Pápai Lapok, 1875 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1875-09-11 / 37. szám

t. fölveszi s azután a közpénztárnak beszámolja. Az inté­zeti kezelő a képviselő testület által választatik és évi fáradságáért 600 ft fizetést húz. E fizetés nem jár a város vagy polgárok újabb terheltetésével. Mert minden elszegődő cseléd u­tán­ a fölfogadó 30 krt, az illető maga pedig 20 krt. Összesen 50 krt. fog fizetni beiratási dijjal, — azon kivül a cse­lédkönyvért 30 krt, bélyeggel együtt. Mivel városunk­ban 1182 cselédtartó gazda van, ezeknél pedig 779 férfi és 753 nőcseléd, összesen 1532 egyén van szol­gálatban, vagy ha a mezőgazdaságnál alkalmazott 103 cselédet leszámítjuk, mégis 1429 belső cseléd után fi­­zettetnék 50 krjával 714 ft 50 és a cselédköny fejé­ben 15 krjával 214 ft 35 kr vagy­is összesen 928 ft 85 kr, melyből a cselédtudakozó intézet kezelőjének fi­zetése kikerülne, még a netán előjöhető váratlan kia­dásokon kívül maradna pár száz ft, mely a szegény alaphoz lenne évenként csatolandó. Ugy is a város sze­gényeinek igen nagy része épen a szolgálatban élt cse­lédek közül kerül ki. A szegényügy közel rendezésé­vel igazságos tény lesz az, hogyha a cselédek előre valamivel járulnak eshetőleges jövőjük megalapításához, mely hozzájárulásuk még a mellett semmi újabb terhet sem rak vállaikra. Nem, m­ert eddig is fizettek rendesen 20—40 krt a szerzőnek azonkívül sokszor többet is mellé­kesen,— a cselédkönyvért szinte kellett valamit fizetniök. A cselédfelfogadók pedig eddig sokszorosan is voltak zsarolva a szerzőktől, tizettek minden cseléd után 40— 100 kr. Olykor pedig valóságos függésbe is jöttek tő­lük, mivel még különös kegyüket is kelle keresniök, csakhogy cselédet szerezzenek. E cselédtudakozó intézet felállítása után az inté­zet mellőzésével, kéz alatt beszegődtetni tilos lenne,— ugy hogy a beszegődő cseléd 14 napi, böjllel súlyos­bított fogsággal, az elszerző 10 ft és a felfogadó gaz­da 25 ft birsággal fogna büntettetni. Ezután a cseléd­rendszabályok is átvizsgáltatván és ezen intézet érde­keihez alkalmaztatván, a cselédügy úgy lehetne rendezve, még pedig nem csak a nő — hanem még a férficse­lédekre nézve is, hogy szigorú rend, felügyelet, ellen­őrzés gyakoroltatván, senki a városon 24 órán túl nyil­vántartás nélkül nem csavaroghatna, a cselédek és gazdák jogai és kötelességei figyelembevételével, a visszás hely­zetekben könnyű volna orvoslást találni. Fölkérjük az illetőknek ezen ügyet komoly figyel­m­ekbe és tanulmányozásukba, mig mi rövid időn fölmuta­tunk egy új cselédrendszabályt is. Pápa városa képviselőtestületének 18T5. évi szeptember 8-án közgyűlése. Vermes Illés alispán éljenzés között a terembe lépvén, mint elnök a képviselőtestületet meleg szavakban üdvözölvén, s föl­hívja a városi főjegyzőt az újonnan választott városi képviselők választásáról szóló jelentések felolvasására, minek megtörténte után örömét f­ejezé ki, a választások eredménye felett, és a kép­viselőtestületet újonnan megalakultnak jelenté ki. — A képviselő­testület tagjainak feladatuk teljesítésében kitartást és üdvös ered­ményt kívánva, és a haza felvirágzására törekvő kormány tá­mogatására a képviselő testületet fölhíva, az alakuló közgyűlést befejezettnek nyilvánítá és az elnökséget Woita József polgár­mesternek adta át. Woita József polgármester a képviselők éljenzése s köz­helyeslése között a képviselőtestület nevében hálás köszönetét nyilvánítja a megyei alispán urnak a választás és a képviselő­testület megalakulása alkalmából tanúsított ügybuzgalma­s meg­tisztelő figyelméért. Olvastatott a városi tagosító bizottság jelentése a képv­i­­­selőtestület által a tagosító mérnök mellé a helyi viszonyokról felvilágosítás céljából alakítandó 12 tagú bizottságba 6 tag vá­lasztása iránt hozzá intézett felhívásra vonatkozó jelentése, mely­ben a tagosító bizottság örömét fejezi ki a felett, hogy a városi képviselőtestület őt a tagosztályi viszonyok rendezése tekinteté­ben egyedül illetékes testületnek ismerte el,­­ és tudatja, hogy a 12 tagú bizottságba részéről Ték Antal, Lukonics Pál, Ke­resztes József, Kalmár Németh János, Gyencse Mihály, Tóth József választatott. Annak kijelentésével, hogy a képviselőtestület a tagosító bi­zottságot nem az összes városi birtokosságnak, hanem csupán meg­bízóik képviselőjének ismerte el, a jelentés tudomásul vétetett, és a bizottságba még Woita József, Porpáczy József, Osvald Dániel, Baráth­ Ferenc, Körmendy Pál és Zlikóty Károlyt választó tagokul. Fölolvastatott a kir. törvényszék ügyében kiküldött bizott­ság jelentése, miszerint a törvényszéknek a forgalmi és megyei viszonyok tekintetbevétele mellett Veszprémhez tett csatoltatá­sában megnyugodni és a további lépésekkel felhagyni véleményezi. Helyeslő tudomásul vétetett. Elnöklő polgármester előterjesztő a­ kerületi tanfelügyelő­nek a városi iskolaszékhez intézett értesítését, melyben a felál­lítandó polgári leányiskolához Modrách Annának igazgatónővé lett kinevezését és a többi tanári állomásokra pályázat nyitását tudatja, és az iskolaszéket a felszerelés és egyéb előleges in­tézkedések teljesítésére felhívja. Tudomásul vétetvén, a felhívásnak eleget tenni az iskola­szék megbízatott. Bocsor István iskolaszéki elnök kérdést intéz a képviselő­testülethez, várjon a polgári leánytanodára mint községi közös iskolára nézve a képviselőtestület az iskolaszéket a törvényben foglalt hatósági joggal teljesen felruházza-e, vagy némely jo­gokat a maga részére tart­­ fenn ? Mire a képviselőtestület egy­hangúlag kijelenté, miszerint az iskolaszéket ezen intézetre nézve teljesen, az óvoda és polgári rajziskolára nézve pedig egy ko­rábbi határozat szerint a képviselőtestület, részére fentartott ta­nító választási jog kivételével, a törvényben körülírt hatósági jogkörrel felruházza. A jegyzőkönyv hitelesítésével Antal Gábor, Bocsor István, Brader Sámuel, Porpáczy József és Tímár Elek képviselők bí­zattak meg. h.

Next