Pápai Lapok, 1883 (10. évfolyam, 1-54. szám)

1883-09-16 / 39. szám

. Köz­egészség­ügyről. A lefolyt év mind meg­betegedési , mind halálozási tekintetben kedvezőt­len volt, uralkodott a tavaszi és nyári hóna­pokban a kanyaró, mely különösen májusban igen rosz indulatú volt, kívánván t. i. ezen hónapban 35 áldozatot, összesen pedig márcziustól augusztusig 62-őt. — Az őszi hónapokban a vörheny mutatkozott, mely ugyan járván­nyá nem fajult, de szórványosan elég gyakran előfordult, de csak két áldozatot köve­telt, a mely körülmény ritka jónemüsége mellett ta­nusit. — Ha annak daczára, hogy a két betegség számosan fellépett, és különösen a kanyaró okot is adott arra, hogy az elemi iskolák 4 hétre bezárattak, mégis csak 557 halt meg 1882-ben, míg 1881-ben 531 végezte életét, noha 1882-ben 49-el több halt meg születésétől 10 éves korig, a­mi a kanyaró vészt hozó műve volt; az részint annak tudható be, hogy aggastyán 60—100-ig 19-el kevesebb halt meg mint az előző évben, a miben a természetnek azon törek­vése nyilvánul, egy részről pótolni a­mit másrészről pusztít; részint annak, hogy a többi betegségek ke­vesebb áldozatot kívántak az előbbi évnél. A halottak száma 1882-ben, viszonyítva az 1881-ben meghaltak számához, ugyan nem nagy emelkedést mutat fel, de ha azt a lakosság számához mérjük, az, fájdalom, igen nagy a mennyiben 39"/« esik 1000 lakosra, ami a tavaszihoz hasonlítva 4-el 1000 után és 1880-hoz 8-al ezerre több. — Az orvosoltak és nem orvosoltak közti arány az 1881-ki évnél kedvezőbb, amenyiben azt az orvosolt és nem orvosolt halottak számából megbírálni szabad. — Gyógykezeltetett t. i. 386, nem gyógykezeltetett 171. — Ezen szám noha magában véve nagy, minthogy az összes halottak 30%-át­­eszi ki, mégis, tekintve az 1881. évet, haladásra mutat, mert ez utóbbiban a nem orvosoltak száma 40%-ját tette ki az összes halottaknak. Csecsemő, születésétől 1 éves korig, 152 halt meg, ami az­­ összes halottak 27 °/c-át teszi, és az előző évhez képest majdnem 2 °­ C emelkedést mutat, de még­sem annyi, mint volt 1879-ben, a­mikor 31% és 1880, a­mikor 29% halt m­eg. Szegénysorsu beteg ez évben gyógykezeltetett 618 — akiknek orvosságukról részint­­ a város, ré­szint a különböző jótékony egyletek, de első sorban a nőegylet gondoskodtak. Ügyirat, mely többnyire orvosrendőri tartalmú volt, 133 állíttatott ki. Orvos­rendőri tekintetben megemlítendő, hogy 1 véletlen sze­rencsétlenségből 2 halt meg, öngyilkos volt 1. — Ezen hullák felett orvosrendőri szemle tartatott és 2 bon­czoltatott. A kéjnők kétszer hetenként vizsgáltattak és a legszigorúbb felügyelet alatt álltak, egész éven át nem is volt több bujakóros mint 13, akik a városi e czélra felállított kórházban sikerrel gyógykezeltet­tek, amennyiben mindannyian aránylag rövid idő alatt meggyógyultak. Állat-egészség­ügy: Pápa városában 1882. évben az állatok között előfordult betegségekről, el­hullásokról és gyakorolt állategészség rendőri intéz­kedésekről. 1. A 879 db. szarvasmarha állományban járvány nem uralkodott; elhullott: nem ragályos kór­ban 2 tehén és 1 üsző béllobban. 