Pápai Független Kisgazda, 1945 (1. évfolyam, 1-9. szám)
1945-11-03 / 1. szám
előtt a Fő utcán feltűnik több kocsiból álló kocsitábor, a kocsik zsúfolva ünnepélyes arcú és külsejű gazdákkal, mindegyik kocsin nemzeti színű zászló lobog. Az adásztevili telkes magyarság vonult fel. A többszáz főt kitevő adászteveliek a kocsikról leszálva fegyelmezett, négyesével sorakoztak és így vonultak a gyűlés helyére. Pontosan 11 órakor Ruip Jenő helyi pártelnök lelkes szavakkal nyitota meg a gyűlést, üdvözölte a megjelent vendégeket és a hallgatóságot. A demokrácia nemss zárta ki a hitet Az elnöki megnyitó után Bálint j József fiatal pap lépett a hallgatóság elé és zengzetes magyarsággal több mint egyórás beszédben fejtette ki a kisgazdapárt elveit. j Tudás kell a parasztnak — mon j dotta — és ne féltsük a paraztot attól, hogy tudása növekszik. A magyar paraszt igen alkalmas arra, hogy a legkomplikáltabb gépezetet is elsajátítsa és ezt a szaktudást csak a város dolgozóinak felsegítésére használja. A hitélet nem mond ellent a demokráciának. Az igazi demokrácia megköveteli az ember vallásosságát. Ugyanezt vallja Attlee angol munkáspárti miniszterelnök is a világ szakszervezeteihez intézett felhívásában is A kisgazdapárt 15 éve harcol a földreformért Pártunknak nagy része volt abban, hogy a földeform végre megvalósulhatott. Ne féljen egy földhöz juttatott sem attól, hogy földjét elveszik, ezt a kisgazdapárt nem engedi. A mindvégig lenyűgöző beszédet több izben a közönség zajos helyeslése szakította félbe. A magyarság arca az egész világ felé forduljon Maron Ferenc a Kis Újság külpolitikai rovatvezetője lépett ezután a szónoki emelvényre. Egész beszédében józan és világos érveléssel fejtegeti, hogy a magyarság nem nézhet sem kelet, sem nyugat felé, nekünk az egész világ felé kell néznünk. A magyarság nem kötheti sorsát csak egy néphez, nekünk az egész viág szimpátiájára szükségünk van. A magyar nép semmivel sem alsóbbrendű, mint a világ bármely más népe, legyünk büszkék magyarságunkra. Ne várjunk sehonnan semmit, csak a mi munkánktól és ha a világ nagy népei látják, hogy mi is dolgozni akarunk fennmaradásunkért, ők is segítségünkre jönnek. Maron Ferenc széleslátókörű beszéde után Kassai Lajos lovászpatonai kisiparos a követendő helyes utat világította meg és a szlovák atrocitásokat tette szóvá. Dr. Sulyok Dezső beszéde A gyűlés fénypontját dr. Sulyok Dezső beszéde képezte, ki ez alkalommal is bátor férfiassággal mutatott rá mindazokra a kérdésekre, amelyek a magyarság jövője szempontjából fontosak. Elsősorban megvilágította a magyarság külpolitikai helyzetét. Hálásak vagyunk az oroszoknak a kilszabadításunkért, azonban függetlenségünket mégis fenn kívánjuk tartani, jövőnket nem köthetjük egyik nagyhatalomhoz sem, legyen az akár angol, vagy amerikai. Ne kövesük el amint hibáját, mikor a német birodalom helyezkedett el a kör közepén és a magyarság a kör peremén és szerepünk csak annyi volt, hogy a német törekvéseket kiszolgáljuk. A jövőben mi magyarok legyünk a kör közepén , és a nagyhatalmak legyenek egy 1 forma hatótávolságra annak peremén. Éles megfigyeléssel világított rá, hogy a magyar tömegek miért sodródtak a nyilas és egyéb országrontó eszmék felé. Mindenki valami jobbat remélt, akkor pillanatnyilag úgy látta, hogy onnan jöhet a megváltás. Ma is valami jobbat vár a magyarság és ezért nyilatkozott meg Budapest népe így a legutóbbi választásokon , a marxi gondolattal szemben a polgári gondolatot juttatta érvényre. Belpolitikai kérdésekre áttérve, a rendőrségen még mindig tapasztalható rendellenességeket tette szóvá és a magyarság útját a Kisgazdapárt által vallott eszmék követésében jelölte meg. Nem akarunk a pártok között egyenetlenséget, azonban ha a magyarság széles népi tömegei a Kisgazdapárt mellett nyilatkoznak meg, vállaljuk a ránk rótt terhes feladatot és mindent elkövetünk, hogy a magyarság sorsát jobbra fordítsuk. A mindvégig tökéletesen felépített és figyelmet lekötő beszédet a nagygyűlés közönsége több ízben percekig tartó tapsorkánnal és helyesléssel szakított félbe. hangos A veszprém megyei listát vezető dr. Sulyok beszéde után Bonos Elek takácsi kisgazda az általános gazdasági helyzetről számolt be és tiltakozott azon vád ellen, hogy a gazdatársadalom nem akarja terményeit a városnak beszolgáltatni. A gazdák dolgoznak, termékeiket leadják, azonban, hogy a termények milyen kézen sikkadnak el, azt a gazdák nem tudják és ezért felelőssé nem tehetők. Borsos Elek beszéde általános tetszést váltott ki. Kimelkedő eseménye volt a nagygyűlésnek Dessewffy Gyulának, Kis Újság főszerkesztőjének beszéde, aki már pusztán megjelenésével és közvetlen hangjával is nagy tetszést aratott. Dessewffy beszédét megszervezett rendzavarók több ízben meg akarták zavarni, lelkes közönség orkánszerű tetszés