Pápa és Vidéke, 1937 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1937-05-23 / 21. szám

POLITIKAI HETILAP.­­ MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő­ utca 21. Telefonszám: 199. Kiadóhivatal: Csákyr utca 21. Telefonszám: 157. Lap­tulajdonos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: DR. NAGY GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasáb­miliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus és Szent István Jubileum A magyar püspöki kar pásztorlevele Krisztusban kedves Híveink! Mélységes öröm és hála érzete töltött el mindnyájunkat, amikor ar­ról értesültünk, hogy a nemzetközi eucharisztikus kongresszusok állandó bizottságának egyhangú állásfogla­lása alapján Őszentsége XI. Pius pápa Magyarország fővárosát, Buda­pestet jelölte ki a legközelebbi Euc­harisztikus Világkongresszus színhe­lyéül. Mindnyájan átérezzük a magas kitüntetést, amely ebben a megbí­zásban megnyilatkozik, hiszen a pápa s a katolikus világ ezáltal mintegy a mi kezünkbe tette le a legköze­lebbi eucharisztikus kongresszus si­kerét; minket tett meg az Oltáriszent­ség nemzetközi diadalmenetének zász­lóvivőivé s ránk ruházta a feladatot, hogy a nemzetek hódolatát az Oltári­szentség előtt méltó keretek közé foglaljuk. Öt világrész katolikusainak figyelme irányul most reánk s várja tőlünk e szent és felséges megbíza­tás megfelelő betöltését. Annál inkább jól esett szívünknek Őszentsége elhatározása, mert hiszen ebben az elhatározásban része volt annak a megfontolásnak, hogy az 1938. évben üljük nemzetünk első királya, az országszervező Szent Ist­ván halálának 900 éves fordulóját. Amint 1930-ban Szent Ágoston ha­lálának másfélezer éves fordulója al­kalmával Karthágó, majd 1932-ben Szent Patriknak, Írország megtérítő­jének ugyancsak másfélezer éves ha­lálévfordulója alkalmával Dublin lett az eucharisztikus világkongresszus színhelye, úgy most Szent István megdicsőülésének 900-ik fordulóján Magyarország kapja ezt a magas ki­tüntetést. A budapesti Nemzetközi Eucha­risztikus Kongresszust e kitüntető megbízatás alapján 1938. május 26-tól, áldozócsütörtöktől 29-ig, vasárnapig bezárólag fogjuk megtartani. Hétfőn, május 30-án pedig csatlakozólag meg­nyitjuk a Szent István jubileumi év ünnepségeit. Minden kitüntetés természetszerű­leg kötelességekkel jár s ha egyszer elvállaltuk, hogy ezt a nemzetközi eucharisztikus kongresszust megren­dezzük, akkor valamennyiünknek be­csületbeli, nemzeti és katolikus kö­telessége, hogy annak sikere érde­kében minden lehetőt el is kövessünk. Sikeren elsősorban nem külső fényt és ünneplést értve, hanem miként ez itt a dolog természetéből következik, legfőkép a lelki hatások minél ma­gasabb fokát; vagyis azt, hogy az Oltáriszentségnek ez a ritka jelen­tőségű nemzetközi ünnepe ne csak külső lefolyásában legyen pompás és lélekemelő, hanem erkölcsi és val­lási kihatásaiban is teremje meg száz meg százezer lélekben itthon és az egész világon a hit és a Krisztus­szeretet legszebb gyümölcseit. Hiszen az eucharisztikus világkongresszusok igazi és legfőbb célja nem a külső ünnepségek káprázata, hanem az, hogy a külső megnyilatkozáson ke­resztül az eucharisztikus Krisztus Ki­rály tartsa diadalmenetét újból és új­ból a lelkekben. Maga az állam és a főváros, a szellemi és társadalmi élet különböző közületei is felismerve az alkalomnak nemcsak nemzeti, ha­nem erkölcsi jelentőségét, ugyancsak kötelességüknek ismerik a kongres­­szus támogatását, mennyivel inkább kötelességünk ez nekünk, a papság­nak és a katolikus hívőknek és az egész katolikus társadalomnak. Mert hát mi is nekünk az Oltári­szentség ? Jézus maga felel meg erre­­ a kérdésre, amikor így szól: „Én vagyok az élet kenyere; aki hozzám jön, nem fog éhezni." (Ján. 6, 38.) „Én vagyok az élet kenyere... És a kenyér, melyet majd én adok, az én testem a világ életéért... Aki eszik engem, az is él énáltalam." (Ján. 6, 35. 52. 