Pápa és Vidéke, 1921 (16. évfolyam, 1-222. szám)

1921-02-26 / 46. szám

•I tizenhatodik évfolyam 46. szám Előfizetési árak: Egész évre . . 400 K Fél évre . . . Megyéd évre . Egy hóra . . . Egyes szám ára 2 kor. Ára 2 korona. Pápa, 1921 február 26. Szerkesztőség és kiadó­hivatal: Pápa, Török Bálint utca 1. szám. Telefonszámok: Szerkesztőség 4­4 Kiadóhivatal jj Ker. Nemzeti Nyomda 8 . KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. SS SS I SS a Felelős szerkesztő: NÉMETH JÓZSEF. X SS Szombat A földbirtok vagyonváltsága. fl pénzügyminiszter nyilatkozata. A földbirtok vagyonváltságáról nyilat­kozott Hegedűs Lóránt pénzügyminisz­ter a csongrádi gazdasági egylet kül­döttsége előtt. A vagyonváltságról — mondotta — három javaslat készül. Az ingatlan­tőkét sehol ennyire meg nem mint én. Én a titkos alapokat adóztatják, veszem el azáltal, hogy a bankok részvényeinek 15 százalékát elveszem. Emiatt folyton szemrehányásokat kapok mindenfelé. Kijelenthetem, hogy a gazdatársadalom is ugyanolyan arányban fog adózni és nem fogom tűrni, hogy az egyik vagy másik többet fizessen.­­ A vagyonváltságra vonatkozólag készült három javaslat közül a máso­dik az ingatlan vagyon váltsága, a harmadik a nagyobb vagyonok külön­adója. Én azért nem készültem el az egész vagyonváltsággal, mert ez embe­rileg eddig lehetetlen volt. Éjjel-nappal folytatott megfeszített munkával tud­tam csak elkészíteni ezt a 12 törvény­javaslatot. A földbirtokot nem éri kár. A földbirtokosnak már most megvan a joga, hogy a vagyonváltságra előleget fizessen. Azok a hírek, hogy én földbirtokot 25 százalékkal akarom meg­a­­dóztatni, nem­ tudom­, honnan valók. Az ingatlan vagyonnál a helyzet következő: Nekem van egy kisbirtokom a Pest megyében, 230 hold, ebből tamt ki. Kiindultam abból, hogy a indul­ta­valyi gazdasági évnek bérét vettem alapul. A bruttó haszonbér a vagyon­váltság alapja. Nekem befejezett tények­kel kell dolgozni. Én egyszerre akarok jobb pénzt csinálni és jobb gazdaságot. Egyszerre kell megcsinálnom a szabad­forgalmat és megszabadulni a rossz pénztől. Én fanatikus híve vagyok a szabadforgalomnak. Kijelentettem mi­nisztertársaimnak, hogy amennyiben június végéig nem lesz szabadforgalom, én megyek. Kiindultam a tavalyi haszon­bérből. Ez az ingatlan vagyonváltság alapja. A kisgazdák fizetni fogják egy­szer, a nagyobb birtokok kétszer, a legnagyobbak négyszer.­­ Ha bérbe van adva a birtok, akkor világos a dolog, ha nincs, akkor a szomszéd birtokot kell megnézni. Ha nagy a birtok, vagy különleges ter­ményeket termel, akkor azt mondom, én nem tudom megbecsülni, becsülje meg a tulajdonos maga. Ebben az eset­ben fordulhat elő az, hogy az a vagyon­váltság alapja, amivel a tulajdonos megbecsülte birtokát. Tehát a haszon­bér az alapja a vagyonváltságnak és azt szorzom egyszer, kétszer, vagy a legnagyobb birtoknál négyszer.