2. A 463 db. ló közül nem ragályos kórban elhullott: tüdőlobban 9, kólika és béllobban 6, kiirtatott lábtörés miatt 3, összes veszteség 18 db. 3. Kutya befogatott 9 íz­ben összesen 78 db., melyből tökéletesen szelid és veszélytelen, —elébbi tulajdonosának — 18 db. vissza adatott és mint gazdátlan, részint harapós tulajdon­ságú 60 db. kiirtatott. 4. Pápán állomásozott három állami mén által helybeli kancza 41 db. fedeztetett és 113 vidéki. 5. Az összes országos és heti vásá­rokban ragályos vagy járványos kórban szenvedő állat nem volt. 6. A közös vágóhídon levágatott 6 mészáros által 1*^26 db. szarvasmarha és 412 db. birka, a legtöbb 118 szarvasmarha és 136 birka au­gusztus hóban, és legkevesebb 87 szarvasmarha és 3 birka január hóban. 7. Magánháznál szerencsétlen borjazás miatt egy tehén vágatott le. 8. Vasúton elszállitatott 376 ökör, 55 tehén, 63 bika és 14 bivally, összesen 508 db. Az 1882. évi időjárás és következményei a kertészetnél. Az 1882. év január hava kissé havas és hideg volt, februárban szelídült a levegő, ugy hogy február végén már lehetett véleményezni is; március meglehetős szelid volt; de ápril már hideg, ugyan­­nyira, hogy nagypénteken ápril 7-én 6 fokos hideg volt, s az akkor virágzó kajszinbarack még sem fa­gyott el. — Május első fele szintén hideg volt, ugy hogy május 12—14. napjai körül 5 napon át erős derék és végre 4 fokos hideg is volt, mely a szől­lökben különösen sok kárt okozott. A nyár ezután nagyon meleg volt, az ősz pedig szeptember eleje óta majdnem folytonos esős. Így történt azután, hogy a szőllőben sok kárt tett az esőzés. Így lett általában az eredmény: kevés gyümölcs, az is romlandó; kevés HZŐN­Ő, de bora meglehetős; minden kerti termény n­m­ rendesen kifejlődött. A helybeli m. kir. távirdai forgalom 1882. év­ben. Feladatott 5836 db. távirat, ezekután beszede­tett 3314 frt 92 kr, a bevételt összehasonlítva az 1881. évivel 257 frt 92 kr szaporodást mutat. Be­érkezett: 7127 darab távirat, közvetítetett 691 db. átmenő távirat. A feladott táviratok közt van: 4045 Magyarországba szóló, 1717 Ausztriába szóló, 7 Bosznia és Hercegovinába, 1 Belgiumba sz­óló, Franciaországba szóló, 2 Nagy Britániába szóló, 58­2 Németországba szóló, 3 Olaszországba szóló, Wchweiczba szóló. Beérkezettek közt tárt: 5216 ma­­­gyarországi, 1811 ausztriai, 10 Bosznia és hercegovi­nak 3 franciaországi, 3 nagy britaniai, 1 németalföldi, 70 németországi, 3 olaszországi, 1 oroszországi, 1 romániai, 9 schweizi. A közvetített táviratok számá­ból esik: 550 a magyar, 134 a magyar osztrák és 7 db a magyar külföldi forgalomra. A pápai kir. postahivatal forgalma 1882-ben. 1­ Levél érkezett 187.020 darab, levelezőlap 90.792 db., nyomtatvány 28,548 db., hirlapok 145.584 db., összesen: 451.944 db. II. Kocsi posta­forgalom: szállítmányok 18,528 db. 71.844 kilo 262,908 frt érték. III. Pénzes levelek. Magán levelek 6,828 db., »4­16,060 frt értékkel, hivatalos levelek 1860 db. S0,144 frt értékkel, IV. Utalványokban: befizettetett— 15859 db. 759.260 frt. Kifizettetett — 10456 db. — 247.230 frt érték. V. Utánvételekben: befizettetett 4694 db. 53,996 frt értékben, kifizettetett 1311 db. 9295 frt