Pápai Lapok, 1878 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1878-06-30 / 26. szám
Az első lépés e tekintetben már ezelőtt két évvel megtörtént a krajcáregylet megalakításával. Köztiszteletben álló városi főorvosunk régi betegeskedése folytán, közegészségi ügyeink árván maradtak, mert különben alig történhetett volna meg, hogy a kanyaró és hökhurut ily nagy mértékben elterjedtek volna. Minden orvos tudja, hogy két pontról indult ki ezen két betegség t. i. a két óvodából. Ezeket már régen be kellett volna a járvány tartama alatt zárni, mert a városi és az apáca óvodában volt e betegségeknek legjobb alkalmuk egyik gyermekről a másikra ragadni. Figyelmeztetjük a t. városi tanácsot, hogy ezen két óvoda bezárását — a járvány megszűnéséig — azonnal rendelje el. A városunkban a pauperismus oly nagy mértékű és oly széles terjedelmű, hogy a legnagyobb erőmegfeszítés áldozatkészség és legjobb akarat mellett sem kecsegtethetjük magunkat annak tökéletes megfékezésével. Csak egyszer volna, mely ezen gyökeresen segíthetne, tudniillik ha képesek volnánk városi kórházat teremteni. De ez oly sok pénzbe kerül, hogy erre semmi kilátásunk nincs. Elég példa van rá, hogy egyes gazdag emberek nemes szivük sugallatát követve, az emberi nyomort enyhítendő, egy maguk építettek kórházakat és azt azonfelül ugy dotálták, hogy fenn is lehet tartani, de ily emberek ugy látszik Magyarországon ma már nem jeleznek s igy nem marad egyéb hátra mint társadalmi uton válvetett erővel ezen nemzetünkre oly fontos intézményeket életbe hívni. L. Megyei és városi ügyek. — Városi közgyűlés 1878. június 27-én. Elnöklő polgármester az ülést megnyitván, a legközelebb kilépendő városi képviselők névsorát felolvastatta, mely szerint kilépnek az V. kerületből: Vághó János, Lövvenstein Mór, Reguly Nándor, Hanauer Béla, Lukonits Pál, Löwy Mór, Steiner Mayer, Toch S. L., Veszele János. — 11. kerületből: Ungar Antal, Kalmár István, Mórocz István, Vida György, Hermán Pál, Sinkó István, Rada János, K. Németh János, Gáspár Gábor.— III. kerületből: Osvald Dániel, Rózsa István, Miklós Dániel, Gyencse Mihály, Csajtay Dániel, Berczi Pál, Szakáts Dániel, Klára Sándor, Dénes Lajos. — IV. kerületből: Varga Ferenc, Rátz Ferenc, Hannig Antal, Steiner Antal, Asbóth István, Ürmös József, Harák János, Mórocz Antal, Varga János. — Ezek után megválasztattak az igazoló bizottságba rendes tagnak Antal Gábor és Kovács István, póttagnak Horváth Lajos és Dr. Rechnitz Ede, — a választások vezetésére elnökükül Tóth Lajos, Lukonich Pál, Szvoboda Arencel és Rikóty József, helyettes elnökükül pedig Woita József, Seebauer János, Brader Sámuel és Körmendy Pál. Választási helyiségül kijelöltetett az I. kerületben a városháza, a II-ban a felsővárosi iskola, Ill-ban a városi óvoda, IV-ben az ev. iskola. A névjegyzék kinyomatni, kiosztatni és az előmunkálatok megtételéről a megyei alispán értesítetni rendeltetett. — Szóba hozatván a képviselők választásának határidejének megállapítása, illetőleg alispán urnái javaslatba hozása, Baráth Ferenc képviselő indítványt tesz a választásoknak az év végéig elhalasztása iránt, hogy a naptári év kezdete az új tisztviselők működésének megkezdésével összeessék. A közgyűlés azonban a megkezdett és korábbi határozattal elrendelt előmunkálatok megszüntetését a tanácskozási szabályokba ütközőnek, a választás határnapjának kitűzését pedig az alispán jogkörébe tartozónak találván, az indítványt mellőzte és a képviselők választására július 14-ét hozta javaslatba. — Dr. Löwy László jelentvén a kanyaró és ködhurut járvány még egyre pusztítását, indítványt tett a városi óvoda bezárására. Dr. Steiner József és a helyettes városi orvos Feill Mór kimutatásában a járvány apadását