Pápai Független Kisgazda, 1945 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1945-11-03 / 1. szám

előtt a Fő­ utcán feltűnik több kocsiból álló kocsitábor, a kocsik zsúfolva ünnepélyes arcú és külsejű­ gazdákkal, mindegyik kocsin nem­zeti színű zászló lobog. Az ad­ász­tevili telkes magyarság vonult fel. A többszáz főt kitevő adászteveliek a kocsikról leszálva fegyelmezett­­, négyesével sorakoztak és így von­ul­tak a gyűlés helyére. Pontosan 11 órakor Ruip Jenő helyi pártelnök lelkes szavakkal nyi­­­­to­­ta meg a gyűlést, üdvözölte a megjelent vendégeket és a hallgató­ságot. A demokrácia nemss zárta ki a hitet Az elnöki megnyitó után Bálint j József fiatal pap lépett a hall­­­­gatóság elé és zengzetes magyar­sággal több mint egyórás beszéd­ben fejtette ki a kisgazdapárt elveit. j Tudás kell a parasztnak — m­on­ j dotta — és ne féltsük a para­ztot attól, hogy tudása növekszik. A ma­­­­gyar paraszt igen alkalmas arra, hogy a legkomplikáltabb gépezetet is elsajátítsa és ezt a szaktudást csak a város dolgozóinak felsegíté­sére használja. A hitélet nem mond ellent a de­mokráciának. Az igazi demokrácia megköveteli az ember vallásosságát. Ugyanezt vallja Attlee angol mun­káspárti miniszterelnök is a világ szakszervezeteihez intézett felhívásá­ban is A kisgazdapárt 15 éve harcol a földreformért Pártunknak nagy része volt abban, hogy a földeform végre megvalósulhatott. Ne féljen egy föld­höz juttatott sem attól, hogy földjét elveszik, ezt a kisgazdapárt nem engedi. A mindvégig lenyűgöző beszédet több izben a közönség­­ zajos helyes­lése szakította félbe. A magyarság arca az egész világ felé forduljon Maron Ferenc a Kis Újság kül­politikai rovatvezetője lépett ezután a szónoki emelvényre. Egész beszé­dében józan és világos érveléssel fejteget­i, hogy a magyarság nem nézhet sem kelet, sem nyugat felé, nekünk az egész világ felé kell néz­nünk. A magyarság nem kötheti sorsát csak egy néphez, nekünk az egész vi­ág szimpátiájára szükségünk van. A magyar nép semmivel sem alsóbb­rendű, mint a világ bármely más népe, legyünk büszkék magyarsá­gunkra. Ne várjunk sehonnan sem­mit, csak a mi munkánktól és ha a világ nagy népei látják, hogy mi is dolgozni akarunk fennmaradásunkért, ők is segítségünkre jönnek. Maron Ferenc széleslátókörű be­széde után Kassai Lajos lovász­patonai kisiparos a követendő helyes utat világította meg és a szlovák atrocitásokat tette szóvá. Dr. Sulyok Dezső beszéde A gyűlés fénypontját dr. Sulyok Dezső beszéde képezte, ki ez alka­lommal is bátor férfiassággal muta­tott rá mindazokra a kérdésekre, ame­lyek a magyarság jövője szempont­jából fontosak. Elsősorban megvilágította a ma­gyarság külpolitikai helyzetét. Hálá­sak vagyunk az­ oroszoknak a kil­szabadításunkért, azonban független­ségünket mégis fenn kívánjuk tartani, jövőnket nem köthetjük egyik nagy­hatalomhoz sem, legyen az akár an­gol, vagy amerikai. Ne köve­sük el a­­mint hib­áját, mikor a német birodalom helyezke­dett el a kör közepén és a magyar­ság a kör peremén és szerepünk csak annyi volt, hogy a német tö­rekvéseke­t kiszolgáljuk. A jövőben mi magyarok legyünk a kör közepén , és a nagyhatalmak legyenek egy­ 1 forma hatótávolságra annak peremén. Éles megfigyeléssel világított rá, hogy a magyar tömegek miért sod­ródtak