Pápai Lapok, 1884 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1884-01-13 / 2. szám

és hogy az 1883-ik évi X. t. cz. rendelkezés szerint a napszámosok adójának törlése czimén 22347 frt 30 krral az előirás kevesebb. Kerényi Károly főorvos havi jelentését a szakelőadó úr lapunk számára külön megírta mit a jövő számunkban közlünk. Kir. ügyészség havi jelentése szerint Vesz­prémben letartóztatottak száma 167. Pápán 38, lábmunka 2410, napszám. Jövedelem az állam­nak 125 frt. 60 kr. raboknak 84 frt. 26 kr. Paál Dénes havi jelentése. Építészeti hivatal: egész évi ügyforgalom 1099, ebből folyamat­ban 16, elintézetlen 24. Az ügyforgalomról 62 ° 10 a törvényhatóságra 21 °/a közmunka és közleke­dési minisztérium ügykörére 2 °/u, a kir. törvény­székre 2 % a közalapítványra 4p­ 0 a posta és távirda igazgatóságra 9­­ egyéb vegyes ügyda­rabokra esik. A egész évi ügyforgalom 16 czim között oszlik meg,— ennyi hivatallal van értint­kezése az építészeti hivatalnak. 1884-ik évi közmunka összes eredménye: 61884 két fogatú — 532 egy fogatú igás, 80958 kézi napszám. Természetben szolgálandó 44184 két fogatú — 455/4 egy fogatú igás, 55287 kézi napszám. Megváltandó: 17660 két fogatú, — 76 1/,, egyfogatú igás, 25671 kézi napszám, 27889 fit, 60 kr. váltsági összeggel, ezen­ megállapítás a megyebizottság, 883. évi deczember 29-iki ülésé­ben foganatosittatott. Tanfelügyelő, s m. ügyész betegek lévén je­lentéseiket nem adhatták be. Az egyes bizotságok megalakítása után a bizotsági ülés véget ért­ . A pápai gazdakör gyűlése folyó évi január hó 4-én. Jelen voltak: Kiss László egyleti alelnök, Hermán János, dr. Fenyvessy Ferencz, Spitzer Mór, Sándly Gusztáv, Günther Endre, Wohlrab János, Günther Adolf, Kosztka Lajos körtagok ,stb. Elnök a tagokat üdvözölvén, a gyűlést meg­nyitottnak jelentette ki. Erre elintézést nyertek következő fontosabb tárgyak: Jelentetett, miszerint a kör azon intézkedé­sét, hogy az állattenyésztés emelése czéljából a járás nagy kiterjedésénél fogva két bizottságot állított fel, a megye nem hagyta helyben. Mire nézve a kör előre is kimondotta, hogy új választást nem eszközöl, hanem a már meg­választott tagok, Szabadhegyi Kálmán úr elnök­lete alatt az egész járásban fognak működni, az időközben leköszönt Schramek Ambrus úr helye pedig betöltetlen marad. Olvastatott a megyei gazdasági egylet át­irata, hogy a kör adjon véleményt, váljon a cse­lédtörvény 115. §-át szükségesnek látja-e módo­sítani ? s mily mérvben ? — a k­ö­r a jövő ülésére halasztotta a véleményadást s Herman János elnöklete alatt Wachsman János és Günt­her Adolf tagokat megbízta, hogy a jövő ülésen a cselédtörvény tanulmányozása mellett adjanak véleményt.­­Tárgyaltatott a megyei gazdasági egylet szabadban akarnak lenni, és a város legelegán­sabb publicuma ezt annyira el is foglalja, hogy egész öröm végig nézni. Nem hiába a jégmes­ter maga egyike a legjob­b korcsolyázóknak, de gondoskodik is jó jégről, meg pártfogásába ve­szi a tanuló hölgyeket. — Időnkint van esti ünnepély, lampionok rakéták, fáklyák világítása mellett, egész kísértetiesen veszik ki magukat az egymás mellett elrohanó sötét alakok. — Vagy ha szép derült napon, a hold méla fénye megvilágítja a téli­ tájképet a zúzos fákat, ra­gyognak mint a mesebeli gyémánt király erdeje és a mostani est pk­ az égen, melyet a termé­szet­tudósok hiába akarnak kitudni hogy honnan ered ez is hozájárul, hogy az embernek korcso­lyázás közepette is eszébe jut egy-egy szép fest­mény­ ,,téli tájkép" , „szánkázás a Néva part­ján" „korcsolyázás" vagy egyéb czim­üek, melyek leköték figyelmét. Avagy itt ott olvasott érde­kes epizódok, mondhatom számtalanszor eszembe jut, Jókai, Jó Kőszívű ember fiai« czimü regényé­ben egy korcsolyázási jelenet, mi olyannak ki ahoz nem ért, roppant túlzottnak fog tetszeni, ellenben ki maga is korcsolyáz bizon egészen bele­éli magát abba a helyzetbe, hogy miként menti meg Jókai elbűvölő irálya az ott szereplő két fiatal embert, gyors