Pápai Lapok, 1881 (8. évfolyam, 1-55. szám)
1881-09-11 / 39. szám
Moifjolezilk in i ii <l tti vasa I* Nap. A lap szellemi es anyagi rész* t illető küldemények A SZERKESZTé- S KIADÓHIVATALHOZ. intézeinlok. Hernie illetlen levittk, csak ismert kezektől fogadtatnak el. i • - - — 111 i • — Laptulajdonos szerkesztu Dr. FENYVESSY FERENC. VEGYES TARTALMÚ HETILAP. HIrdetének a lap aaányira felvétetnek A KI I»Ó IIIVATA I II V ó-collegiumii épület. Llefizetési dijak: Egy évre II IIi. Eélévre :* 111 Negyed évre I Irl 50 krajcár. Kg) számára l"» kr. IIi i ii r Ii Mk I kasában petitaarbaa •'» kr.. imlilerlicii soronkiul Síd krral vétetnek fel. Bélyegdíj addig külön fizetendő. Kölcsös szerkesztő HORVÁTH LAJOS. l»apa ái-osi hatósságának, a papai Jótékony nőegylet., ism.>i«'ller.jes/i('i. Invi'sz-, korcsolya-, tilzOltőeigyleteknek és a kirics/i kiál nlatnak HIVATALOS ,év.XV 12. Pép*, ne*4. 1<> 1881. A tanasilalal a legjobb iskola.— E mondat igazságát fényesen igazolta a mult helyen tartott menyei közgyülés. Kifogyhatatlan volt a panasz menyei köreinkben a felett, hogy a féléves megyei közgyűlések mellett számos folyó ügy elintézése hátramaradást szenved. W mn 0 és nincs alkalma a bizottság tagjainak gyakrabban érintkezni a megyei központtal stb Pár évvel ezelőtt elhatároztuk, hogy ne csak — mint a lónén v rendeli — az évi költség előirányzat megállapítása és az előző évi számadások megvizsgálása céljából egy őszi és egy tavaszi kó gülés larlassék, hanem minden évnegyedben legyen egy rendes közgyűlés, akár kívánja esi az elintézendő ügyek sürgős volta akár sem. Legközelebb is ily közgyűlésre jött össze megyénk közönsége , és pedig: jelentékeny számmal távol vidékről, kik nem ismervén a tárgysorozatot, általános érdekli és fontos ügyekben vélték szavazatukat érvényesíthetni; ámde nagy volt meglepetésük, s ha azt az utat, mnt lellek, nem a mélyen átitatott kötelesség érzetéből kifolyólag lelték volna, még talán sajnálnék is az l, hogy a közgyűlés minden érdekesebb vita nélkül, már déli 12 óra előtt véget ért A l.vgyűléseknek többszörös időpontokra biztosítását részünkről ott tartjuk hehén. hol nincs meg a feltétlen bizalom az iránt, hogy a megye élén álló férfiak, akkor midőn annak szüksége fenforojt a rendkívüli közgyűlést a tárgysorozat jelzésével annyiszor a mennyiszer összehívni fogják. Mi meglévén győződve az ellenkezőről, ellene vágynak minden megszorításnak : — nem azért hogy sajnálnék a fáradságot, de mert állnia a közügyek iránt Bángy is nehezen fentartható érdeklődés! látjuk veszélyeztetve. Megyei közgyűlés iSSi. sZ'ptnnber j-en. A főispáni megnyitó után Véghely Dezső alisp.in kért szót s a jelen volt bizottsági tagok egyhangú és osztatlan helyeslése közt következő indítványt teszi: Mint a t. bizottság előtt tudva van megyénket egy felette érzékeny csapás érte, amennyiben egy jeles szülöttjét, megyebizottságunk egy kitűnő tagját. Molnár Aladárt, a hazai tudományosság oszlopát és a nevelésügy pótolatlan bajnokát a kérlelhetlen halál elragadta, közölünk. Azon halhatatlan erdeinek, miket a, elhunyt nagy férfiuagy eme zöld asztal komi, mint a vármegye közművelődése és haladása érdekében szerzett, engem arra ösztönöznek, hogy indítványozzam, miszerint Veszprém vármegye közönsége