Pápai Hirlap, 1921 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1921-01-22 / 4. szám

A négy szobor. A f. hó 16-án Budapest Szabadság­ terén leleplezett irredenta­ szobroknak, hogy az alle­gorikus alakok jelentőségét és értelmét mindenki szívébe vésse, itt közöljük részletes leírását. A leleplezés alkalmából a Nyugat talapzatára Pápa város nevében polgármesterünk koszorút helye­zett el. KELET A szobor alapeszméje abból az érzésből fakadt, mely most minden magyar lelkét át­hatja, ha az elszakított Erdélyre gondol. Erdélyre, mely történelmi szálaival a magyarság ős­legendájáig, Csaba vezérig gyökerezik. Ez az érzés politikai tudattá kell, hogy váljon s ezt akarja erősíteni a szobor is. A székelyek ős­mondáiban az áll, hogy ha a székely nép veszedelemben van. Csaba vezér indul meg a Hadak útján s a székely nép segítségére siet. Ez a Csaba vezér a szobron a magyar erő és öntudat. Ami magyarság a szoborban van, azt nem külsőségekkel, hanem belülről fakadó érzés­sel, magyar jelleggel óhajtotta a művész ki­fejezni. Egyébként Kelet-Magyarország az elszakí­tott Erdély allegorikus szobrát két eggyé hozott alakkal ábrázolja. Az ősmagyar erő megtestesített alakja a levetkőztetett s kopjájához láncolt Erdély bilin­cseit széttöri, az aléltságból ébredező alakot magához karolja s elszántan várja azt a pillana­tot, hogy a magyarságon esett gyalázatot meg­torolja. Az agyonsanyargatott Erdély alakja a fájdalom lenyügözöttségéből felgerjedő remény­nyel, feltörő mozdulattal görcsösen tartja Erdély címerét. DÉL A szobor a Délvidék, a Bácska, Bánság, tehát hazánk magtára. Búzakévék között daco­san áll a sváblány, jobbjában sarló, baljában egy csomó kalász, melyet félrevont gyűlölt ellenségétől, a megszállótól. Hűségesen simul oda a mögötte álló magyarhoz, aki a magyar pajzzsal vértezett bal karjával védően átkarolja. Jobbjában pallós, amellyel kész elrabolt test­véréért síkraszállni. NYUGAT Nyugat-Magyarországot egy fájdalmas ki­fejezésű ifjú symbolizálja, aki Szt. István koronájára borulva, végső erőfeszítéssel tartja jobb kezében az ország testéről leszakadni készülő nyugati vármegyék címerpajzsát, bal kezével pedig görcsösen kapaszkodik a kettős keresztes négyfolyós országcímerbe. Az ifjú mellett a Hadúr áll. Jobbja a földbe szúrja a történelmi pallost, védve a mellette térdelőt, s figyelmeztetve arra, hogy egy évezred jogait a mindenkit nemzettől büntetlenül eltulajdonítani nem lehet. A Hadúr ősi alakja jobbján a hadvezető madár, a Turul szárnyal, jeléül annak, hogyha kell, fegyverrel fogjuk védeni a történelmi határokat. A szoborban a fősúly a Hadúrra van fektetve, mozdulatában, külső megjelenésében és arca kifejezésével hirdetve azt, ami bennünk nagy és nemes, ami bennünk erő és elszánt­ság, ami bennünk az önmagunkba és ezeréves történelmi múltunkba vetett hit és bizalom, a tradíciónkhoz és örökségképen ránk maradt ősi jellegünkhöz való ragaszkodás. ÉSZAK Az elszakított Észak-Magyarország emlé­kére készített szobor főalakja a megtépázott, feldarabolt szegény hazánk symbolóm­a. Hungária, ki keresztre feszítve, félaléltan roska­n­dozik, karjai megkötözve, tehetetlenül csünge­nek alá, harci koronás sisakkal fedett feje fél­oldalra hajlik, arccal a Mindenség ura felé, míg szemei gyermekeire fájdalmasan tekintenek alá. A kis tót fiú dacos arccal, ellenségeinktől menekülve búvik Hungáriához, a kettő el­választhatatlan egységének megvédésére Észak-Magyarország történelmi szelleme, a kuruc, kivont karddal ront előre. KÜRTZ GYULA zongoraraktára UK J Pápa, Fő-tér. UM ÚJDONSÁGOK. „Hiszek egy Istenben, Hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Ámen." Francsics Norbert f — Személyi hir. Szűcs Dezső nemzet­gyűlési képviselőnk f. hó 20-án Pápára érke­zett, s az új ülésszak megnyíltáig, február 3-ikáig, városunkban tartózkodik. Szép és harmoni­kus, a közjónak szentelt nemes- munkás élet után e hó 16-án városunkban hunyt el Francsics Norbert bakony­feéli bencés apát. A megboldogult 1848-ban született Győrött és több mint fél évszázadon át volt a bencés rend tagja. Hosszabb ideig működött mint tanár és igazgató Győrött. Győr városa 1892-ben országgyűlési képviselőjévé választotta. 