Pápai Lapok, 1874 (1. évfolyam, 1-35. szám)

1874-11-21 / 30. szám

gymnasiumok sem. Ezeknek ugyanis szorosabb feladata a tudományos szakpályára előkészítni a növendékeket, míg a polgári iskoláknak célja a tudományos szakpályát nem választó ifjaknak alkalmat nyújtani a kellő értelmi műveltség megszerezhetésére.­­ Azt beismeri mindenki, hogy a földmives, iparos, kereskedelmi osztályok kö­rében is mind határozottabban életkérdéssé válik a gon­dos nevelés-szülte képzettség, s e tekintetben, míg egyrészről az elemi iskolák még nem tesznek meg min­dent, másrészről e jelzett osztályok munka­körére nézve a gymnasiumi tanfolyamok végzése sem teljesen célnak megfelelő. — Ezek mellett jelenleg már szükségesek a felsőbb nép­i polgáriskolák. És azért, midőn művelt egyén ily iskolák ellen harcol, méltán vonja magára a h­álátlanság vádját. Míg ez a társadalom reá segíté a műveltség megszerzésére, ö a lobbi osztályoktól meg­vonja a boldogulhatásnak az alaposabb nevelés által biz­tosítható fontos tényezőit, vagy legalább hideg részvét­lenséggel tekinti a közművelődést célzó lelkes mozgal­makat. Intelligens embernek nem szabad felejtenie, hogy sokat köszönhet az iskolának,— s mindezért tartozó há­láját, épen az iskolák huzoó pártfogásával róvja le. Pápa városa tisztelt közönségéhez! Félreértés kikerülése végett s azon kötelességnél fogva, mellyel a pápai önkéntes tűzoltóegylet a közönségnek meleg pártfogásáért tartozik, tisztemnek ismerem azon indokokat elő­adni, melyek az egylet újraszervezését elkerülh­eüenné tették. Köztudomású dolog, hogy az egylet 1871-ben 130 mű­ködő, 300 pártoló és körülbelül 60 alapító taggal alakult meg. Alapszabályai megerősítetvén, megkezdte jótékony működését. Az alapszabály értelmében az egylet választmányát és tisztikarát 3 évre választá meg. A három év eltelvén e választást három évi tartamra ismétlő. Most azonban, anélkül, hogy 1877. év tavaszát bevárnák,— m­ert az új 3 év akkor jár le — a tiszti karral lemondattunk és a választmány­ elnökével együtt, lemondott. E tény szükségesnek és viszásnak tűnik fel. De fájdalommal kell a tényt constatálnom, h­ogy ennek így kellett megtörténnie. A pápai önkéntes tűz­oltó egylet a fennebb közlött tekintélyes szám da­cára is célját nem érte el, mert maga magában­­ össze­dűlt és elhallott. Itt nem akarok recr­minálni. Sem a választmányt, sem a tiszti kart, annál kevésbé van szándé­komban a tagokat kötelesség-mulasztással vádolni. Ez esetben teljesen optimista vagyok. Mind a­­mellett a kiáltó tény, mely h­ála istennek, hogy már mögettünk van, világosan bizonyítja, h­ogy az egylet humánus, magasztos hivatásának meg nem felelt. Ezért kellett újra szervezkednie. És hogy a most megindult szervezkedés biztosabb reményt n­yújt és szerencsésebb az előbbinél mutatja az eredmény. Eddig 18 alapító, 310 pártoló és 210 működő tag írta alá és kötelezte magát becsületszavával az egylet szép célja betöltéséhez teljes erejéből hozzájárulni. • Az egylet tagjainak kitartó munkássága és a közönségnek meleg pártfogása biztosit bennü­nket, hogy ez újra szervezkedés jogos és eredménydús volt. A pápai önkéntes tűzoltó egylet első­sorban e város kö­zönségéé, csak azután a hazáé és az emberiségé, mert ennek érdekét védvén, védi a hazáét és az emberiségét is. Ily érdekért azt hiszem semmi fáradságot és munkát sem szabad kímélni. És igy eljárásunkban a jogosság és egyszersmind a mentség meg van. Pápa 1874 nov. 18. Kitűnő tisztelettel D­i­s­k­a­y K­á­l­m­á­n tűzoltó. Az átolvasott nyilatkozat elég világosan mutatja fel a tűzoltóegylet helyzetének képét — ezért is egy tűzoltónak sem jöhet eszébe itt most a dolgok menetének viszásságát keresni. A három év előtt keletkezett és 130 működő s 300 pártoló tagból alakult tüzoltóegylet, melynek egyébiránt újabb időben alig öv­re olvadt működő tagjai száma, s. év áprilisében újra alakító tisztikarát. De mivel az egylet szét­mállott, a jobbak jónak látták a mult hóban új gyűjtő és aláírási iveket bocsátani ki. Mely gondolat, hogy mennyire okos és gyakorlati volt, az eredmény igazolta. Eddig már 80 új működő és 40 új pártoló tag iratta be magát a tűz­oltó egyletbe, a­kik közt igen sok oly egyén van, a­­ki nem szokott szavával játszani, és a­mit felvállal, becsülettel is törekszik annak megfelelni. Ezen nyolcvan, illetőleg 120 új tagnak belépése a már pusztulóban levő egyletbe tette okvetlenül szükségessé a tűzoltóegyletnek újból alakítását, és alapszabályai revideálását. Mely tény azonban legkevésbé sem tiltja, hogy a már választott választmány és tisztikar újból választható ne legyen, annyival inkább, mi­vel már gyakorlatában is volnának a teendőknek. De az új tagok választhatási jogait három évre teljesen figyelmen kívül hagyni — a legnagyobb méltánytalanság és igaztalan­ság volna. ^ Szerk. Az árak általános emelkedéséről. — Felolvastatott a magyar orvosok és természetvizsgálók XVII. nagygyűlésének társadalmi szakosztályában — írta György Endre (Folytatás­. Szerves összefüggésben állván egymással az egész köz­gazdasági és társadalmi élet; nem lehet megmagyarázni váj­jon a termelési költségek emelkedése oka-e inkább csupán a drágulásnak, vagy ép annyira eredménye is ? A gyűrű kezdetét és végét nem lehet meghatározni s a körforgás és ismétlődés szép tana egyformán uralja a társadalmi és ter­mészeti tudományokat. Hanem annyi kétségen kívül álló tény, hogy a termelési költségek átlagosan emelkednek, még­pedig igen nagy mértékben. A munkaerő, mint a termelés egyik tényezője, nagymérvű áremelkedést mutat, ámbár más oldalról a tőke, e második tényező, kisebb kamattal megelégszik. A kamatláb az angol banknál 3 %­ rendes kö­rülmények közt s egyelőre nem is lehet megmondani, hol lesz ezen irányzatnak vége. A befektetett tőkék száma szaporo­dik, de mindannyiszor a befektetés egy-egy alkalma vész el, s utoljára aztán a jelenleginél is alacsonyabb kamatláb-

Next