58.) Vagyis: az Ol­táriszentség maga az örök élet s a halhatatlanság, az Oltáriszentség maga az üdvösség. Hogyne örülnénk neki, hogyne ragaszkodnánk hozzá, hogyne hálálkodnánk érte! Szent Ágoston írja: „Aki élni akar, van honnan él­jen, csak jöjjön ide, higyjen, egye­süljön Krisztussal és keljen életre általa... Alakuljanak át a hívek Krisz­tus testévé, ha élni akarnak Krisztus lelkéből... Ha tehát te is élni akarsz Krisztus lelkéből, válj egy testté Krisz­tussal !" (In Joan. tract. 26.) Az Oltáriszentség a mi lelkünk élete, mert Jézussal egyesít s mert általa Jézus közvetlenül hinti szét lelkünkben a természetfölötti élet mag­vait. Az ősegyház hitének egyik ki­váló szóvivője, Alexandriai Szent Ci­rill írja: „Amikor Krisztus nálunk van, lecsendesíti testünk lángolását a lélek törvénye ellen, feléleszti ben­nünk az istenfélelmet, lecsillapítja bennünk a lélek viharait, meggyó­gyítja betegségeit, behegeszti sebeit s mint a jó pásztor, aki életét adja juhaiért, minden bukásunkból felemel bennünket.* (In Joan, IV. 17.) Ugyanakkor azonban az Oltári­szentség a felebaráti szeretet kiváló iskolája is, hiszen csodálatosan egye­sít mindnyájunkat, akik Krisztus gyer­mekei vagyunk s ugyanazzal a szent eledellel táplálkozunk. Ahol ketten egyesülnek egy harmadikkal, ott egy­másközt is egyek. A katolikus hívek az Oltáriszentség vétele által Jézussal egyesülnek s így egyesülnek egymás­közt is. Igazi testvérek, a szó szoros értelmében vérrokonok lesznek Jézus azonos teste s vére által. Szent Pál apostol maga utal az Oltáriszentség csodálatos egybefűző erejére s a test­vériségre, amely belőle fakad, amikor így ír: „Az áldás kelyhe, melyet meg­áldunk, nemde Krisztus vérében való részesülés- e ? Mert egy kenyér, egy test vagyunk sokan, mindnyájan, kik egy kenyérben részesülünk." (1 Kor. 10, 16. 17.) Joggal kiált fel ezért Szent Ágoston is az Oltáriszentség­ről szólva: „Ó kegyesség szentsége! Ó egység jelképe! Ó szeretet köte­léke !m (In Joan. tract. 26.) A nagy egyházatyának ezt az utolsó szavát: Vinculum caritatis — az Ol­táriszentség a szeretet köteléke — vá­lasztotta budapesti Eucharisztikus Kongresszusunk is jelmondatának. Az Oltáriszentségnek ezt az egységesítő és testvériesítő erejét különösen idő­szerűnek kell éreznünk ma, amikor az emberiséget annyi ellenséges tá­borba lépi s oly boldogtalanná teszi a harc, az irigység és a gyűlölet Mert hiszen mi okozza a háborúkat, a társadalmi igazságtalanságokat és feszültségeket, a versengéseket és viszályokat, ha nem az önzés, a kap­zsiság, az irigység, a bosszúvágy és a gyűlölködés? A vallástalan élet­felfogás, azt mondhatnók, valósággal társadalmi alapelvként szervezte meg a gyűlölet rendszerét a társadalmi együttélésben s az embereket osztály, foglalkozás, nyelv, műveltségi fok és vagyoni helyzet szerint valósággal gyűlölködésre tanította egymással szemben. Maga az a gazdasági rend, amelyet ma a világ követ, s amelyet a kereszténytelen szellem létesített s amelyet Szentséges Atyánk a „Quad­ragesimo anno" körlevélben mint igazságtalant s a békétlenségek for­rását rótt meg, szintén a féktelen önzésből és szeretetlenségből fakad és tobzódó gyűlölködésre, elkesere­désre és forradalmakra vezet. Az ön­zés és szeretetlenség szelleme ma­gában a családi szentélyben is, ahol a szeretetnek legfőkép kellene virá­goznia, elvetette az egyenetlenség csíráját és esküszegő válásokra, a családi élet felbomlására és a gyer­meknevelés elhanyagolására vezet, hiszen sok tízezer gyermek már kora ifjúságában a gyűlölet példáit látja ott, ahonnan a szeretetet kellene ta­nulnia. Valóban mennyire szükségünk van tehát az Oltáriszentség szeretetet lehelő, testvériségre tanító és egy­­­ségesítő hatásaira! A véres harcok közt, a gyűlölet tengerének hábor­gásai közepett mennyire szükség lenne ismét arra emlékeznünk, hogy vala­mennyiünket ugyanannak az Isten­embernek vére váltott meg s fűzött egybe szent testvériségbe, a szentek boldog egyességébe ! Az Eucharisztikus Világkongresszus csakugyan kiváló alkalom arra, hogy szent hitünket a lelkekben megszilár­dítsa. Hiszen az Oltáriszentség egész hitünknek és hitéletünknek közép­pontja, eleven s éltető forrása. Krisz­tus csodálatos jelenléte az Oltári­szentségben, a szentmisében meg­megújuló vérontás nélküli áldozat s a

Next