jelentvén, az indítvány elejtetett, de a városi tanács megbízatott az egészségügyi szakbizottsággal egyetértőleg a járványnak figyelemmel kisérésével és a szükséghez képesti intézkedéssel. Jelentetett a szervezeti szabályzat átdolgozására kiküldött bizottság részéről, hogy a munkálat elkészült csupán letisztázás és hitelesítésre vár. A munkálat közgyűlési tárgyalás előtt 15 napon át közszemlére kitétetni rendeltetett. Olvastatott Dr. Pscherhoffer Sámuel urnak orvosi állásáról egészségi tekintetek miatti lemondása. — Horváth Lajos indítványára a közgyűlés a lemondást részvéttel veszi tudomásul, s egyszersmind a volt városi főorvos hosszas hivatali működése alatt a közügy és a szenvedő embertársak érdekében hasznos szolgálatai által szerzett érdemei elismeréséül az örökös tiszteletbeli főorvosi címmel ruháztatott fel. — Olvastatott a költségvetés és a követelvámi számadás helybehagyására vonatkozó megyei határozat. — Tudomásul vétetett. Tárgyalás alá vétetett Seebauer János felebbezése a tanács azon határozata ellen, mellyel a szántóföldjén át nyitására köteleztetett, — a jogügyi bizottság véleménye alapján a közgyűlés a tanács végzését feloldotta és feleket az ügy rendes bíróságához utasította. — A megyei bizottság a jövő 1878—1881-ciiki országgyűlés egybehivását tárgyaló királyi leirat kihirdetése céljából a jövő július hó 8-án közgyűlést tart. — A megyei központi választmány pedig a választási előintézkedések tárgyában július 9-én tartja ülését. grrgLA — Hirdetmény. Ezennel közhírré tétetik, misze•EKSHE ilíti a veszprémmegyei lótenyésztés emelésére engedélyezett lótenyésztési jutalomdíjosztás f. évi augusztus hó 5-én Devecserben az országos marha és lóvásár napján fog megtartatni,— mely alkalommal következő államdijak lesznek kitűzve: I. Sikerült szopócsikóval bemutatott anyakancák számára, melyekjól ápolt, egészséges és erőteljes állapotban vannak s a jó tenyészkuucák kellékeivel bírnak. Első díj Iii db. magyar arany. Második díj 10 db. magyar arany. Harmadik díj 8 db. magyar arany. Negyedik díj 6 db. magy. arany. Ötödik díj 5 db. magy. Hatodik díj 5 db. magy. arany. Jl. Hároméves kancacsikók számára, melyek kitűnő tenyészképességet igérnek. Első díj 10 db. magy. arany. Második 8 db. magy. arany. Harmadik díj ü db. magyar arany. Negyedik díj 5 db. magy. arany. Ötödik díj 5 db. magy. arany. Minden tekintetben kitűnő mén- és kanca csikókat a kitűzött díjakból pályázaton kívül is jutalmazhat a díjosztó bizottság. Ezen államdíjakra pályázhat minden veszprémmegyei tenyésztő, ha község elöljárói bizonyítvánnyal igazolhatja azt, hogy a szopós csikóval bemutatott anyakanca már a csikó születése előtt sajátja volt, vagy pedig, hogy a kiállított hároméves kancacsikó egy, az ellés idejekor birtokában volt anyától származik és általa neveltetett. A pályázatból csak az angol telivérlovak vannak kizárva,— minden egyéb fajú — akár nagyobb, akár kisebb tenyészló által nevelt ló, az aranydíjakra kivétel nélkül pályázhat; ha azonban valamely ménestulajdonos vagy bármely más díjnyertes pályázó a nyert aranydíjat a közügy érdekében a helyszínén utólag pályázat alá kívánná bocsátani, ugyj kitüntetésül a díjak szerint fokozatosan osztályozott arany-, ezüst-vagy bronz-díszoklevelet fog nyerni. A bemutatót lovak megbírálása, valamint az odaítélt díjak kiosztása is egy, e végre alakult vegyes szakbizottság által azonval a helyszínen fog eszközöltetni. Hogy a díjosztó bizottság kellő időben megtudhassa valamennyi pályázó ottlétét, köteles minden pályázó a kijelölt nap reggelén Devecserben, a helyhatóságnál jelentkezni, hol további utasítást nyerend. Kelt Budapesten 1878. május hó 29-én. A jövő évi jutalomdifosztás Pápán lesz. Julius hóban a Sarlós Boldogasszonyi vásár napján. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. k. ministerium, lelkesült ragaszkodás vezérli, ha a közönséget látszólag illiberálisnak gúnyolják és reactionális utógondolatokkal gyanúsítják, egyúttal tévútra vezetvén és a törvény kerülésére buzdítván . Bizonyos dolog, hogy a logika hamis, minthogy alkotmányos államban a törvény a legnagyobb erélylyel hajtatik végre mint például B ... n és itt történt, hol az izr. községek ilyen hamis próféták ajánlatára a törvényt kijátszani akarták. Egy vidéki tanító többek nevében. i —. — ~ • Tanügyi hirek. — Népiskolai jelentés. A helybeli izr. hitközség népiskolájában az évi vizsgálatok július hó 4-én, 7. és 8-án tartatnak a d. e. 9-12-ig, d. u. 3—t1-ig terjedő órákban, melyekre a t. szülők és tanügybarátok ezennel tisztelettel meghívatnak. — Gyakoriak rajztanfolyam A városi rajztanodában a július és augusztus havi szünidők d. e. óráiban tartandó rajzoktatás és gyakorlás július 2-án vévén kezdetét azon megjegyzéssel adatik tudomásul, miszerint a két havi tandíj krt e. e. frtba állapíttatott meg és a beiratás alkalmával fizetendő. — Tandijmenteséget a tettes, polgármesteri hivatal utján nyerhetni. Rajz és festészeti tanfolyam leányuk számára. Több oldalról vett felszólításnak eleget téve, van szerencsém a nagy érdemű szülőket tudósítani, miszerint július és augusztus hónapok délutáni óráiban a városi rajztanodában leányok számára rajz és festészeti tanfolyamot nyitok, mely július hó 2-án veszi kezdetét; a tandíj 2 hóra öt Izl. Herz Dávid vár. rajztanár. — Beküldetett: „Fester jüdische Zeitung" f. e. 69. számában közli a um. vallás- és közoktatási ministerium rendeletét az izraelita tanítók élethossziglani alkalmazását illetőleg, azt következő megjegyzéssel kisérvén: „Ezen rendelet a tanulókra nézve, kik gyakran minden ok nélkül a községektől elűzettek, igen kedvező, de az a kérdés, használni fog-e a hatósági hatalom a községekkel szemben? A constitulio kezdete előtt nagyobb hatalmat gyakoroltak a hatóságok a községek fölött, anélkül, hogy azokkal valamit kivihettek volna. Az elűzött tanító elűzve maradt.—Most alkotmányos kormányunk van és a községek bírnak autonómiával, igen kétes tehát, segítve lesz-e a tanítóknak ez (papíros rendelettel, papírcner Erlasz") írott malaszttal?" Az első tekintetre azt gondolná az ember, hogy a nevezett zuglap a tanítók érdekét védeni akarja, és hogy örül ama hosszú időn át háborít latiul és törvénytelen gyakorolt usus hatályon kívül helyezése fölött, ha pedig közelebbről nézzük a dolgot, nem kell salamoni bölcsesség hozzá, a cikkíró rejtett céljait kitalálni, ki azon képmutatók egyike, ki igyekszik elhitetni a világgal miszerint őket csak a humanismus elveihez való Megyei és helyi hirek. — Előfizetési felhívás. Az évnegyed beálltával tisztelettel kérjük közérdekű vállalatunk pártolóit, az előfizetés megújítására. Lapunk iránya összpontosul ezen szóba: szabad sajtó. Törekvésünk a közügynek híven, igazságosan szolgálni, melynél bennünket nem vezet sem párt, sem személyes érdek és ezért némi önérzettel szabad mondanunk mint jelszót: mindent a közügy érdekében. Lapunk mint vidéki közlöny nem tűzhet célul, feladatul az országos vagy pláne világpolitika űzést, hanem rendeltetéséhez luyen kizárólagosan Pápa városa és vidékének érdekeiért küzd s mindazon dolgokkal foglalkozik a melyek ezen érdek előmozdítását eszközölni képesítvék. Kimeritőleg ludasitjuk olvasóinkat mindenről mi városunkban illetőleg megyénkbe történik, és ezen tudósításainknál mindig a kritikai eljárást követjük, kiemelvén a jó, a rosszat csak azért, mert a közügyre ártalmas. És társadalmunk terén, ha a jó és a rossz princípiumot kutatjuk, azt fogjuk