara fölállítását, kapcsolatban a sajtótörvény módosításával. Az internálásokra vonatkozólag fölemlíti, hogy ő volt az, aki fölhívta a kormány figyelmét az internáló táborokban végbement visszaélésekre. Interpellációjának következménye volt, hogy a kormány bizottságot küldött ki ezeknek a visszaéléseknek megvizsgálására. Mózer Ernő a szomszédos államokkal gazdasági összeköttetés létesítését sürgeti, hogy a produktív munka megindulhasson. Hegedűs iránt bizalommal van, azonban nem ért egyet azon fejtegetésével, hogy a külügyminisztérium költségvetését meg kell nyirbálni. Erős külpolitikai organizációra van szükségünk, külügyi szolgálatunkat erősen ki kell építeni. Külügyi politikánk olyan, mint a valutánk: ölbe tett kézzel nézzük, hogy mint kötik meg egymás után ellenségeink az ellenünk szóló egyezményeket. Európának érdeke az erős Magyarország. Amikor köröskörül vörös zászlókat lenget a szél, a Felvidéken a vörös rohamot csak Magyarország tudja megállítani. Igen nagy kára az országnak, hogy a Habsburg kérdésben még mindig nem döntöttek, ez nehezíti a külföldi orientációt is. Ezelőtt az c ős hadsereg volt a jelszó, most az erős diplomácia legyen, amely öntudattal dolgozzon, hogy az elrabolt országrészeket visszacsatolják hozzánk. Pallavicini kormányeinök György őrgróf szerint a helyesen cselekedett, amikor a királykérdés megoldását kikapcsolta. A pénzügyminisztert nagy nyereségnek tartja a kormányra nézve. Majd a politikai vezetést kritizálja: az egysége pártszövetségből kilépések, ez azt bizonyítja, történtek a hogy hiányzik a megfelelő politikai vezetés. Nagyatádi Szabó Istvánnak mindig komoly politikai gondolatai vannak, de visszaélnek a nevével. Rubinek Gyula kesereg amiatt, hogy sok támadás éri, pedig sohasem fordult elő, hogy valaki olyan általános válaszokat adott volna az interpellációkra, mint ő adott. Az erdőkérdés és erdőkitermelés rendezését követeli. A kormányt támogatja. Szünet után Orbók Attila a kisgazdapárt nevében követeli, hogy a belügyminiszteri tárcát a kisgazdapárt tagjai közül töltsék be, mert a közigazgatás reformja nélkül a birtokreformot nem lehet végrehajtani. A lakáskérdésben kéri a pénzügyminisztert, hogy az házaknál tekintsen el a vagyonváltság uitól. A zsidókérdés rendezése tekintetében nem ért egyet Budaváryval, ő jóval többet akar adni a magyarságnak, mint a zsidóknak. A királykérdést ki kell kapcsolni. Minden kísérletezést, amely a királykérdést a nemzetgyűlés megkerülésével akarja megoldani, forradalminak tart. A nemzet érdeke három pontban csúcsosodik ki: a konszolidáció megteremtése, agrárdemokrácia biz ara 2 korona tosítása és a közszabadságok állítása. A cenzúra mai kezelése helyzeeblen van: „misztikus butaság tanúbizonysága a cenzúra * — A kormányt támogatja, de megvárja, mit tesz a közszabadságok érdekében. Szkorópátkai Szabó István szóvá teszi, hogy a házhely-törvényt sok helyen nem hajtják végre. A közigazgatás reformjára szükség van; teljes sajtószabadság kell, de előbb az kell, hogy a sajtó nemzeti érzésűvé váljék. Kenéz Béla napirendi indítványt tesz, hogy a Ház legközelebbi ülését holnap tartsa és annak napirendjére a kormányprogramm vitájának folytatását és Hegedűs Lóránt pénzügyminiszternek az italadóról szóló tárgyalását tűzte ki. törvényjavaslatának Az ülés negyed 3 órakor ért véget. Budapest, febr. 24. A Nyugatmagyarországra vonatkozó tárgyalások, amelyet tegnap és ma is folytattak, olyan nagy földrajzi, néprajzi, valamint gazdasági anyagot ölelnek föl, hogy előreláthatólag hosszabb ideig fognak tartani. fizehB áruforgalom korlátozása. Budapest, febr. 24. A Máv. igazgatóságától vett értesülés szerint a Máv. vezetősége elhatározta, hogy a nagy szénhiányra való tekintettel a Máv összes vonalain a gyors- és teheráruforgalmat február 26-ától további intézkedésig beszünteti. Kivételt képeznek, tehát szállíthatók a bor kivételével az élelmiszerek, egészségügyi anyagok, szén és tűzifa, valamint az ezek szállításához szükséges göngyölegek, hullák és koporsók. A Máv. igazgatóságától a február 24-ig kiadott szállítási engedélyek a a korlátozás tartamára érvénytelenek, és az bBlíig miniszterség betöltése. Budapest, febr. 24. A kormány tagjai ma délután folyamán gróf Teleky Pál miniszterelnök elnökletével tanácskozásra ülnek össze, amelyen a politikai helyzeten kívül a belügyminiszteri tárca végleges betöltésével is foglalkoznak. Erősen tartja magát az a hír, hogy a kormány tagjai Tomcsányi Vilmosnak végleges kinevezéséhez ragaszkodnak, igazságügyminiszternek pedig dr. Koszó István kinevezését terjesztik föl.—Ma délután 6 órakor a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja a Károlyi palotában lévő klubhelyiségében vezetőség-választó értekezletet tart, utánna pedig este 8 órakor a Gellért szálló éttermében gróf Andrássy Gyula tiszteletére bankett lesz. Sikkasztó banktiszta is elíí. Budapest, febr. 24. A rendőrség tegnap délután letartóztatta Szente Andor bankhivatalnokot. A letartóztatás a Nemzeti Takarékpénztár Rt. feljelentésére történt. Szente az egyik szekrényből ellopott 19 drb. Nemzeti Faipari Részvénytársasági skiccet, amely 20—25 részvény értékének felel meg. A bank kára 480 ezer korona. Az összes hamisítványok megkerültek. Szentét a rendőrség letartóztatásba helyezte.