Pápai Lapok, 1876 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1876-01-22 / 4. szám
Vegyes tartalmú társadalmi hetilap \ pápai jótékony neeu vlel- az ismeretterjesztő egylet. kertészeti társulat, lövész- tűzoltó- és a ...Meivur*-eirvlel ö /.(ijililtíjditnns ) felelős szerkesztő I*. Szabó Karol. ln<»n eentim. I Irt, 1.\0Q eentim. 1 frt in kr, 200Q centim. I It 80 kr, ."(»(IQ eentim. 2 frt. 40 kr, IOOQ eentim. 3 frt. A ki,/beeső t•'•rfogr.toknál a következő magasabb fok díjjá s/ámitatik. Iélyegdij mindig külön fizetendő. \ nyilttér mindenkora 10 k. Pápa, I <•»«<>. téiliú 33. \ lap szellemi rés/M illető közlemények is/<4 l*kos/lo lakÁ^ával Anna-tér 1246. sí. -i küldendők. Megjelenik e lap hetenkint egyszer, szombaton. Előfizetési és viselési ilíjak, felszólamlások, » kiadói teendők . egy iveil. kel mejjbi/ott \\' il. j < 1 i Nvid'Ol úr könyvkereskedésébe: mecvehä/zal >/embrihi, inté/emlék. Előfizetési «lí.jau. Kr?y évre 6 fr. Félévre 3 ír. Negyedévre I !r. .'»(» kr. Allivclot «'*.•» i <1 í.jalv térfogat szerint számitalnak: 18Q eenlim. iü kr, .iOQ duLimetérért 6U kr. "OQ «•• ntimeterért 70 kr. A kisbirtokosok hitelügye: 1:1 ogy .Magyarország .-tshinti háztartásában az 2? devensii I valoffnakvobb mérvben megy e? J . o e. n . zavartaloll: hoizr :i pauperizmus hullámai hazánkban. nemcsak folyvást emelkedő irányzatot követnek, hanem társadalmi életünk felvirágzását, kultúriyveink, anyagi és szellemi érdekeink óhajlott fejlődését és haladásai majdnem teljesen elakasztják s lehetetlenné teszik, azt ma már mindnyájan tudjuk, s ezek folytán hitelviszonyaink javulását mindnyájan várjuk, óhajtjuk. Mi minden azon hitben, azon meggyőződésben voltunk, hogy csak azon nemzetnek van c.» jövője: azon nemzet képes haladásra, szellemi és társadalmi fejlődésre, mely maija ragadja meg vész idején s veszi alkalmazásba azon faktorokat s társadalmi s nemzetgazdászati lényezőket, melyeket a tudomány korunkban mint i jm élet föltételeket állapított meg szüntetett fel. A legnagyobb örömmel lolte el keblünket tehát a kisbirtokosok hiteleinének célba vett javítása, a kisbirtokosok föl <! In Iel egyesületének a napokban mei» jeleni s a kormányhoz benyújtott tervezete. Nem elél» csak folyvást jajgatnunk, haniroz~ J d «in r? latnunk hugv. ..Pusztulunk, veszünk*, hanem a kisebiitő modokrol és eszközökről is módoskodnuunk kell: mozgásba kell hoznunk mindazon faktorokat, melyek nélkül Magyarország állami narmváfja, hatalma és szabadsága a kegyes óhajtások ködrégióiban fogg maradni s tartozni mindörökké. Ily kisegítő módnak s hatalmas állami és társadalmi faktornak tartjuk. .i kisbirtokosok hitelegyesületének megalakulását is. Tagadhatatlan, hogy napjainkban társadalmunk azon osztályának tétele rendült meg leginkább alapjaiban, melyet e cim alatt. ..kisbirtokosok" ismerünk. Pedig az országok és népek társadalmi boldogsága, nagysága, előhaladása csak ott nyugszik biztos alapon, hol a kisbirtokosok ezerkarú osztálya ép. erős, egészséges és vagyonos. IVA osztályt kell a végső elpusztulástól megmentenünk: a népet kell mostani nyomorából kisegítenünk: a honpolgárok adófizetési képességét kell fokoznunk, mert államháztartásunkban az egyensúly csak akkor lesz igazán helyreállítva. Magyarország államisága csak akkor lesz igazán minden eshetőség ellen biztosítva és a jövő számára megtartva, hitelviszonyaink akkor lesznek kellőleg rendezve: kulturtörekvéseink, reformeszméink a valósulas révpartja felé vezetve, ha a kisbirtokos osztály vagyonosságának emelésére a lehető forrásokat nemcsak felnyitjuk, de hozzáférhetőkké is tesszük. A mostoha idők csapásai is leginkább ezen osztályt súlyolták s most az uzsora pusztító férgei rágják ezen társadalmi osztályunk életgyökereit. — Máris nagyobb a baj mint egyelőre gondolnók: az uzsora oly rákfene társadalmunk organismusában, melynek tovább ter vjedését minden módon meg kell akadályoznunk, ha azt akarjuk, hogy az elégedetlen elemek oly veszedelmes írvaanyaggá ne tömörüljenek, melyek aztán egy irtóztató katasztrófa felé foírják sodorni társadalmuinkat: a/estves medvékben itt és ott fölmerült erőszakos jelenetek a pusztító nyomor vésztjósló jelet. Az uzsora megengedése nem a szabad ipar s kereskedelmi rendszer logikai folyománya, hanem a tőke uralmának oly absolut biztosítása, mely a munka nemesítő eszméjét még csírjában megfojtja, a földmivelést és ipart tökéletesen tönkre teszi.