értékben, összes pénztári forgalom volt 864,573 frt. Vasúti forgalom 1882. évben, személyforgalom : elutazott 31500 egyén, az előző évnél kevesebb 6321. Érkezett 46800 egyén az előző évnél több 9289. Teher­forgalom 1882. évben. Elküldött áruk súlya 16.726.170 kigram, megérkezett 9.745.880 kilogr., összes forgalom 26.472.050 kilogr., 1881-ben áruk súlya 23.590.050 kilogram., tehát 1882. évben több 2.882.000 klg. Podgyász feladás 136.980 klg., meg­érkezett 137.210 klg. Gyorsáru feladás 286.530 klg., megérkezett 159000 klg. Pápa város árva és gyámhatósági állapota 1882. Pápa város árvaszékénél 1881. végén maradt hátra­lék.­­ Az 1882. év folyamán beérkezett összesen: 522 ügydarab. Az év folyamán 24 ülés tartatott, s ezekben elintéztetett 496 ügydarab. Ülésen kivül nyert megoldást 24 ügydarab. Elintézetlenül maradt 2 ügydarab. Hagyatéki ügy 1882. évi január 1-től deceb. 31-ig gyámhatósági intézkedés végett beérke­zett: 44 db. Ezen ügyek közül: az örökség hiá­nyának kimondása által elintéztetett 16 db. h") Csak ingóságokból állott hagyatékokra vonatkozó egyezség gyámhatósági jóváhagyás által elintézést nyert: 7 ügy. és Ingó és ingatlanokból állott hagyatéki ügy, gyám­hatóságilag jóváhagyott egyezség folytán a bí­rósághoz áttetetett: 7 db. d) Csupán ingóságból vagy ingatlanból is álló hagyatéki ügyben az 1877. XX. t. czikkhez képest elintézést nyert: 30 db. Az árva­széknél maradt hátralékban 14 db. A gyámoltak lét­száma az 1881. év végével 235 volt, az 1882. év folyamán pedig 26 egyénnel szaporodott; gondnokság alá került 1 egyén. Gyámság alól felszabadult az év folytán összesen: 41, és pedig teljes koruság folytán: 31, nagykorusilással: 2, férjhez menetel által: 7, el­halálozás miatt: 1. A gyámoltak száma tehát az év végével: 220 volt. Mérték hitelesítés. Az 1882. évben bevétel, az alábbi hitelesítések után: Hoszmértékek után 19 frt 20 kr. Folyadék mértékek után 44 frt 30 kr. Hor­dók után 235 frt 42 kr. Száraz tárgyak mérésén 12 frt 28 kr. Sulyok után 1 frt 40 kr. Mérlegek után 65 frt 15 kr, összes bevétel: 377 frt 75 kr. Az összes kiadás 427 frt 93 kr. A kiadás 50 frt 18 krral fölözi a bevételt. Az előző évekről fen­maradt tulkiadás: 443 frt 92 kr. Az 1882. évi tulkiadás 50 frt 18 kr, a tul kiadás összesen: 494 frt 10 kr. Mely összeg a közpénztárt­ól fedeztetik addig, míg a jövedelem felüti a kiadásokat. Perek állása: A perek állásáról szóló ügyészi kimutatás szerint van: 1879. évről 1 árverés alatt, 1 itéret alatt, 1 csőd alatt. 1880. évről semmi. 1881. évről 6 árverés alatt, 1 folyamatban. 1882. évről 4 árverés alatt. Mindezek előterjesztésével ebbeli hivatalos fel­adatomnak eleget tenni vélve, magamat a tek. képvi­selő testület további becses jóindulatába ajánlom s teljes tisztelettel maradok. Pápa 1883. augusztus 17. Vonla József, polgármester. Városi közgyűlés, 1883. sept. 15-én. Mindenki tudja, hogy a kereskedelemnek leg­fontosabb segédeszközét a czélszerű és helyes irányban vezetett közlekedési vonalak képezik. A városok lakosságának áll érdekében, hogy a közlekedési vonalak határaikon belül összponto­síthassanak, mert elvitázhatlan tény az, hogy