­­ Az ingatlan vagyonváltság befi­zetésének módja fontos. A gazdatársa­dalom fizetheti vagy készpénzben. — én azt ajánlom,hogy fizesse ebben, mert soha ilyen rossz nem lesz többé a pénz­e vagy terményben, vagy pedig vegyen fel magának kölcsönt, vagy én táblázom a vagyonváltságot az ingatlanára. A betáblázás most rossz pénzben történik és később, ha feljavul a valuta, a visszafizetés jobb pénzben történnék, ezért a gazdának megvan a joga, hogy öt évig búzában is fizethesse a vagyon­vállságot. A jövő gazdasági évben nyilatkozhat a gazda, hogy ki akarja-e fizetni a vagyonváltságot búzában, ha igen, akkor kifizetheti. Ismételten ki­jelentem, hogy a gazdatársadalmat semmiféle baj nem éri. A küldöttség kérdéseire kijelentette még a pénzügyminiszter, hogy a falusi szövetkezetek egyáltalán nem fizetnek vagyonváltságot és a többire nézve is átalakítja a vagyonváltságot. o nem­ Budapest, febr. 25. A nemzet­gyűlés mai ülését háromnegyed 11 órakor nyitotta meg Pakovszky István elnök. Bejelenti, hogy Budaváry László sürgős interpelláció elmondására kért és kapott engedélyt. Az interpelláció tárgya Pest­vármegye alispánjának a községi kép­viselőtestületi választásokat elrendelő határozata, amelynek elhalasztását kéri arra az időre, amíg az új választási törvényt megalkotják. Napirend előtt Drózdy Győző sze­mélyes megtámadtatás címén szólalt föl. Ellene tervszerű hajsza folyik. Mikor képviselővé megválasztották, két felje­lentést tettek ellene, hogy kommunista üzelmeket folytatott a kommün alatt. Mindkét ügyben eljárt ellene az ügyész­ség és beszüntette ellene a további eljárást, de most az amnesztia-rende­letet akarják ügyének újból való fel­elevenítésére felhasználni. Ő az amnesz­tiából nem kér, mert azt nem tartja méltónak egy nemzetgyűlési képviselő­höz. Vagy bűnös és akkor kész meg­bűnhődni, vagy ártatlan — amint ez ki fog derülni — ér­zéli. Bejelenti mentelmi akkor ne üldöz­jogának meg­sértését. — A Ház a bejelentést a ház­szabályok értelmében -vita nélkül a a mentelmi bizottság elé utalta. Gömbös Gyula Pallavicini György őrgróf tegnapi beszédére válaszol. Pal­lavicini azzal vádolta meg, hogy ő kül­politikai tárgyalásokat folytatott Trebitsch Lincolnnal, az általánosan ismert nem­zetközi szélhámossal. Kijelenti, hogy ő sem hivatalosan, sem saját elhatáro­zásából nem tárgyalt Trebitschel, aki magyarul beszél, angol képviselő és zsidó kinézésű.­­ Ezután áttértek a kor­mányprogramul felett megindult vita folytatására. Az első fölszólaló Letenye Pál volt. Kéri a földreform megvalósítását és sürgős keresztülvitelét. A földbirtok­reform törvényt még a múlt év október másodikán hozták, de még mindig nem hajtották végre.­­ A közigazgatás reformját szükségesnek és sürgősnek tartja. Ha a kormány nem hajtja végre gyorsan a földreformot, akkor nem támogatja. Ezután Balla Aladár szólalt fel. Min­dent megtett a kormány, csak azt nem, amit a kisgazdapárt kivánt és várt tőle. Pallavicini György őrgróf tegnapi be­szédében azt mondotta, hogy örvende­tes ténynek tartja, hogy külpolitikánk állandósult. Úgy látja, hogy ez az ál­landósulás tulajdonképen csak az Ausz­tria felé való orientálódás stabilizációja. Nem viseltetik bizalommal a kormány iránt. Ezután Ódor György szólalt fel. Kö­veteli a földbirtok­reform sürgős végre­hajtását és a közigazgatási reform meg­valósítását, sürgeti az ipartörvény re­vízióját. A kormányban bízik. Pásztor József a házszabályok 215. szakaszához szólal föl. A kormány pro­grammja fölött megindult vita további folytatásának nincs értelme. Fogjanak össze a politikusok az ország érdekében. Orbók Attila indítványt terjeszt elő a lakáskérdés megoldására vonatkozó­ vádak alól.