a nyilas és egyéb országrontó eszmék felé. Mindenki valami job­bat remélt, akkor pillanatnyilag úgy látta, hogy onnan jöhet a megváltás. Ma is valami jobbat vár a magyar­ság és ezért nyilatkozott meg Buda­pest népe így a legutóbbi választá­sokon , a marxi gondolattal szem­­­­ben a polgári gondolatot juttatta ér­vényre. Belpolitikai kérdésekre áttérve, a rendőrségen még mindig tapasztal­ható rendellenességeket tette szóvá és a magyarság útját a Kisgazda­párt által vallott eszmék követésében jelölte meg. Nem akarunk a pártok között egyenetlenséget, azonban ha a magyarság széles népi tömegei a Kisgazdapárt mellett nyilatkoznak meg, vállaljuk a ránk rótt terhes feladatot és mindent elkövetünk, hogy a magyarság sorsát jobbra for­dítsuk. A mindvégig tökéletesen felépített és figyelmet lekötő beszédet a nagy­gyűlés közönsége több ízben perce­kig tartó tapsorkánnal és helyesléssel szakított félbe. hangos A veszprém megyei listát vezető dr. Sulyok beszéde után Bonos Elek t­akácsi kisgazda az általános gazda­sági helyzetről számolt be és tilta­kozott azon vád ellen, hogy a gazda­társadalom nem akarja terményeit a városnak beszolgáltatni. A gazdák dolgoznak, termékeiket leadják, azon­ban, hogy a termények milyen kézen sikkadnak el, azt a gazdák nem tudják és ezért felelőssé nem tehetők. Borsos Elek beszéde általános tet­szést váltott ki. Ki­melkedő eseménye volt a nagy­gyűlésnek Dessewffy Gyulának, Kis Újság főszerkesztőjének beszéde, a­ki már pusztán megjelenésével és közvetlen hangjával is nagy tet­szést aratott. Dessewffy beszédét megszervezett­­ rendzavarók több ízben meg akarták zavarni, lelkes közönség orkánszerű tetszés­ a ny­llánítása megakadályozott minden ilyen törekvést. Dessewffy a főváros­ és a falu viszonyára világított rá, a falu adja a városnak az erőt az uralkodó megvalósítását célzó munkájához. A magyar falu ismeri a kötelességét, ezen kötelezettségek elől nem hátrál meg, ragaszkodik azonban a falu ahhoz is, hogy jogait is ismerjék el. Dessewffy kihangsúlyozta a no­vember 4-én elkövetkezendő válasz­tások sorsdöntő voltát, mert ezen választások az egész magyarság jövőjére nagy kihatással lesznek. Az ünnepélyes külsőségek és han­gulat mellett Jefo a háromórás gyű­lés a Szózat eléneklésével ért véget, jólehet a közönség, amint kifejezésre is ju­tatta, még egész délután .kitar­tott volna a nem mindennapi élményt nyújtó nagygyűlésen. —v­u­lasztás előtt és meg kell vizsgálni a lelkiismeretünket, hogy ami a múlt­ban volt, Helyes volt-e? Jó vo­t-e és ha nem volt helyes és n­em volt jó, mi az, amit hibáztato­k, mi az, amit a jövőben követnünk kell." Ezután hosszasan imerte­te mun­káséletében előfordult üldöztetéseit, Mauthausent és mindazt, amit a munkásmozgalom meg akar szün­tetni és ki akarja törölni emlékeze­téből. Peyer Károly Ve­zprém megye szülöttje. Nagyon kedves szálak fű­zik városunkhoz is. Beszéde során megemlítette, hogy mikor a Szociál­demokrata Párt elnyomása a legkri­tikusabb volt, dr. Sulyok Dezső volt az, aki a pápai „Munkásotthonát megmentette és nem került árverés alá. Tomboló taps jutalmazta a kö­vetkező szavai után : „Ez az ország ne költsön többet a hivatalokra, mint amennyit muszáj. 