valamely város határain belül összpontosított va­súti vonalak azon város kereskedelmét emelik, élénkké és virágzóvá tenni egyedül képesek. Ilyen, — városunkra nézve felette fontos — közlekedési vonal létesítése érdekében kérte a képviselők egy negyedrésze a statútumoknak megfelelően a rendkívüli közgyűlésnek tegnap délutánra kitűzését, nem azért, mintha ezt vá­rosunk buzgó tevékenységű polgármestere egy­szerű felkérésre is össze nem hívta volna, ha­nem azért, hogy ily fontos és sürgős ügy az esetlegességnek kitéve ne legyen, — és hogy már ez által is kifejeztessék az, hogy a képvi­selők mily érdeklődéssel viseltetnek a nagy horderejű vállalat iránt. Fájdalom, hogy sokkal több volt a rendkívüli közgyűlés tartását kérők­nek, mint a gyűlésen megjelenteknek száma; pe­dig a városi képviselő testületre tekint most az egész város és vidékének közönsége, benne és kiküldendő bizottságában öszpontosul jelenleg a közbizalom. Mert kétségtelen, hogy ezen kérdés helyes megoldásától várja hanyatló kereskedel­münk új életre ébredését, azon kereskedelem, mely nálunk, Isten tudja mi okból, egy idő óta a szó szoros értelmében pang. Úgy hisszük , hogy a képviselőtestület minden egyes tagja szívén hordozza a kérdéses ügyet. Adja Isten, hogy követendő buzgó eljá­rása legyen azon fegyver, mely a közös czél és közös érdek elé gördülő akadályokat elhá­rítván, a „Pápa-Keszthelyi" vasút ügyét diadalra juttatja. A közgyűlés lefolyásáról adjuk a követke­zőket : Von­a József polgármester az ülést megnyit­ván , a jegyzőkönyv hitelesítésére kinevezte Barthalos István, Szelestey Lajos, Günther Adolf, Fischer Adolf és Horváth Lajos képviselőket. Olvastatott Burnblum James lillei gyáros és bankárnak lapunk előző számában közlött, s a "Pápa-Keszthelyi" vasúti ügyére vonatkozó le­vele, melyre az állandó választmány a következő­­ pontokban javasolja a válaszolást: I. A vonal tanulmányozására, és a tervek ké­szítésére adatni szokott előmunkálati engedély a ma­gyar kir. minisztériumtól mindig ilyen alakban adatik, így kaptuk ezt mi is, illetőleg az érdekeltség, t. i. Gróf Esterházy Móricz és érdek i­isin 1880-dik évben. Ez abban találja indokát, hogy egy vonalt, esetleg több vállalkozó is tanulmányozhasson, és a kormánynak módjában álljon a megbízhatóbbat és előnyösebbet választani. II. Ezen kit­ölés azonban különösen a jelen esetben épen nem gátolja az építési engedély meg­adását, ha vállalkozó a terveket bemutatja, s az építési költség 57,§-át biztosítékul leteszi, valamint az építés megkezdése is engedélyez­sedik, ha az építési költség 30%-a biztosítva van. III. A pápa-keszthelyi vasútra Gróf Esterházy Móritz és érdek­társai kész tervekkel és költség­vetéssel birnak, melyet egy bíráló szakértő készített s egy m. kir. vasúti felügyelő felülvizsgálva kitűnő­nek talált, mely az érdekeltségnek 10,000 M­­ba ke­rült, s mely az a részletes munka tervekkel haj­landó egy komoly vállalkozónak részvényekért át­engedni. IV. A terv és költségvetés egy példánya vál­lalkozó urnák tanulmán­yozásásra egy havi időre elő­legesen is átengedtét­ik. V. A statistikai, helyi s népességi viszonyok a helyszínen lennének tan­ulmán­yozandók, mert csak itt lehet kellőleg méltatni azon körülményt, hogy a Pápa-Keszthelyi vasút két fő vasutat fog vég­állomásaiban összekötni, mert az egyik végpont Keszthely, Szt. György állomása a déli vasútnak, — a másik vég­pont Pápa állomása jelenleg a K.