röptű korcsolyázás által, az ordasok üldözése elöl. Aztán a jég maga milyen isten áldása, leg­jobban tudjuk nyáron minden tekintetben meg­becsülni, mi háziasszonyok, hogy készíthetnénk el a jó eremet? bár a nyalánkság a legnélkülöz­h­etőbb, az ezer más szükségesebb dolgok mellett. Azért kedves olvasóm kik e sportnak el­lenségei vagytok, ne higgjétek, hogy rendetlen rosz háziasszony vagyok, mert ezzel az argu­mentummal is előáltak többen a korcsolyázás ellen, de én meggyőzném azokat, az ellenkezőről! E hóban igen szép is Korcsolya egyleti­ bál tar­totik a színházban, melyre már sok látogató készül a távolból. Pápáról is várunk kedves ven­­­dégeket. Az idő úgy látszik kedvez nekünk, és így befejezem soraim, mert a jégpálya nyitva van, tehát használjuk fel ez időleges mulatságot. titkára által, a szarvasmarha tenyésztés emelése czéljából készített tervezet, mely némi módosí­tással általános helyeslésben részesült. Módosítás szüksége leginkább a ki­fedező állomások létesítésénél merült fel, hol kimonda­tott, hogy ily álomásoknál csak az esetben en­gedtessék meg a más bikávali fedezés," ha a te­henek száma a 86-at meghaladja; továbbá ja­vasoltatik, hogy ha a bika hosszabb ideig hiz­laltatnék, a tartásra vállalkozó méltányos segély­ben részesüljön már azért is, mert akkor fogam­zási díjt nem szedhet; végre czélszerűnek véle­ményezi a kör, hogy a magyar fajú állatoknál 2 évnél fiatalabb üszök ne fedeztessenek és azon óhajának ad kifejezést, hogy a pápai járásban, — miután itt leginkább kisebb tenyésztők van­nak — csupán tiszta magyar fajra állíttassék fel kifedezési állomás. Ugyanazon titkári tervezetben a kör felkéretik, hogy puhatolja ki a kiállításra alkalmas kiválóbb szarvasmarhákat s annak hol­létéről a megyei gazdasági egyesület által e czélra választott­ bizottságot értesítse.­­ Ennek teljesítésével Günther Endre, Herman János és Günther Adolf köztagok megbízattak. Még néhány apróbb egyleti ügy tárgyalása után elnök úr az érdekeltségért köszönetet mond s az ülést bezárja. helyettes titkár. Körrendelet a pápai járáshoz tartozó községek elöljáróihoz. A magyar kir. csendőrségnek a pápai járás te­rületére rendelt tagjai is a f. év elejével megkezd­ték hivatalos működésüket. Ezen a közbiztonsági szolgálat teljesítésére rendelt, katonailag szervezett örtelm­ek feladata: működési területén a személy- és vagyonbizton­ságot megóvni, a békét és közrendet fentartani, a büntető törvények, a rendeletek és szabály­rendeletek megszegését, a véletlenségből vagy bármily természetű mulasztásból eredhető ve­szélyeket és károkat lehetőleg megakadályozni, a megzavart rendet és békét helyre­állítani, az ezek ellen vétőket kitudni, s megfenyítés végett az illetékes bíróságnak vagy hatóságnak feljelen­teni, illetőleg átadni. Hogy mind a községi elöljáróságok, mind az egyesek tájékozva legyenek a csendőrség szolgálatának miként való igénybe vétele iránt,­­ és mindenki megismerhesse azon káros kö­vetkezményeket, melyeket netáni ellenszegülésük maga után vonhatna, a közszolgálat és az egye­sek érdekében jónak látom a csendőrség eljárá­sát szabályozó utasításból a következőket fel­említeni. A községi e­­ljáróságok csendőrségi kar­hatalmat igénylő megkereséseiket az illetékes közigazgatási hatósághoz intézik, és csakis ha a késedelem veszél­lyel jár, tartozik a csendőrség a közvetlenül hozzá intézett írásbeli felszólításra a községi elöljáróknak segélyt nyújtani. Feljelentések rendszerint az illetékes ható­ságoknál teendők, azonban ha a csendőrnél tett feladások a csendőr hatáskörét közvetlenül érin­tik, vagy a késedelem veszél­lyel jár és a fel­jelentés alapossága valószínű, a csendőrnek azon­nal cselekvőleg kell fellépni. A szolgálatban levő csendőr felhívásának mindenki — különbség nélkül, legyen az akár polgári, akár katonai személy — utólagos pa­naszlási jogának fenntartása mellett, engedelmes­kedni tartozik. A csendőr szolgálatának teljesítése alatt ugyanazon törvényes jogokkal van