Pápai Lapok, 1883 (10. évfolyam, 1-54. szám)
1883-01-14 / 2. szám
vvmvjf Ulli! Megjelenik minden vasárnap. Közérdekű sürgős közlésekre koronkint rendkívüli számok is adatnak ki. Szerkesztőség és kiadó hivatal főiskola utcz >. 215. szám. Bementetlen levelek, csak ismert kezektől fogadtatnak el. Laptulajdonos szerkesztő: Dr. FENYVESSY FERENC rapa,' iöóó* január 14. Előfizetési díjak: Egy évre 6 frt. — Félévre 3 frt Negyed évre 1 frt 50 krajezár. Egy számára 15 kr. Hirdetések 1 hasábos petitsor térfogata után 5 fr, nyilttérben 25 krral számítatnak, b létyegdíj mindig külön fizetendő. Felelős szerkesztő : HORVÁTH LAJOS." Felhivás Veszprém vármegye lakosaihoz. Hazánknak egy nagy városa és annak vidéke a múlt év végén volt tartós esőzések által előidézett árvizeknek áldozatul esett, — szabad kir. Győr város egy része, és Győr vármegyének a Duna, Rába és Rábcza partjain elterülő vidéke ezen folyamok hullámai által elboríttatott, s azok, a kik a múlt évben verejtékezve dolgoztak, holfy hon polgári kötelességeiknek eleget tegyenek , — hogy hozzátartozóiknak a téli megélhetést biztosítsák, — azok, akik az elmúlt nehéz év utolsó napján hálaadással fordultak a Mindenhatóhoz az elmúlt év áldását megköszönve, s míg pár nappal ezelőtt reménnyel tekintettek a jövőbe, ma már hajléktalanok. Az elemek ismét erősebbeknek bizonyultak az embernél, — pedig dicséretére legyen mondva Győr város és a szomszédos falvak lakóinak, a küzdelem, amelyet az ártenger ellen folytattak a siker reményében, de végre is eredménytelenül, mindnyájunk méltánylását kiérdemli. Ezrekre megy azon családok száma, kik othonukat, mindenüket elvesztették, — kik reményeikben csalódva, megtörve tekintenek a jövőbe s bizalmuk csak polgártársaik jó szivében lehet, hogy azok rokoni szeretete és bőkezűsége enyhíteni fogja keserveiket, a melyeket megszüntetni embernek hatalom ugy sem adatott. Ismerve Veszprém vármegye összes lakosainak nemes szivét és hazafiságát, s tudva azt, hogy midőn az igazi szerencsétlenek nevében kérem jótékonyságra, családnem nem lehet, azon kéréssel fordulok megyém minden lakosához, hogy a Győr város egy részét és Győr vármegyének a Duna, Rába és Rábcza mellett elterülő vidékét sújtott árvíz által károsultak segélyezésére adományait akár készpénzben, akár élelmiszerekben vagy ruházati czikkekben hozzám mielőbb beküldeni szíveskedjenek, hogy ifjú Veszprém vármegye, a minden kétségen tendő segélyezés kívül nagyobb arányokat ölterén az elsők közt lehessen. Az adományokat a ^Veszprém,*' a „Pápai Lapok'"' és a ,,Veszprémi Független Hírlap" utján nyilvánosan nyugtatni fogom *). Veszprém, 18S3. évi január hó 11-én. Véghely Dezső, alispán. • Adományokat szerkesztőségünk is elfogad, azokat lapunkban nyuglalju-k és az alispáni hivatalhoz juttatjuk. — Ilyenek közlését már lapunk jelen számában megkezdtük Szert A Veszprém megyei gazdasági egyesület felhívása a megye összes körjegyzői és néptanítóihoz. A midőn a Veszprém megyei gazdasági egyesület múlt tétlenségéből kilépett, és biztos alapokon egészen újra szervezkedett, s midőn az ujjá alakuló közgyűlés az egyesület szervezését, czélszerű vezetését és fentartását a megválasztott 24 tagú igazgató választmány, s az egyesület tisztikara kezébe egész megnyugvással letette, a megyei gazdasági egyesület a megye közönsége előtt azonnal nyilt felhívásban fellépett, mely alkalommal a gazdasági egyesület nemes feladatát, s annak különösen a jövőre kiható becsét és kiszámíthatlan hasznait eléggé ki is fejtette. Most, midőn felhívásunkat önökhöz intézzük. közjegyző és néptanító urak, feleslegesnek tartjuk a gazdasági egyesület czéljairól ismét különösen megemlékezni, s azt fejtegetni, az Önök előtt, mint gazdák előtt is már eléggé ismeretes, csupán minekelőtt felhívásunk tárgyába kezdenénk, szükségesnek tartjuk megemlíteni, — miszerint az egyesület legnehezebb, vagyis az anyagi szervezése már oly fokon áll, hogy abból az egylet biztos jövőjét és életrevalóságát nem csak bizton reménylhetni, de azt már határozottan megállapítani is lehet. Nem dicsekedhetik ugyan a gazdasági egyesület eléggé nagy