a nyllánítása megakadályozott minden ilyen törekvést. Dessewffy a főváros és a falu viszonyára világított rá, a falu adja a városnak az erőt az uralkodó megvalósítását célzó munkájához. A magyar falu ismeri a kötelességét, ezen kötelezettségek elől nem hátrál meg, ragaszkodik azonban a falu ahhoz is, hogy jogait is ismerjék el. Dessewffy kihangsúlyozta a november 4-én elkövetkezendő választások sorsdöntő voltát, mert ezen választások az egész magyarság jövőjére nagy kihatással lesznek. Az ünnepélyes külsőségek és hangulat mellett Jefo a háromórás gyűlés a Szózat eléneklésével ért véget, jólehet a közönség, amint kifejezésre is jutatta, még egész délután .kitartott volna a nem mindennapi élményt nyújtó nagygyűlésen. —vulasztás előtt és meg kell vizsgálni a lelkiismeretünket, hogy ami a múltban volt, Helyes volt-e? Jó vot-e és ha nem volt helyes és nem volt jó, mi az, amit hibáztatok, mi az, amit a jövőben követnünk kell." Ezután hosszasan imertete munkáséletében előfordult üldöztetéseit, Mauthausent és mindazt, amit a munkásmozgalom meg akar szüntetni és ki akarja törölni emlékezetéből. Peyer Károly Vezprém megye szülöttje. Nagyon kedves szálak fűzik városunkhoz is. Beszéde során megemlítette, hogy mikor a Szociáldemokrata Párt elnyomása a legkritikusabb volt, dr. Sulyok Dezső volt az, aki a pápai „Munkásotthonát megmentette és nem került árverés alá. Tomboló taps jutalmazta a következő szavai után : „Ez az ország ne költsön többet a hivatalokra, mint amennyit muszáj. 70 °/o-a mint a bürokratizmusra az állami bevételeknek. Ez a rendszer olyan hitvány volt, hogy a börtönőrnek több volt a fizetése, mint a tanítónak. Én a jövőben kevesebb börtönőrt akarok látni és több tani ót és iskolát." Külföldi tapasztalatait álította szembe az itteniekkel és sajnálattal beszélt arról, hogy a svájci mintára épített munkásházak, gyermeküdülők, a francia bányászok 4 szobás lakásai Magyarországon csak utópia volt a demokratikusan gondolkodók számára Beszéde befejező részében kérte a munkásságot, hogy tiszteljék meg a következő vasárnapon szavazatukkal, szavazzanak neki bizalmat, hogy erejét és éettapasztalatait úgy a pápai, mint az ország összes dolgozi számára felhasználhassa. Percekig tartó taps után Tamás József mondott köszönetet Piyer Károlynak s zárószavaival véget ért a magas színvonalon mozgó népgyűlés. j Peyer Károly Pápán A Szociáldemokrata Párt vasárnap d. e. 10 órakor tartotta választási nagygyűlését a Jókai mozgószínházban. A színházat zsúfolásig megtöltötték a tagok és az érdeklődők tömege, mert kíváncsiak voltak arra a Peyer Károlyra, kinek oly hosszú és eredményes politikai működés áll a háta mögött. Tamás József elnök nyitotta meg a gyűlést s rövid visszaemlékezésében utalt arra, hogy a magyar dolgozóknak nem kell többé rendőrkordonok közé szorítaniok gyűléseiket, mert, mint a múltban is érettek voltak arra, úgy a jelenben már szabadon nyilváníthatják akaratukat a széles néprétegek előtt Ezután rátért röviden Peyer Károly működésének ismertetésére és hangsúlyozta, hogy ez a kitűnő harcos sohasem síbolásért és becstelen cselekedetekért ült börtönöket, hanem az Eszméért s sohasem szünt meg annak töretlen harcosa lenni. Kérte a hallgatóságot, hogy sohasem a gyűlölet, hanem az emberszeretet vezessen mindenkit és összefogva, együttes erővel tudjuk felépíteni Magyaroszágot. Ezután Peyer Károly a Szociáldemokrata Párt veszprém megyei listavezető képviselőjelöltje emelkedett szó ásra rúgó taps közepette. Beszéde elején kifejtette, hogy az ideiglenes kormány milyen, külföldön is tetszést arató intézkedést tett, amikor választást írt ki, hogy helyreállítsa az alkotmányos életet és olyan törvényhozó testületnek vesse meg az alapját, amely a nép gyermekeiből sarjadt. „Ennek a választásnak a jelentőségét talán mi magyarok nem is igen tudjuk értékelni, mint amilyen figyelemmel kísérik ennek a választásnak a lefolyását külföldön, elsősorban azok az országok és azok a kormányok, amelyek ezt a háborút megnyerték és akik hivatottak ma Európában egy új rendet teremteni. Nekünk, magyaroknak, magunkba kell szállnunk most a va Csendélet Farkasgyepün A Kisgazdapár vasárnapi gyűlésén egyes rendbontók minősíthetetlen hangú és hazugságoktól hemzsegő röpcédulákat osztogattak. Igyekeztünk a dolognak utána járni és így azt állapítottuk meg, hogy ezen hangoskodás valami nem egészen tiszta dolgot akar takarni. Farkasgyepün az ottani kommunista párt vezetője, a Földigénylő Bizottságot megligálva, kinevezte magát földosztónak, minden jogcím és felhatalmazás nélkül önhatalmúlag igénybe vette az ottani erdőhivatal földjeit és azokat azonnal ki is osztotta elvbarátainak, így többek között a volksbundista Stribl Jánosnak, aki a legutóbbi napokban önkényesen hagyta el a neki nem tetsző internáló tábort. 5-ös lista győz!