1897-ben a budapestvidéki tankerü­let főigazgatójává nevezték ki, amely tisztében csak úgy, mint előző munkássága már a ma­gyar tanügynek jelentékeny szolgálatokat tett. 1904-ben választatott meg a Szent Móricról nevezett bakonybéli apátság fejévé, s itt csen­des, áhítatos munkában töltötte éveit. Hosszabb idő óta betegeskedett, baja kezeltetése véget­t jött pár hét előtt az irgalmas­ rend székházába, ahol az Úrban csendesen elszenderült. Holttes­tét a helybeli bencés templomban felravataloz­ták, s itt tartották jel ki üdvéért az engesztelő szentmisét, s szentelte be koporsóját Bárdos Rémig pannonhalmi főapát f. hó 18-án d. e. 9 órakor. A gyászszertartás végeztével a kopor­sót kocsira tették, s nagy gyászmenet, mely­ben részt vettek az összes bencések, a helybeli katholikus iskolák növendékei és soktagú részt­vevő közönség, kísérte el a város határáig. A gyászkocsi innen tovább haladt Bakonybélbe, ahol másnap, 19-én a Jándi Bernandin czell­dömölki apát által végzett gyászszertartás után, örök pihenőre helyezték Francsics apát hült tetemét. Áldás emlékére! — Dr. Tóth rendőrkapitány hivatalá­ban. Dr. Tóth István rendőrkapitány, a pápai államrendőrség vezetője, aki éppen egy félesz­tendőt nem keresett pihenőben töltött, miután az ellene és működése ellen emelt vádak nem­csak teljesen alaptalanoknak bizonyultak, de a vizsgálat hivatali működésének kifogástalan vol­tát fényesen igazolta, a hét elején újból átvette a helybeli rendőrség vezetését. A népszerű rendőrkapitányt hivatalba lépése alkalmából igen sokan szívből köszöntötték. — Hamath János rendőrkapitány, aki a helyettesítést közmelege­désre intézte, újból a bűnügyi osztály vezetését vette át. — Pápa lakossága — 21.247 lélek. Mint már múlt számunkban is jeleztük, a nép­számlálás e hó 15-én befejezést nyert. Nyers eredményét, mivel hivatalos adatokat majd csak a statisztikai hivatal közöl, hallomásból tudjuk. A város területén 19.155 lélek találtatott, távol volt (legnagyobb részt diák) 2092, ezek bele­számításával a lakosság összes száma 21.247. 1910-ben az összlakosság 20.171-et tett ki, e szerint a szaporodás mindössze 1076. Ez arány­lag csekély szaporulat mellett, s visszagondolva arra, hogy Pápán 1919-től 1914-ig mennyi ház épült (a tisztviselőtelepen, a vasúton túl) nehéz megérteni a nagy lakásínséget! — A MOVE hangversenye. Említettük már lapunkban, hogy a Move helybeli főosz­tálya e hó 26-án nagyszabású hangversenyt rendez a Griff nagytermében. Most már az est műsorát is közölhetjük a következőkben: 1. Himnusz. Énekli az ifjúsági dalárda. 2. Meg­nyitó beszéd. Mondja Blazovits Jákó bencés tanár. 3. a) Ave Maria (Schubert); b) La Tolia (Corelli). 4. a) Nocturne (Chopin); b) Szökő­kútnál (Davidoff). Gordonkán: Ulbrich Szöszy. Szünet. 5. Szavalat. 6. a) Rondo (Bach), b) A fonóban, c) Cigánydalok (Hubay). Hegedűn: Koller Alfréd. A hangverseny iránt, melynek zenei számait a fővárosban is előnyösen ismert kiváló művészek szolgáltatják, városunk intel­ligens közönsége körében nagy érdeklődés nyil­vánult meg, mert hisz sokaknak élénk emlé­kezetében van még a Move ilőző hangversenye, amely feledhetetlenül művészit produkált. Ulbrich Szöszy gordonkaművésznő már szívesen várt ismerősünk, de méltán érdeklődéssel tekintünk Koller Alfréd hegedűművész szereplése elé is. A hangverseny 6 órakor kezdődik. Helyárak: 30, 20 és 10 