jegyzőkönyvileg adna kifejezést, mély fájdalmának ama pótolhatlan vesztesége felett mit Molnár Aladár halála által szenvedtünk. A perek alispán emez indítványával kapcsolatban felemlítendőnek tartjuk ama hírt, miszerint kezdeményezése folytán egy elismerésre méltó mozgalom indult meg a megyében, minek célja a nagy férfit emlékének méltó megdlökítése lenne. Felesleges mondanunk, miszerint vármegyénk az akspájlemez indítványának határozattá lett emelése által szent kötelességet rovott le nagy fia iránt s vele önmagát tisztelte meg. A tárgysorozat főbb pontjai közül felemlítjük a következőket." A megyei gyámügyi szabályrendeletet belügyminisztérium különféle észrevételekkel küldi a vissza, ezek között a legfontosabb az árvalati kölcsönök jelzálogának értékminimumára vonatkozik, mit is a vármegye közönsége azzal vett tudomásul, hogy a földbirtokra adandó kölcsönök minimuma iránt annak idejében újabb felterjesztéssel éljen. Sajnálattal vette azt is tudomásul a közgyűlés, hogy a megyében lovas pandúrok szervezése iránt tett indokolt felterjesztése csupa gazdasági szempontból figyelembe nem vezetett. A Pápa vidéki molnárok és taligasok teherszállító kocsijának szele, keréktalppal leendő ellátása, ez a pápai tengeri kígyó végre valahára fejen találtatott. A közmunka és közlekedési m. kir. minisztérium f. évi 1557.. sz. határozatával elrendelte, hogy minden Pápa vidéki kocsitulajdonos, ki 10 métermázsánál nagyobb terhet szó Itt, kerekeit 8 centiméter szélességű talppal köteles ellátni. Kapa városának a zálogüzletekre vonatkozó szabályszerű rendeletére vonatkozó felebbezése időközben történt törvényhozási intézkedés által tárgytalanná lett, mi is ezúttal tudomásul vetetett. A vármegye közigazgatási- arva- és gyámhatósági költségvetése, mely szerint az előirányzott szükséglet 7 gyan frt 66 kr. Jövedelem összege 615 fit 42 kr. A jövedelmet levonva a szükségletből, fedezetül szükséges tehát: 79564 forint 2 kr, az állandó választmány véleménye alapján jóváhagyás végett felterjesztetni határoztatott. Takács Ádám árvaszéki elnök az árvaszékből érkező pénzek átvétele tárgyában terjesztett elő egy figyelemre méltó indítványt, mi helyesléséét fogadtatott. Jóváhagyta ezentúl a közgyűlés a megyei magán pénztárakról 1879. és 1880. évekről szerkesztett, ugy lapa város kövezetvámi számadásait 1879. és 1880. évekről. Egy fontos elvi határozat hozatott ez alkalommal a községi bírák fizetésére vonatkozólag; nevezetesen kimondatott, hogy a községi bírák fizetése, a szolgálat tekintetében le nem szállítható. — V.tára adott alkalmat Szt.-Gál község kérvénye a letelepedési dijak szedhetése tárgyában mi az érdekeltek megnyugvására intéztetett el. Hankócy Ede folyamodon Pápán egy 3-ik gyógyszert ir felállítása iránt, s a megyei közgyűlés többsége, dacára a város ellenkező akarat nyilvánításának a Antal Gábor hathatós felszólamlásinak, ki ennek káros következményeire utalt, a kérvényt pártolólag terjesztette fel a ministeriumhoz. Fővárosi levél. Meghalt a kall ivaá, s nem feltámadott. Serege a til tédal az ifjuaág a fuvarosba. Mindenik ide vézető maartvonal a deákok oralágutjává változott, s mindegyik vonat vagy gőzhajó a tudományok szekere lett. Önmagukra bízott nagyobb deákok, papák, testvérek