70 °/o-a mint a bürokratizmusra az állami bevételek­nek. Ez a rendszer olyan hitvány volt, hogy a börtönőrnek több volt a fizetése, mint a tanítónak. Én a jövőben kevesebb börtönőrt akarok látni és több tani ót és iskolát." Külföldi tapasztalatait ál­ította szembe az itteniekkel és sajnálattal beszélt arról, hogy a svájci mintára épített munkásházak, gyermeküdülők, a francia bányászok 4 szobás laká­sai Magyarországon csak utópia vo­l­t a demokratikusan gondolkodók számára Beszéde befejező részében kérte a munkásságot, hogy tiszteljék meg a következő vasárnapon szavazatukkal, szavazzanak neki bizalmat, hogy ere­jét és é­ettapasztalatait úgy a pápai, mint az ország összes dolgo­zi szá­mára felhasználhassa. Percekig tartó taps után Tamás József mondott köszönetet Piyer Ká­rolynak s zárószavaival véget ért a magas színvonalon mozgó népgyűlés. j Peyer Károly Pápán A Szociáldemokrata Párt vasárnap d. e. 10 órakor tartotta választási nagygyűlését a Jókai­­ mozgószínház­ban. A színházat zsúfolásig megtöl­tötték a tagok és az érdeklődők tö­mege, mert kíváncsiak voltak arra a Peyer Károlyra, kinek oly hosszú és eredményes politikai működés áll a háta mögött. Tamás József elnök nyitotta meg a gyűlést s rövid visszaemlékezésé­ben utalt arra, hogy a magyar dol­gozóknak nem kell többé rendőr­kordonok közé szorítaniok gyűlései­ket, mert, mint a múltban is érettek voltak arra, úgy a jelenben már szabadon nyilváníthatják akaratukat a széles néprétegek előtt Ezután rá­tért röviden Peyer Károly működé­sének ismertetésére és hangsúlyozta, hogy ez a kitűnő harcos sohasem síbolásért és becstelen cselekedetekért ült börtönöket, hanem az Eszméért s sohasem szünt meg annak töretlen harcosa lenni. Kérte a hallgatóságot, hogy soha­sem a gyűlölet, hanem az ember­szeretet vezessen mindenkit és ös­­szefogva, együttes erővel tudjuk fel­építeni Magyaroszágot. Ezután Peyer Károly a Szociálde­mokrata Párt veszprém megyei lista­vezető képviselőjelöltje emelkedett szó ásra rúgó taps közepette. Be­széde elején kifejtette, hogy az ideig­lenes kormány milyen, külföldön is tetszést arató intézkedést tett, ami­kor választást írt ki, hogy helyreál­lítsa az alkotmányos életet és olyan törvényhozó testületnek vesse meg az alapját, amely a nép gyermekei­ből sarjadt. „Ennek a választásnak a jelentőségét talán mi magyarok nem is igen tudjuk értékelni, mint amilyen figyelemmel kísérik ennek a választásnak a lefolyását külföldön, elsősorban azok az országok és azok a kormányok, amelyek ezt a hábo­rút megnyerték és akik hivatottak ma Európában egy új rendet terem­teni. Nekünk, magyaroknak, ma­gunkba kell szállnunk most a va­ Csendélet Farkasgyepün A Kisgazdapá­r vasárnapi gyűlé­sén egyes rendbontók minősíthetet­len hangú és hazugságoktól hem­zsegő röpcédulákat osztogattak. Igye­keztünk a dolognak utána járni és így azt állapítottuk meg, hogy ezen hangoskodás valami nem egészen tiszta dolgot akar takarni. Farkasgyepün az ottani kommu­nista párt vezetője, a Földigénylő Bizottságot megligálva, kinevezte magát földosztónak, minden jogcím és felhatalmazás nélkül önhatalmúlag igénybe vette az ottani erdőhivatal földjeit és azokat azonnal ki is osz­totta elvbarátainak, így többek kö­zött a volksbundista Stribl Jánosnak, aki a legutóbbi napokban önkénye­sen hagyta el a neki nem tetsző in­ternáló tábort. 5-ös lista győz!

Next