alaptőkével, de annyival most már mégis rendelkezik, hogy azzal czélszerű beosztás és felhasználás mellett egyleti működését akadálytalanul megkezdheti; a mint már azt legközelebb meg is kezdendi; a mi azonban csak is ugy leend üdvös és áldásos, ha a gazdaság egyesület a csekély anyagi segítség mellett szellemi támogatásban is részesül, s ez az, mi önökhöz intézett felhívásunk tárgyát képezi. A gazdasági egyesületnek igen sok oldali tevékenységéhez tartozik az is, hogy a megye területén időközönként felmerülendő gazdaság viszonyokat, vetések állását, természet kilátásokat , a gazdasággal rokon iparmozgalmakat egyszóval mind olyan tényezőket érdeklő figyelemmel kisérjen, melyek a gazdászat, állattenyésztés, borászat, kertészet, méhészet, s a gazdászattal rokon iparágak körül öszpontosulnak de ez csak ugy érhető el, ha a gazdasági egyesület vidékenkint bir oly levelező tagokkal, kii a vidékükön felmerülendő, s a fent elősorolt gazdasági ágakat érdeklő eseményekről a gazdaság egyesületet időközönként értesitik. j i. midőn tehát a Veszprém megyei gazdasági egyesület felkéri a megyei t. körjegyző és néptanító urakat, kik nemcsak pár pereznyi szabad idővel rendelkeznek, de a megye gazdasági viszonyainak felvirágaztatását is szivükön hordják és azt érdeklő figyelemnél kisérik, hogy mentik többen, mint az egyesület levelező tagjai ma- jogukat Veszprémben a gazdasági egyesület littkári hivatalánál beíratni szíveskedjenek, — szükségesnek tartja megjegyezni, hogy az egyesületi levelező tagjai, habár tagdíjat nem is fizetnek, s úgy tekintetnek, mint az egyesület rendes tagjai és azokkal az egyesület által a tagok részére nyújtható előnyökben és kedvezményekben egyformán részeltetnek, s nekik az egyesület legközelebb megjelölendő közlönye is ingyen rendesen megküldetik. — Habár csekély az áldozat, mit a gazdasági egyesület önöktől mint levelező tagoktól kér, de annak becse és értéke az egyesület részére mindenkor áldásos és megbecsülhető j teend, melylyel önök az egyesület tevékenyséégi és kiterjedő figyelmét nemesek fokozni, de ma;könnyíteni is fogják; azon felül azon édes tudattal is dicsekedhetnek, hogy Veszprém megy... gazdasági viszonyainak felvirágoztatását, és ezzzel egy létkérdéssé vált közczél előmozdítását szellemi segítségük által tetemesen elősegítették. A Veszprém megyei gazdasági egyesület megbízásából Nagy Iván, egyleti titkár. 1 TÁRCZ1 A NÉGY ÉVSZAK. 1. TAVASZ. Az ifjú gyermek arcza mosolygása Föld szivét megindító napsugár, Illatos gyöngyvirágok s ibolyákkal — Büszkén pompázik az egész határ . . . Ifjú még . . . a teremtés istenének Csókjától nedves bíbor alaka, Föltűnt a nap ! a föld lm újra itt van fényes születésének sugara! Az élet újra kezdődik a földön, A földön és az emberi szívben, — Imádunk téged, ah ! ujszülött gyermek Hiszünk te benned, hiszünk a: „hitbe 11 ! tC II. NYÁR. Az esti szellő átfutja a léget, Meg-megbólintva cyprus lombokat, Ki tudja: egy-egy hervadó levélke, Nem-e szivünkből egy-egy gondolat. . . ? A festő rózsa édes álmodását. Epedve várja a játszi sugár, S a langyos légben andalító dalot Zeng versenyezve kis pacsirta pár. . . . S leszáll az est ... s az esti harmat gyöngye Lebegve zeng a rózsa levelén, S s gyöngy, ki tudja: nem-e életünket Felvidító a kedves szép remény III. ŐSZ. A mulandóság borítja el fátylát . . . E földön többé semmi sem maraszt, A zöld fa lombok susogása helyett, Rémesen zörög a száraz haraszt. . . . Az ősz a nagy haldokló termeszeinek Végső és utolsó lüktetése, Készüljünk búsan könyéket Indiaivá, Készüljünk búsan a temetésre. . . . Hol van a boldogító hit ... s a remény ? . . . Tavasz, nyár, mind a kettő már oda, Elröppen az őszssel is ifjúságunk, S a szív szerelme messze száll. . . tova . . . IV. TÉL. A tél is eljött . . . megfagyasztja bennünk Szívünk utolsó égő lángjait, Vége mindennek . . . elfeledve élünk, S a feledésnek fátyola borit. . . . Csak a természet, s az égő napsugár Dacolva ellentáll a zsarnoknak, Kibukkan néha felhő sátorából: Sugarai majd felvidítanak ! De hagyjuk a bút . . . eljő a tavasz is, . Újra itt lesz, hit, szeretet, remény . . . Vigadjunk most a télnek ifjúságán, Mint ő vigad majd szivünknek telén! (Budapest, 1883) Király Kálmán: Gondolat-türedékek. Ir. A világ ugy van alkotva, hogy a szeretet tartsa össze , ami a nagy természetben a vonzerő, mely összetartja a világalkotmányt, hogy az szét ne bomolják, az az emberiség erkölcsi életében a szeretet, mely nem engedi, hogy az emberek mint vadállatok szétmarczangolják egymást. Nem csak azok élnek hasznára embertársaiknak, kiknek egész életük alamizsnálkodásból áll; mert habár nemesebb szivek tulajdona is a könyörületesség, mely a szűkölködők arczáról letörli a kényeket; de az életből vett tapasztalás azt is bizonyítja, hogy a rosszul alkalmazott adakozás és lágyszívűség, több koldulót és dologkerülőt i szokott csinálni, mint az elemi csapások; de különösebben azok tesznek és tettük hasznos szolgálatokat az emberi társadalomnak, kik embertársaikat kitartó munkásságra ösztönözvén, a szellemi és anyagi előhaladás úttörői lettek. Ma bátorság ? nem egyéb mint önerőnkbe fektetett erős bizalom, mely az előtte álló ve óvárosi leves. (Udvari bál, Fény és ragyogás. — A gyémántok története. — A dorottya-tisczai ékszerész. — A fény árnya. — A áradó folyam, — Arviz — Carneval. — A végrehajtó dobja. —Múzsák. — A Petőfi Társaság GyüléMV — Egy szép írónő, — A jó palósz. — Országgyűlés megnyitása — J törzs beszélt. — Bolond (>nte al.— Halifax.) A király és a trónörökös megállott a díszterem ajtaján s ugjr nézett végig azon a fényes vendégseregen, mely ott sürgött forgott a villamfénytől tündén ragyogással megvilágított teremben. Tekintetük meglepetést árult el: ilyen gyönyörű látvány az ő szemeiknek is szokatlan volt. Vagy 800 vendég Magyarország színéből javából! Délczeg urak, ragyogó szép asszonyok és szende leányok, i És a villanófény kápráztató fénye világánál a bűbájos szemek versenyre keltek a drágakövekkel, hogy melyiküknek igazibb a ragyogása? És nem akadt Salamon, aki bölcs ítélettel ketté vághatta volna a vitát. Százezreket élő gyémántok és brilliánsok csillogtak egy-egy fürtös főn, mintha a hajnal gyémántharmatot sirt volna az élő imbolygó virágokra. ! Hej pedig ismerek a dorottya-utczában egy ékszerészt, aki sok titkot tudnia elmondani ezekről a gyémántokról! Nem mintha tüzük nem volna szűzi tiszta, nem mintha csillogásuk hamis, fényük kölcsönzött volna . . . Dh ezt nem lehet mondani! Hanem az a dorottya-utczai ékszerész az ő gúnyos mosolyával subrosa súgta meg nekem üvegszekrényei és tükrei között, hogyha azoknak a gyémántoknak tüze nem is kölcsönzött, de biz azok között a gyémántok között akad akárhány kölcsönzött, melyek maholnap ismét visszavándorolnak azokba az üvegszekrényekbe, hogy ott az udvari bál ezeregyéjének meséjét tovább álmodják . . . Mindezt én attól a dorottya-utczai ékszerésztől tudom, aki olyan gúnyosan tud mosolyogni a gyémántokkal megtöltött üveges szekrények és tükrök között. íme a fény árnya. Oh de van még annak a fénynek más árnya is! Fönn a budai várban vig zeneszó hallszik! Vidám leventék levetik vállukról a mentét, oldalukról a kardot és vig táncra kerekednek deli leányokkal, kaczér menyecskékkel s a királyi pár s a trónörökös és neje gyönyörrel legeltetik rajtuk szemüket s maguk is vidám jókedvvel, szives barátsággal villanyozzák föl a jelenlevőket. A csillárok ragyognak, a szemek kápráztató fényt szórnak, a mellékteremben pezsgő és bordeauxi gyöngyözik a poharakban. A királyoknál mulatság van. Ez a fény! És az árny? A fényesen kivilágított budai királyi lak tövében sötéten morajlik tova a megáradt folyam. Bősz hullámai haragosan csapdossák a partot s nedves hullámnyelvük a gátakat nyalogatja. Emberek ijedt arczczal futnak minduntalan a mérczéhez és nézik nyugtalan félelemmel a víz állását. Árad, mindig árad! A királyi várból lehallatszik a vigzeneszó s belevegyül a Duna habjainak zugó morajába .. . Ez az árny! . . . . . . No de kissé nagyon is kirívóan találtuk festeni az ellentétet! Az árny nem olyan nagyon sötét!. Legalább a királyi vár tövében nem. . . ^ Csak hadd ragyogjon ott fenn Budavárában az a tény, hiszen azt hirdeti az, hogy a ma-