— Ezt megengednünk nem szabad, s e métely terjedésének nem a 7. 11 zsora — törvé 11y viszsza a 11 it ;is a . ha 11 ema kisbirtokosok Iiite Ielves iitete foj» vénet vetni. Pénzt, olcsó hí tek a szegény nép 11 ek. asi 111 ödö i pap 11 ak* sme 2in e 111 e 11ük hazánk ;i 11amiságát: megmente 11 iik társa t a 11111111 kat: s «1 demokratikus eszmék fejlődését biztos alapra fektettük!!! . . . (dvözöljük tehát a kisbirtokosok földhitelegyesületének szép reményekre jogosító eszméjét és tervezetét: kormányunk és társadalmunk mindenható közegei kövessenek el mindent, hogy az eszme megvalósuljon, különben az uzsora megfon enni bennünket, s legszebb pénzügyi terveink csak írott malasztok maradnak. Pereszlényi János r Ks ütése alatt szép s jó hever romban: az öszfürtre szégyent, az ifju életre hervadásnak lángját önti kárörvendve. <i Istenem te látod, szivem minden szálát. Titkos gondolatim, nálad számon vannak. Vezesd hát karoddal minden dobbanását. S adj helyt lelkem mélyén minden magasztosnak. Hogy nemes tetteknek hossza sora legyen lépese, mely állandó boldogságra viszen! Diskatj Kálmán. VKIITKI.KN TKXfiKR ... végetlen tenger ismeri-e gyöngyét. Melyet keble titkos mélyében teremtett ? Tavasz,sós virága éldeli-e mézét. Mit kicsi kelyhébe gazdagon felszedett? Dús virágnak méze, gazdag tenger Te vagy emberi sziv megmérhetlen gyöngye, mélye! Ismered-e szivem, a jellemnek gyöngyét. Mely verrcsillagként fénylik sérthetetlen? Érzed-e az eszme hatalmas erejét. Mely épitve munkál, örök, véghetetlen ? .Az eszme : az Istent s a világ tökélye. — A jellem: Istennek s e tökélynek képe. A setét éjszaka ismeri-e rémét. Mikor a világot leple alá rejti? A felzúdult vihar, látja-e önképét. Mikor az életet korbácsolja, tépi ? Hús éjszaka réme, bősz viharnak képe. Te vagy emberi szi setét szenvedélye! ! Mikor a józan ész mértéke lebillen: Mert fékjét széttépte s céltalanul rohan. — Fekete harag ül az emberi szívben fegyenc emlékirataiból. Elbeszélés. — írta Szép Miklós. ( 1. folytatás). Az ifju két szavával végét szakitá a haldokló kínlódásának, s ez boldog mosolylyal hunyta szemet az örök álomra. E két szó ez volt: „gondoskodom gyermekedről." Megszegem-e csak egy pontban is adott szavam ? ítélje meg kegyed, saját lelkiismeretem legalább nem tesz szemrehányást. o %> — Nota, nem szegte meg soha, én önnek lerávhatatlan hálával tartozom. — Eddig mit kellett tennem kegyedért ? Mondhatnám semmit, hiszen hogy megkétszerezett erővel tudok dolgozni, azt önnek köszönhetem , azután kegyed szerény igényeit valósítani, bizony isten nem is oly nehéz dolog. Most azonban fájdalom — elérkezett azon idő, hogy egészen más téren kell tennem kegyedért, azon téren, melyen az emberek találkozásuk alkalmával pisztolyból küldik egymásnak üdvözletüket. — Mit beszél ön .... Istenem ! ! — Ernesztin! Nem titkolok kegyed előtt semmit, holnap párbajom leend. — Nos hát kivel.... miért? hebegő elbalaványultan. — Rátérek erre is, legyen kérem egy kis türelemmel. Bárbajom lesz mondom, még pedig ennek legveszélyesebb fegyverével a pisztollyal, vagy én a harctéren maradunk. <> kitűnő Ellenfelem lííve, én teljesen gyakorlatlan, a rész esélye tehát van. Lehet, hogy holnap ilyenkor már oda részemen lent az égben anyjának számolandok önről. Tudom, hogy midőn az 011 érdekében ezen lépést teszem, azt 011 ellen is, ki védő nélkül marad. De a becsület kérdése nem tűr fontolgatást. Amit megtehetek önért, az iránt intézkedtem. Halálom után kis szobám bútorzatát, csekély értékemet áruba bocsátatni rendeltem,— a hűséges kéz ,melynek ezen megbízást adtam, tudja kegyed iránti kötelességét. Na ama csekélység nem lesz többé, én hiszem, hogy a gondviselés nem hagyandja el önt s isten, az árvák és szénvédők atyja, nem vonja meg öntől kegyeit. Szavaim alatt figyelemmel kisérem Ernesztint.