és nagynénék megszámlálhatlan tömegébe Inukul! kisebb tanulók furák mlnak minden állama .011 a vonal kebelébe, még a becsapott aekén ajtón kivül is áll egy sereg bncaasó, könyea szemekkel integetvén napernyővel, kendővel bucsut a kis Lacinak, a ki újdonatúj rekájában falig gombolkozva aljasonKiiuan ül a pogácaán paktánkák között, mintha csak suatomaásban ülne. Egy, kettő, három csendül az állomás harangja, egy éles fitty, • a vonal megindul, 1 az a két könycaipp, ami edáig <>tt ült valahol a kis Laci szemhéja alatt, mintha csak e hangra várt volna, oly hűségesen jelent meg gömbülfs kis szeme komi. Szerencse, hogy a papája nagy füsttel pöfékel melletté, igy csak akad mentség, hogy a szemeit megtörülje. A szomszéd coupebol vadász élmények meséje hajlik át. mla helyezkedtek, a mai „egyedet" utazók, közben egy-egy édes emlék rajzer utolsó Mentei elei emltek fel, valamelyik szép nyári éj emlékeiből csendes fi)csoksa. Ezek asok, a kik eljöttek a fővárosba megölni a „holt ivadot.Jövetelükre minden ház kapája a Józsefvárosban egy-egy hirdetési tárává váltósajt, meg az éléskamráknak szánt helyekből is nndákat alkottak az élelmes budapestiek, s mégis merik ajánlgatni . ..kiiinn jé hazi kosztjukat.- lakta Eg) értik, hogy kosztot adnak, de enni nem. Etetmen kardárak ezerfelé szaladva ajánlgatnak vendéglőt, szállást, kosztot, jutányos bevásárlást, színházjegyet, lakkert, amnibast, adadeat, na kig főkép önmagukat. Kellőt sem lepünk, a llenz c.iikiisui.iU otia-i falragasza hirdeti, hogy ő is a fővárosba érkezett, a mit pedig agyal és/le lehet itani s az amott haladó molnár kocsi zsákjain tótágast állva matatja ha tanulmányait a molnár inas. Könyváracsk, papirkereskeink előtt ott látjuk a mi kis tintái síink leendő barátait, elmélázva nézegetik a kirakat tarkabarka papírjait, meg egy pár napi: az iskola padjain is alv mélázva Ilinek, mig majd 1 len a cil tabula száraz ejtegetése, vagy a profcanoim ébresztő kiáltana elnk mindent el nem feledtet. A nodald elegánsan kölnit fűzős csipőjében a legnépesebb helyen áll az első éves jogász. Ah boldog idok ! Érettségi vizsgán tut a első éves jogásznak lenni, ki meni kétségbe vonni, hogy abból még minister is lenni ? Hisz azt még a hitetlen Róza nagysám sem tagadta otthoat • igy ez ő előtte oly bizonyos, mint az, hogy Róza nagyáámét megvárja. Ilelni a kávéház ablakánál ül a megtestesült Bakovay, a ma végző jogasz. Hamiskásan mosolyog ki az arra lejtőn betekintő némberekre. Ah az ő eleiplulosophiája mai egészen más mint ... első éves jogászé, mint valamint tapasztalatból tudja, hogy fiatal collegaja csípője nem lesz anadég fényes, 1 areza is a szerint lalavauvul el. ag) azt is tudji már, hogy kozika illan meg Ag) sereg tan) lesz már akkorra asszonynyá, mikorra az ifjúból ..mindeír' helyett csak „valami" lehet. his /•///!