-Czell-győ­ri szárny­vonalnak, de 1884. október 1-­ől Pápa a Graz-Győr-Budapesti fővonal állomása lesz; e mellett Devecser­nél keresztül vágja a Kis-Czcll-Fehérvári vasutat, is. A viszonyok tanulmányozására Pápa és Keszthely I városok hatósága készséggel nyújt minden lehető adatot, s Pápa, Devecser, Rendek, Sümegh, Tapolcza és Keszthely pénzintézettel biró városok, melyeket a pápa-keszthelyi vasút, mint állomásokat érint. VI. Hogy az érdekeltség mennyiben és miként óhajtana részt venni a vállalatnál, azt csak akkor lehetne tüzetesen megmondani, ha az épit­ési engedély megszereztetett. VII. A városi hatóság kész a minisztériumnál közbenjárni, — viszont a vállalkozótól is reméli, hogy az érdekeltséget a vasúti vállalatban befolyásban ré­szesiti. Pap János kir. tanácsos és képviselő ur az állandó választmány véleményével lényegében megegyezőleg szövegezett, s általa franczia nyel­ven szerkesztett válasz tervezetét mi egész terjedelmében elfogadtatott, mutatta be. Olvastattak és tudomásul vétettek a me­gyei törvényhatóságnak azon határozatai, mel­­lyel a városunk szervezeti szabályaiban az or­vosi állomásra vonatkozó szakaszokon tett mó­dosítások , és a város pusztájának és felső tagbirtokának bérbe adása tárgyában kötött szerződések helyben hagyattak. Felolvastatott a Lamperth Lajos jegyző mint helyettes rendőr­kapitány által készített következő szabályrendeleti tervezetet a­, éjjeli csendháboritások megakadályozásáról. 1. §. A város területén, utczán, utakon s áta­lában az éji nyugalomnak közbotrányt okozó mérvben háborítása, éneklés, lárma, kiáltozás, sípolás, macs­kazenélés , ablak, és ajtók , kapuk szükségtelen verése, dobálása, vagy ehez hasonló Cselekmények­­ által tiltatik. 2. §. A korcsmák, vendéglők, kávéházak és egyéb közmulató helyek nyilt vagy zárt helyiségei­­­­ben, nem különben a magán lakásokban és udvaro­­­­kon oly mérvű lármás, garázda magaviselet, illetve­­ dorbézolás, mely az ugyan azon ház.ban­, vagy akor­­i nyéken lakók ősi nyugalmát háborítja, a város egész területén tilos. 3. §. A színházban , hangversenyeken , bá­lokon, mutatványi elő­adásokon, sétányokon, a közön­ség élvezetét háborító, közbotrányt okozó magavise­let tilta­ik. 4. %. Az ezen szabályrendelet ellen vétő kihá­gást követ el, s 30 frtig terjedhető, s a városi szegény­alap javára fordítandó pénzbüntetéssel, a pénzbünte­tést képező összeg behajtatlansága esetén pedig 3 napig terjedhető elzárással büntetendő. Súlyosabb beszámítás alá eső cselekmények esetén mindkét büntetés együttesen alkalmazható. 5. §. E szabályrendelet megtartására a városi rendőrség ügyel föl, s áthágóit ugyan­ő bünteti meg. A közgyűlés a tervezetet, némely styláris módosítás és annak kijelentése mellett, hogy a botrányt okozó csendháborítás nappal is tilal­maztassék, elfogadta és törvényhatósági jóváha­gyás alá terjesztés előtt 30 napon át közszem­lére kitétetni rendelte.