találni, hogy a haladás, a munka, mint anyagi érdekeink egyes egyedüli egészséges előmozdítója: a jó princípiumot, a visszamaradás, a tétlenség, a munkátlanság és a tehetetlenség képezi a társadalomra a kártékony hatással bíró a rossz princípiumot. Ezért jelszavunk a világosság, melyet a jellem és a becsületesség kivan és óhajt. Lapunk ezentúl is a közügyek bírálatának szenteli erejét s nyitva áll minden jogos felszóllalás, minden ésszerű indítvány tétele, és megvitatására. Egyik fő törekvésünk a nép szivében az erkölcsi érzet, a vallásosság megszilárdítása és öregbítése mert nézetünk szerint a hit mely egyedül képes boldogítani az egészséges társadalomnak legszilárdabb alapját képezi. Közigazgatásunk terén törekszünk a nép suverain akaratának érvényt szerezni s a közjó tekintetéből, rendet és a törvények végrehajtását követeljük. Oda törekszünk, hogy a nép az alkotmányos jogok gyakorlását a közjó nevében érvényesíthesse s azt akarjuk, hogy mint nagykorú nemzet életképességünk tanúbizonyságát ha kell, minden alkalomkor megtenni képesítve legyen. A hizelkedés nem kenyerünk, de tollunkat az igazság sugallata vezérli, harcolunk azok ellen kik a haladásnak akár személyes érdekből akár tudatlanságból ellent állónak támogatjuk azt, aki a társadalmi élet haladását előmozdítani az élet bármely terén is törekszik és ezért mondjuk: mindent a közjóért. Hogy ezen nehéz feladatnak megfelelhetni képesítve legyünk, kérjük városunk és vidékének minden jóérzelmű polgárát kegyeskedjék vállalatunkat támogatni. Előfizetési díj évnegyedre 1 frt. 50 kr. — Saját ügyünkben, Körmendy Pál úr tizenháromnapi fejtörése után összehozta azon cikket, melyet, ellenünk nem nagy dicsőségére a „Győri Közlöny"-ben közzé tett. Mi elmondottuk lapunk 21-ik számának vezércikkében, első kihívására nézetünket és azokat továbbra is fenntartjuk s a mostani tá k flies aira nincs mit megjegyeznünk, mert azt hisszük nem kényszeríthet bennünket arra senki, hogy az ilyen provokálásra reflectáljunk. Csak egy dologban legyen szabad némi megjegyzést tenni és ez Körmendy Pál úrnak a következő mondata: „téves joggyakornoki nézet .... szánandó joggyakornoknál is szánandóbb." Mi nem tartjuk szégyennek azt, hogy lapunk hasábjain akkor amikor városunkban lévő joggyakornokok közül vagy a mint tényleg van ügyvéd jelöltek közül némelyek munkájuk által támogatnak, mert mi nem tartjuk szégyennek azt, ha valaki hosszas gyakorlat után éri el célját, életpályáját ezért a joggyakornoki állás nem lehet szégyenítő, sőt ellenkeszőleg - és meggyőződésünk ez, hogy ismerőseink intelligens szorgalmas, tehetséges fiatal emberek akik hazánk díszére fognak válni, ha majd hosszas küzdelmek után éltük célját elérve ügyvédekké válni fognak. Absurdum dolog, ha egy ügyvéd lepiszkolja azon fiatal embereket, akik ügyvédek akarnak lenni. Különben is nincs joga Körmendy úrnak a törvényre mindig hivatkozni, mert gyakorlatilag nem érti a törvényt, minek bebizonyítására hivatkoznunk mai számunk „Nyílt terében" megjelent felszólamlásra, melynek eredetisége felett, ha netán kétely forogna fel, szívesen szolgálunk még több bizonyítékokkal is, amelyek szerkesztőségünknél egyelőre deponálva vannak.. Ha különben Körmendy úr a sajtónak jogos hivatását és feladatát felfogni képes volna , akár nem vonhatná tagadásba azon jogunkat, hogy a közönség érdekében felszólalhatunk, habár nem vagyunk, is falusi rektorból átalakított pápai születésű prókátorok. — Különben pedig szerkesztőségünk tagjainak száma nem négy, hanem ha igazak akarunk lenni husznál is több s ezek között szellemi tekintetben többen Körmendy uramat jó Csarnok. A szerencse bárdja. — Elbeszélés. — (Fogl Valter után: Kubányi Betti.) (i. Fulytatás) „Oszkár! ha te