­ lag. A kérdést a faji kérdés szempont­jából bírálja el, azt kell keresni, hogy fajunk megerősödjék. El kell tüntetni a tömeglakásokat, amelyek a tüdővész­nek tenyésztő melegágyai. Budapest rövidesen világkereskedelmi központtá fejlődik, a Kelet és Nyugat közötti for­galom itt bonyolódik le Vidéken sem megfelelőek a lakásviszonyok. A vagon­lakások kérdését rendezni kell, mert ez szégyene az országnak. A vagonlakók 3500 vagont tartottak lefoglalva, ami az államvasutaknak 105 millió korona kárt jelent egy év alatt. Ha ehhez a lakáshivatal adminisztrációs költségeit is hozzáadjuk, ezzel a tétellel a kár 125 millió koronára szaporodik. Fel­hívja a kormány figyelmét, hogy a la­kástermelés megindítása a legelső fel­adat. A fekvő nagytőkét állítsa az állam ennek szolgálatába. Állami kedvez­ményekkel tegye lehetővé új lakások építését. Az új lakásokat mentesítsék a lakásrendelet alól, az új épületeket mentesítsék a vagyonváltság alól, ne ves­senek az új építkezésekre 30 évig adót.­­ A nemzetgyűlés elhatározta,­ hogy az indítványt egyik legközelebbi ülése napiren­djére tűzi. Tomory Jenő visszavonta indítványát, amelyben azt indítványozta, hogy Pal­lavicini őrgrófot utasítsák a mentelmi bizottság elé, mivel megsértette a nem­zetgyűlés alelnökét.­­ Az elnök napi­rendi indítványt tesz, javasolja, hogy a nemzetgyűlés legközelebbi ülését hol­nap délelőtt 10 órakor tartsa, amelynek napirendjére az indítvány és interpellá­ciós könyvek felolvasását, másodszor az állami számvevőszék elnöki állására való hármas jelölés megejtését, a kor­mányprogramm­ vitájának folytatását és az állami italjövedék fölemeléséről s­zló pénzügyminiszteri törvényjavaslatot tűzze ki. — Napirend előtt fog válaszolni Gratz Gusztáv dr. külügyminiszter Ka­raffiáh Jenőnek a felvidék­i püspökségek jogtalan betöltése tárgyában előterjesz­tett interpellációjára. Hencz Károly elfogadná az elnök javaslatát, ha az állami számvevőszék elnöki állásának betöltésére való hármas jelölésben nem látna alkotmánysértést és érvényben lévő törvények megsér­tését. A nemzetgyűlésnek előbb törvényt kell hozni az elnöki állás betöltésére vonatkozólag és csak azután térhet át a jelölés m­egejtésére, hogy a Ház ezt törölje a Indítványozza, napirendről. Az elnök rámutat arra, hogy a nem­zetgyűlés még február 12-i ülésében elhatározta ennek napirendre való tű­zését. — Gróf Teleky Pál miniszter­elnök kéri a nemzetgyűlést, hogy Hencz Károly javaslatát fogadja el. A nemzet­gyűlés így határoz. Ezután Budaváry pellációt terjeszt elő. László sürgős viter-Elmondja, hogy Pest vármegye alispánja elrendelte községi képviselőtestületek újjáalakítását. a Kéri, hogy ezt halasztassák el arra az időre, amikor az új választási törvény elkészül.