­tük ki magunknak feladatul, hogy kikutassuk a hiá­nyokat, melyek Budapestet hátráltatják. Budapestet Andrássy nevezte el a magyar Pá­rizsnak, mert valamint egész Francziaország Párizsért, úgy lelkesedik Magyarország Budapestért. Sajnos, hogy Párizs és Budapest között aztán többé semmi párhuzamot vonni nem lehet. És mert Magyarország is lelkesedik az ő fő­városáért, his­szük, hogy a vidéki olvasó érdeklődni fog a magyar főváros viszonyai iránt. Tehát kezdjük legelőször is a politikai okokon. Budapestnek roppant ártalmára van, hogy a bi­rodalomnak nem politikai központja. Mert hogy Ausztria-Magyarországnak Bécs a fővárosa azt min­denki jíil­­ tudja. Az udvar Bécsben van. A közös minisztériumok Bécsben vannak. Az a tömérdek sok idegen, kik politikai küldetésben járnak hozzánk, azok mind Bécs­be mennek, mert ott van a hatalom, ott van a dicsőség. Ha kiállítás rendeztetik, ott van Bécs. A villamos kiállítás most tömérdek idegent vonz Bécsbe. Pedig a világvárosokat éppen az teszi világ­városokká, hogy a föld minden részéből tárulnak hozzá mindenféle érdekek által vontatva. És itt sajnosan kell konstatálnunk, hogy a ma­gyar főváros e tekintetben nagyon-nagyon hátra van. Az a rohamos emelkedés, mely Budapestet a múlt évtizedekben viruló fővárossá tette, kétségtelenül csak a vidéki városok absorbeálásának lehet tulajdonítani, mert külföldről vajmi kevés járul hozzá, hogy Buda­pest emelkedjék, viruljon És ez csak is a saját hibánk, a saját élhetet­lenségünk. Bécsben csak az iránt, alakult egy szö­vetkezet, mely feladatául tűzte ki magának a külföld­ről gondoskodni. Nálunk az ilyennel nem törődik senki. Ha néha-néha akad egy merész ánglius, aki rászánja a fejét s testamentumot, csinálva eljön a czigányok földjére, hogy a csikósokat és betyárokat meglássa, többnyire csalódva tér vissza, mert azokat a spéczieseket nem találja, de nem talál senkit, aki útbaigazítással szolgálna neki, aki kalauzolná jobbra­balra s megismertetné vele a magyar fővárost, a ma­gyar népet, a magyar jellemet. Amerikában a szállodatulajdonosokat „Fremden iuhrerek"-nek nevezik, mert minden szállótulajdonos lelkesedik az ő városáért s azon van, hogy emelje s a külföldi vendégeket oda csábítja, mert hiszen ez csak neki van hasznára. A nála beszálló utasok szórakozásáról, azok mulattatásáról gondoskodik, tehát övezeti őket mindenfelé, ő mutogatja meg neki a város nevezetességeit stb. szóval igazi „Fremden­führer" Mennyit tehetnének nálunk is a mi szálló tu­lajdonosaink, ha egy kis hazafiság és egy kissé több élelmesség lakoznék bennük! A­helyett, hogy téve­lyegni engednék a náluk beszálló idegeneket, gon­doskodhatnának ezek szórakozásáról, bemutatván neki a magyar főváros minden szépségét, — de ők lenyúz­zák a bőrét az idegennek, aki itt agyon unja magát Baedekerjével együtt s még a dédunokájának is meg­hagyja, hogy többé erre ne­­ egye a lábát. Budapestnek tudtunkkal mindössze csak egy szállodája van, mely egy igazi világváros mintájára van berendezve, s melynek tulajdonosa ismeri feladatát. Az Európa szálloda ez, mely teljesen interna­tionális