í. LEVELEZÉS. Sziktsjt/nrviir. /So/. Sipt. y. .Már rég nem irtam a „Pápai Lapok" száiautra levelet, azon felfogásból indulva ki, hogy az ott napirenden levő ünnepélyességek adat az ifjugödi pár fogadtatása, a tűzoltói gyűlés, színházi sorsjegyek húzása - egészen lekötve tartják a közönség figyelmét. Pedig lett volna ám irat való a mi városunkról is, mely a fiumei vendégek fényes fogadtatása által valóságos elismerést ivott ki magának, úgy a fiumeiek, mint a hazai közönség részéről. Még most is élénken » MIR A B5 A RE. <« KIHIMLI ! Világbolygó tourájaként hagytam oda Triesztet. A piczi S. Bartolo előtt robogott el vonatunk, Grignano felé. Lelkem sóvárgó vágya testet oltott, üdvözöltem a kegyelettel emlegetett Miramaret! Hol a hegység a habfodorította ragyogó Adriára dől, oda épitek a kigyóalaku kanyarulatú vasutat. A fából készült kicsi épület jelzi a „megállóhely"et. Termét nem éri a kíváncsi utazó talpa, mert jegyedet Triesztben veszed. Ephen kússza be a vasút töltését, rácsajtó kis alagutat csuk el elölünk. A faragott kövekből épült lépcsőkön, melyekre az araucaria hajtja haragoszöld lombját, haladt fel egykor a boldogtalan főherceg ! A, ő nyomába nem lép senki. Mi, szűk kis hid alatt elhaladva, siettünk be az „ezeregyéjszakabeli palota" parkjába, arra az örök gyász szentelte helyre, hol a kameliák és az azaleák oly szépen virítanak ! Az előcsarnokból a császár dolgozószobájába tértünk; halála óta érintetlen maradt. A nagy kristályüveg ablak előtt óriási pálma áll. Előttünk a végtelen sík tenger, Adria moraja zúgott fel hozzánk. Ott túl messze, messze a nagy homályból a velenczei partok éles silhoutteben bontakoznak ki. Mily pompás a navarrai hajórajt vázoló festmény! Alványon, falon a szerencsétlen Sarolta csetjének munkája. Bájos, szép tengeri tájképek ezek; a tenger kékesszürke színe oly szépen domborul ki a geniális festményeken, a szakadékos homokos tengerpart mellett! ... A síkos parquetteen odább haladva, a gazdag könyvtár remek kötésű könyvein pihent szemünk. Az ajtó felett Homer és Shakespeare szobrai vannak. A szomszéd teremben a pazar fényű holland bútorokat, Sarolta kelengyéjét leljük, a falakról a szülőket ábrázoló festmények némán, isteni re^ignatioval tekintenek a helyre, hol az ő gyermekük szeme pillája alul égető könyv csordult ! A halószoba kettős agyara a selyemipar legremekebb szüleményének egyike: dús himzésű nehéz selyemkárpit borul. A falak szőnyegen függő egyik festmény Napokont, másik Eugéniát ábrázolja. Mellettük Sarolta és Miksa csüng. Ilyenek voltak ők éltük virágában. A művész menyasszonyi ruhájában feste a két nőt. A szellemük oly rokon volt egymással. Szép és bajos volt mindkettő. Orom, hírnév, dicsőség jutott mindkettőjük osztály részéül. Ugy de később, később ?! . . . A Sarolta sóvár vágya, kényes szeszélye határtalan nagyravágyása buzdítja Miksát a császári trónra. A széplelkű nagytehetségű főherceg, ki e világ minden rideg valóságát, örömével bánatával körszerű mindennapiságával, eszményképül vette, elindult útjára . . . Hírül hozták özvegyének, hogy az imádott férj mily bátor léptekkel haladt két tábornokával a biztos halál elé. Lelke nagy küzdelméből egy gondolatot, egy szót fedett fel. A vonagló ajkak azt rebegek: «Sarolta! Hát a szegény nér! Keble megdobbant, görcsös remegés fogta el, fuldokló zokogásba »ért, a bátor tekintetű szem elveszte édes tüzet . . . Sarolta nagy beteg lett . . . Utóbb azt susogták: »Sarolta megörult!... És Eugénia? Elveszti férjét, a királynő koronáját; elvet magától fényt pompát. Egyetlen magzata szivet a zuluk mérgezett nyilasok által! Franciaország volt királynője zat.indok útjára tér, arra a véraztatta tájra, hol a gyermeke szeme örök alomra hányodott. Hajója a hullám övezte Szt. Ilonán köt ki, bejárja a holt világot, mely «Jainesto von e., Longwood» közt terül el. Csöndes sár c.