korona. Jegyek válthatók Kis Tivadar és Hajnóczky Árpád könyvkereskedé­sében. — Uj doktor: Kiss Lászlót, jogászifjusá­gunk tehetséges tagját, Mészáros Elek gőz­sütődetulajdonos fiát, miután a budapesti egye­temen összes szigorlatait sikerrel letette, a mai napon avatják az államtudományok doktorává. — Eljegyzések. Örömmel közöljük a következő rózsás híreket: Dr. Haas Jenő helybeli ügyvéd, tart. fő­hadnagy, a kardokkal díszített III. o. katonai érdemkereszt tulajdonosa, eljegyezte Bakonyi Klárika úrhölgyet Győrből. Guth Jenő budapesti könyvnyomdatulaj­donos, eljegyezte Böhm Mariska úrhölgyet, Böhm Samu helybeli esztergályos-mester, ipa­rostársadalmunk fáradhatatlan buzgalmú tagjá­nak leányát.­­ A városi árvaszék közli: A Vitézi Rend Széktartósága hirdetményt tett közzé, mely­ben részletesen megjelöli azokat a feltételeket, amelyek alapján a haza védelmében kitűnt fedd­hetetlen honfiak vitézi telek elnyeréséért folya­modhatnak. A hősi halált halt atyának árvái, szerzett jogon, szintén folyamodhatnak vitézi telek elnyeréséért, ha atyjuk a hirdetményben körülirt kellékek szerint a vitézi mértéket elérte. Minthogy Pápa város területén feltehetőleg több olyan hadiárva kiskorú tartózkodik, akinek hősi halált halt atyja a megjelölt vitézi mértéket el­érte és így hátramaradt kiskorú gyermekeik, igényjogosultak lehetnek, az árvaszék felhívja az érdekelt kiskorúak törvényes képviselőit, hogy folyamodványaikat mielőbb adják be a rende­letben előírt módon. Felhívja még az árvaszék mindazokat a gyámokat, akiknek gyámsága alatt a vitézi telekre való jelentkezésre igényjogosult kiskorúak állanak, hogy gyámoltjaik érdekében a megfelelő lépéseket a városi főjegyzőnél meg­tegyék. — Az ev. leányegylet e hó 30-án 6 órakor estélyt tart, melyen előadást Gáncs Ala­dár székesfehérvári lelkész fog tartani, aki a múltkor jelzett előadását váratlanul közbejött akadály miatt nem tarthatta meg.­­ Az ipartestület 1921. évi január hó 30-án (határozatképtelenség esetén február hó 6-án) délután 27. órakor a városháza nagy­termében évi rendes közgyűlést tart. A tárgy­sorozat főbb pontjai: Elnöki megnyitó. Jelentés az 1920. évi ügyforgalomról. A pénztár mult évi zárószámadásának megvizsgálása. A f. évi költségvetés megállapítása. Tagsági díj meg­állapítása. Iparosszálló ügyben intézkedés. Indít­ványok. Egy ügyész, egy jegyző, 30 rendes, 10 pót előjárósági, 3 számvevő tag választása. — Az „Akarat” házhely akciója. A m. kir. földmivelésü­gyi miniszter a járási főszolga­biráknak és a városok polgármestereinek ren­deletet adott ki, amelyben rámutat arra, hogy az „Akarat” szövetkezet azzal az ígérettel tobo­roz tagokat, hogy azoknak házhelyeket és föl­det fog szerezni. A miniszter szükségesnek tartja megállapítani, hogy az „Akarat" szövetke­zet magánjellegű üzleti vállalat, amelynek a földbirtokpolitikai természetű hivatalos ügyekbe semminemű beavatkozási joga nincs. — Mennyire megy a pásztor évi bére ? A Kecskeméti Közlöny írja: A városi tanács a városi pásztoroknak bérét egy darab jószág után 40 koronában, fél kg. szalonnában és 11 kg. búzában vagy rozsban állapította meg. Utánna érdeklődtünk, hogy körülbelül mennyire mehet ennek alapján egy pásztor évi bére. Mint az illetékes ügyosztálynál közölték, egy pásztor felügyelete alá körülbelül 400 drb. jó­szág tartozik. Eszerint végezve a számítást, a pásztor készpénzben egy évre 16.000 koronát, természetben 200 kg. szalonnát és 44 mmázsa búzát vagy rozsot kap. A természetbeni járan­dóságokat pénzértékre számítva, a szalonna kg.-ként 200 koronával 40.000 koronát, a gabona mm.-kint 1000 koronával 44.000 koronát, ös­­szesen tehát évi 100.000 koronát tesz ki. — Nem kételkedünk benne, hogy Kecskeméten az embernyájak őrzőit, a tanítókat is hasonló bő­kezűséggel dotálják.

Next