bármelyik életpályán derék ember volnál és szerencsétlenségtől sújtva egészen csupaszon állnál itt, utolsó falatomat is testvériesen megosztanám veled; vagy ha mint dolgos, derék ifjú egy szegény kézműveslányt szeretnél és atyám azt monda ,nem, én nem hagynám őt nyugton, de így nem látok benned egyebet, mint ez üres képzelgőt. Bocsáss, atyám vár". „Vilmos, én örülésig szeretem azt a lánykát, jóllehet alacsony származású. Mindent fölajánlottam neki: ajándékaimat, ígéreteimet, egész szeretetreméltóságomat, s mindhiába ő ellenállott; de épen ez érdekessége miatt vágyva vágyom őt birni s látom, hogy házasságra céloz és morbleu — noha alacsony származású, mégis nőmül veszem a kis ördögöt, hogy enyémnek mondhassam." „És ehhez én legyek segélyedre?" kérdé Vilmos felháborodva. „És kicsoda az a kis ördög?" „Te ismered őt, első pallérunk leánya." Most lobbant fel először Vilmos haragja. Hosszú idő kellett, míg a harag parazsa ezen csendes lélekben lángra lobbant, de azután nem volt szalmatűz. „Azért tehát" szólt reszkető hangon „azért volt Martha oly volt, elfogult, midőn rólad folyt a szó?! Vigyázz magadra, fickó, őrizkedjél, hogy még csak gondolatba se sértsd meg Hasberg Martha jóhírnevét. Amit te érdekességnek tartottál, az sérthetetlen szüziességének elutasítása volt, mely nem lehetett oly kemény azon férfiú iránt, ki nemsokára sógora leend. Ilasberg Martha az én jegyesem!" „A te jegyesed!" Oszkár arca halálsápadt lőn. „Én szeretem őt és én nem engedek ..." Arcvonásai eltorzultak szemei ide-stova tévedeztek a szobában s végre az asztalon fekvő bárdra szegte azokat. Vilmos mindkét kezével megragadta szikár öcscsének vállait. „Nem engedsz? — mi — szemedet szúrja e bárd, melyet atyánk tiszteletet és vagyont szerző s melyet fia az utcára dob ki? Használd fel hát mindjárt, hogy magadat vetélytársadtól megszabadítsad; mert hogy azt becsületes munkára használjad, ahhoz te nagyon nyomorult vagy!" „Vilmos, vigyázz magadra!" kiáltott, miközben fenyegetve emelé fel a gyilkos eszközt s csikorgatva verte össze fogait a dühös ifjú. „Mint egy veszett ebre!" Egy hatalmas fogással megkísérlé Vilmos, Oszkártól a vészthozó eszközt, melyet ez erősen markolt meg, eltávolítsa. Heves küzdelem állott be köztük, egy villanás, egy emelés — egy velőtrázó kiáltás — és Vilmos a földre terült. A vér hosszában fecskendezett szét a szőnyegen; Oszkár mintegy megmerevedve állt ott, lázrohama megszűnt; a bárd, melyet bátyjának vére pirosra festett, kihullt kezéből. „Nyomorult! Átkozott légy!" Az ajtóban Rudolf Gáspár, az ácsmester állt, mögötte a lármára odasietett munkás vendégek tolongtak. A borzasztó látvány, mely eléjük tárult, mintegy kővé változtatta őket. Lassan lépett Rudolf mester a padlón elterült fiához, föléje hajolt, vizsgálódva, tcvé kezét halvány arcára, azután szivére. „Még él" szólt reszkető hangon, „az Isten ért egy orvost, hamar egy orvost, még él, s ki tudja meddig élhet még vénségem örömére és gyámolítására. Te pedig" folytatá tovább Oszkárhoz fordulva, „menekülj innen, mig bátyád teteme koszáért az égre nem kiált, mig a hatóság keze itt nem ér. Megátkozva takarodjál innen! Ezen pénz pedig" s ekkor egy tárcát ragadott ki zsebéből, fia lábaihoz vetve azt, „legyen utravalód. És most siess, mielőtt bátyád szemei újra kinyílnának, melyek téged többé soha ne lássalak!" És Oszkár távozott, mint egy vándorló szobor lépkedett a munkások során keresztül. Lassan ment, mintha azon szóra várt volna, mely őt, a roszul nevelt gyermeket visszahívja. E szót azonban hiába várta, hanem igen, hallhatta az őszszakású öreglegény eme szavait: „Őrizkedjetek a kainkéztől!" Rudolf Oszkár vállat vonva, arcát kezébe takarta és elfutott, ft * . m_^mmmmmm_ (folyt., köv)