<. «egy szazad torttncUnek fénykorszaka temetkezett» bele. A szánandó özvegyek arra a tudatra ébredtek, hogy: <e világon semmi sem tart örökké, csak a — változás!» . . . Szegény Sarolta, ki szende arccal, kedves kit bat lati mosolylyal álla olt a képén s most Miramaretól távol estél, ene a tudatra ocsudtal er! . . . «Hiú ábránd az egész! Itt Miramare... Miksa pedig el! . . .» Igy ő. Igen, a főherczeg elévűlhetlen kedves emlékezete él a hálás triesztiek emlékében, kik a városuk nemesszívü jótevőjét annyira szerették, zokogva megsiratták s a Piazza Giuseppinan neki crezszobrot emeltek, — el, a mi emlékünkben örökké ! . . . Bánatos reflexiók, a kínos valóság példázatai : él veletek ! Mily gyönyörű a többi festmény, lm az egyik mű Velencét tarja eled, a bevonuló népre a bengáli tűzfény vérvörös szitut sugara hull. Nagyszerű kép megérdemli, hogy órákig vizsgáljuk. A másikon a tarka-barka hullámzó népcsoportban, a festő a kairói vásár embereit vázola. Kalauzunk viaszgyertyákat gyújtott fok A pici családi kápolnát világ ta nig a rezgő sugár!... Jobbra-balra kél zöld bársony bevonta pad all, melyhez térdeplő fűződik. Előttünk a csinos oltár, oldalt az ezer színben ragyogó gyöngykagylóból készült szekrényke függ, ritkítja párját. A gyönyörű oltárképet, freskókat, a többi bibliai partjárat tárgyú képet Heinrich budapesti tanár festé. Az oratórium a hálóteremhez kapcsolódik. Két szakaszú lépcsőzet visz fel az emeletre. Hat harezos áll a lépcsőházban. Ugyanannyi lámpatartót szorítva a zárt marokba. A e uick mennyezetet áttörték, a medencét alkotó nagy nyilasba vastag kristályüveg lapot illesztettek. Négy sárkány hajul a medencébe, melyben egykor aranyhalak evickéltek. A földszintről a mennyezetre néző ember fölött az aranypikkelyü állatkák úsztak ! . . . A vendégek fogadó sobajában Jellausch, Kaunitz, Maria Theresia képeit leljük. A hálóterem drága chinai selyemmel bevont vánkosaira csak egyszer nehezedett vendeg feje. A parquette rajzai a mennyezet — svéd és norvég címereket alkotó — szép ornamentjeivel vágnak össze. Itt nagyszerű szobron, ott a szögletben pedig a fekete márványból készült, óriási kandallón gyönyörködhetünk. A falakra boruló szőnyegekre a mexikói koronát, a mennyezetre pedig a szegény Sarolta családi (Szaz-Coburg-Gulla ha.) címerért festettek. A nagy két festmény Nápoly utolsó előtti királya és királynője. A szobrok Daedalus és Icarus regejet példázzák. A tündérkastély tengerre dől egyik szögletet, a japáni és chinai uiügyüjtemények két kisebb terme foglalja el. O mi szépek az aquarolleck, mily gyönyörű a teremben álló asztal, japáni mozaik (lakk) munka, köröskörül gyöngy övezi. A fényes ebédlő terem falait a história és a vidék képei borítják. Nézd s.íves olvasó az egyik képen az ős aquileja lerombolásai latod; helyére epult a «tenger csudája.* A másikon Miramare alapkövet teszik le. Emitt a mexikói miniszterek ajánlják fel koronájukat a főhercegnek a saját tróntermében. Abból a hajóból, mely Madeirából érkezett volt, Eisőhcl kitűvnönk szállott ki, s oda lépett a sógornője kikötőjének