szellemben van berendezve, s ennek tulajdo­nosa Rainer úr megérdemli, hogy elismeréssel em­lítsük fel nevét. Ha ő hozzá egy idegen száll, annak egy általa kidolgozott, művecskét nyújt át, melyből ez megismerheti Budapest és környékének összes érdekességeit rövid dióhéjban. Mert aki Budapestre jár, az nem olvasni akarja Baedekert, hanem­­ látni akar. Rainer úr aztán gondoskodik arról is, hogy mindent láthasson. Az Európa szállónak meg van aztán az az előnye, hogy minden külföldi vendég hozzá száll — a tulajdonos a legnagyobb angol sá­jtokban hirdeti vendégeinek lajstromát— és ily módon roppant szolgálatokat tesz a fővárosnak; de viszont elmaradnak tőle a hazai vendégek, mert azt hiszik, hogy ily szállóban, hol fejedelmek és herczegek lak­nak, nincs helye egy egyszerű földmivesnek. De ez nagy tévedés. Mert az Európa igazi intern­alionális szellemben van berendezve és ott nemcsak 24 frtos szobák kaphatók hanem ! — mond egy forintosok is, mint a legutolsó hotelben. Ezt persze csak akkor tudja már meg a hazai publicum, ha a többi fővárosi szállodából kiszorulva az Európához fordul és a leg­elegánsabb szállodában a legolcsóbb lakást kapja. Mindezt pedig csak azért említjük fel, hogy illusztráljuk, mily roppant sok függ egy értelmes hotelierjeről s hogy — ha már mások nem képesek reá ők volnának hivatva —ugy mint Rainer úr— Bu­dapestre a külföldi vendégeket idevonzani. Hevessi József: Fővárosi levél Itt volnánk hát a saisouban. Budapest kezd ismét fővárosi szint ölteni. Az aristokráczia beköltözik, a nyaralók hazatérnek, az utczákon minden lépten nyomon egy-egy kormány­férfira bukkanunk, az egyetemi ifjak zajongása fel­veri az éjjeli csendet, a színházakban premierek követik egymást, idegen államférfiak keresik fel Bu­dapestet, hogy itt diplomácziai missiót végezzenek. Íme ez a saisou képe. ~ Sajnos ez és semmi más ! Ez a kis zaj, ez a kevés élet fővárossá, emeli ugyan Budapestet, azonban sajnos még nem nagy várossá s még kevesbbé világvárossá !.. Pedig Budapest meg van áldva a természettől annyi szépséggel, annyi kincsesei, fekvése oly gyö­nyörű, oly szép, hogy méltán irigyelheti azt tőle akármelyik nagy világváros. m mégb ... Jelen levelünkben éppen azt tűz­ Veszprémből, szeptember 13-én. Ngos és főtisztelendő Spránszky Ferencz székesegyházi kanonok, e hó 8-án d. u. 6 óra­kor élte 71. áldozárságának 46-ik évében a hal­doklók szentségének ájtatos felvétele után jobb­létre szenderült. Hült tetemeit 10-én 5 órakor Oexia megyés püspökünk szentelte be; a többi gyászszertartásokat méltóságos Pribék István fel­é szentelt püspök úr nagy gyászsegédlettel végezte. temetés nagy részvét mellett ment végbe. A gyászmeneten jelen voltak a papság, a város elöljárói, a gymnasiumi s elemi ifjúság s számos gyászkisérő. Nyugodjék békében ! A veszprém-jutasi szárnyvasut részvényesei f. hó 20-án d. u. 3 órakor a városház tanácster­mében gyűlést tartanak a vállalat létkérdésében hozandó végérvényes határozat megalkotása vé­gett. A veszprémvidéki kath. tanítók Önképző és segély egy­lete e hó 13-án tartotta az őszi nagy­gyűlést, jelen voltak: méltóságos Pribék István

Next