­­ A belügyminiszter kijelenti, hogy az alispán rendelkezése törvényes és így azt visszavonatni nem áll módjában. Az ülés délután 3 órakor ért véget. Lázadás a szovjet ellen- Bécs, febr. 25. A Morningpost Hel­singforsból jelenti, hogy a Kaspi-tenger melletti Petrovszkban súlyos katonai lázadás tört ki. Az alkalmazottaknak és munkásoknak terményekben adták ki bérüket, m­ire ezek megtagadták a munkát. A hajók legénysége fellázadt, a helyi szovjet tagjait letartóztatták és a szovjet elnökét és a város rendőr­parancsnokát agyonlőtték. Féléink értékének javulása. Budapest, febr. 25. Az eddigi adójavaslatok eredménye az, hogy magyar korona jobb az osztrák koro­­­nánál. Mikor a jelenlegi pénzügymi­niszter hivatalába lépett, a magyar és az osztrák korona parin állottak. Ma Bécsben a magyar koronát 40 koronás ázsióval vásárolják. A magyar korona ázsiója a külföldi pénzpiacon még na­gyobb, így Rómában és más városokban két osztrák koronát adnak egy magyar koronáért. A korona további javulása várható az új adójavaslatoktól, amelyek a nemzet újabb erőfeszítését jelentik. A pénzügyminiszter terve az, hogy a bankóprést megállítja májusban, vagyis hogy több fedezetlen bankjegy nem fog forgalomba jönni. Ugyanezen idő­ben a trianoni békeszerződés értelmé­ben formailag is elkülönítik a magyar koronát az osztrák koronától, azáltal, hogy államjegyeket bocsátanak ki a bankjegyek helyett az államadóssági bizottság szigorú ellenőrzése alatt. Ez időtől kezdve várható a magyar korona javulása, hogy milyen mértékben, az az exporttól függ. Minthogy a jelenlegi magyar kormány a gabona szabad for­galmát kívánja megvalósítani, a gabona­export nagyságától várhatjuk különösen a magyar korona javulását. -orosz Bécs, febr. 25. Varsóból jelentik: Rigában tegnap Sieckovszky lengyel pénzügyminiszter jelenlétében és a Lon­donból odaérkezett Krasszin részvéte­lével a lengyel és orosz bizottságok hosszabb tanácskozást tartottak. A tár­gyalások legfőbb pontja az Oroszország és Lengyelország között kötendő gaz­dasági és kereskedelmi szerződés volt. Krasszin többször felszólalt, Joffe­llen­ben tartózkodóan viselkedett. A jelekből ítélve a jövő héten létrejön minden elvi kérdésben a döntés és a tárgyalások véget érnek. 3 m­­un­kásbiztosító kérdése. Budapest, febr. 25. Ma délelőtt az Országház épületében megjelentek Farkas István és Propper Sándor, a szociáldemokrata pártvezetőség két tagja, akik hosszasabban tanácskozást foly­tattak először Ugron Gáborral és Bródy Ernővel, majd Bernolák Nándorral. Ezek a tárgyalások a munkásbiztosító törvényjavaslatról folytak, amely rövid időn belül a nemzetgyűlés elé kerül. Hírek szerint Bernolák Nándor, akit előreláthatólag a Ház e törvényjavaslat előadójává választ, csak abban az eset­ben vállalja el ezt a tisztet, ha bizo­nyos megállapodásokat tud létesíteni a szociáldemokratákkal. A hadisáltság kérdése, Budapest, febr. 25. Ma délelőtt alakult meg a nemzetgyűlés véderő­bizottsága, amely elnökévé Karaffiáth Jenő képviselőt, jegyzőjévé Dinich Vidort választotta meg. A nemzetgyűlés pénzügyi és véderő bizottsága ma délután gróf Klebelsberg Kunó elnökletével együttes ülést tartott, amelyen általánosságban letárgyalták a hadiváltságról szóló törvényjavaslatot. A javaslatot általánosságban minden felszólalás nélkül elfogadták. Egyes felszólalók között Nagy János azt az álláspontot foglalta el, hogy a hadi­váltságot a papokra és papjelöltekre is terjesszék ki éppen olyan mértékben, mint az a felmentett közalkalmazottakra nézve történik. — Gyömörey György a vasúti alkalmazottakat ajánlotta bizottság figyelmébe. Egyeseket akara-a

Next