felruházva, melyekkel minden katonai őr bír, és a törvény­nek minden hatósági személyre és polgári avagy katonai őrökre kiterjedő külön oltalmában ré­szesül, a­miért a csendőrnek minden szóbeli vagy tettleges megsértése és ellenében kifejezett minden veszélyes fenyegetés vagy erőszakos kézrátevés által történt ellenszegülés, az érvény­ben álló polgári vagy katonai büntenyítő törvé­nyek szerint büntettetik. A szolgálatot teljesítő csendőr fegyverének használatára mindenki ellen jogosítva van: 1. a­ki a csendőrt erőszakosan megsérti vagy öt tá­madással veszélyesen fenyegeti; 2. ha a tetten ért gonosztevő vagy alapos gyanúval terhelt egyén felfegyverkezve levén, az előzetes felszó­lítás daczára magát meg nem adja, vagy esetleg védett helyzetéből előjönni vonakodik; 3. a ki figyelmeztető utasításainak — öt szolgálata tel­jesítésében meggátlandó — tettlegesen ellensze­gül; 4. a ki mint veszélyes gonosztevő a csend­őrség által elfogatik vagy őrizete alá adatik és bár erőszakos ellenállás nélkül, de a megállításra czélzó fenyegető rá­kiáltás daczára elfut, — ha visszatartóztatására más mód nem létezik; 5. a­ki ellenséges viszonyok között magát gyanússá teszi, és a felhívásra kielégítő válasz nélkül, el­szalad. A csendőr, szolgálatának teljesítésekor, jogo­sult mindennemű közszolgálatban álló közegeknek, különösen a polgári és más őrtesteknek és ezek tagjainak, nemkülönben község-elöljáróknak és katonai vagy honvédparancsnokságoknak támo­gatását igénybe venni. Hogy tehát a csendőrségi intézmény életbe léptetése által czélba vett, és általánosan óhajtott üdvös eredmény: a korbátorlét és rend biztosí­tása minél sikeresebben valósítható legyen, teljes joggal számítok a községi elöljáróságok és a rend­szerető polgárok jóakaratú támogatására, mit a csendőrség tagjai most annyival inkább nem nél­külözhetnek, mert még a helyi viszonyok alapos ismerete nélkül a kezdet nehézségével küzdenek. Végül pedig, hogy az eljárás gyorsabb a megelőzés és megtorlás minél biztosabb legyen, utasítom a községi elöljáróságokat, hogy minden jelentékenyebb közbiztonsági zavarról a legköze­lebb eső csendörségi őrsöt, szükség esetén lovas­küldöncz által is, azonjnal értesítsék. Pápán, 1884. évi j január hó 5-én. szolgabíró. Irodalom és művészet. — A »Nemzeti ÚJjság” a legolcsóbb és le­gdiszesebb képes politikai napilap most lép második évfolya­mába. A „Nemzeti Újság 1' programmja a lap ozime Független irányú lap, mely küzd a gazda, a munkás, az iparos, a hivatal­nok, e haza összes polgárainak, a magyar nemzetnek érdekeiért, küzd bátran, kitartóan, semmitől sem rettenve vissza. Kérlel­hetlenül támadja és ostorozza a helytelen politikai irányt, a tár­sadalmi kinövéseket és ferdeségeket. A „Nemzeti Újság" nem függ senkitől, nem áll senkinek befolyása alatt és csak a kö­zönség érdekeit tartja szem előtt. Somogyi Ede e lap felelős szerkesztője és kiadótulajdonosa, ismert régi iró, ki nem ki­mélve áldozatot fáradságot, oly lapot ad a magyar olvasó kö­zönségnek, mely nemcsak kiállja a versenyt más hasonló vál­lalatokkal, hanem felül is múlja azokat. A „Nemzeti Újság" czim­lapját naponként gondos kivitelű, szép, lehetőleg aktuális kép díszíti. Vasárnapi melléklete a „mulattató", tartalom és kiállt­ás dolgában vetekedik bármely hazai képes­lappal. A ,,Nemzeti Újság" ezenkívül naponta ad mellékletet Az iparos a napi ér­dekű közleményeken kívül megtalálja az „Iparügy" a kereskedő és gazda, a ,,Kereskedelem és mezőgazdaság" cz. mellékletet. „Törvényszéki csarnok"­­ cz. melléklete szenzácziós bűnügyeket ismertet, hoz érdekes törvényszéki tárgyalásokat, ezek keretébe illő érdekes képeket. Hölgyek részére a „Nemzeti Újság" a ,,Divatlap" cz. mellékletet adja, hasonlóképen illustrilva. Népta­nítóink részére a ,,Népnevelési mellékek­. Nagyszámú vidéki levelezői, összeköttetései a fővárosban lehetővé teszik a „Nem­zeti Ujság­-nak a gyors és pontos értesülést A „Nemzeti Ujság"­hoz gazdag ujdonsági és törvény­széki rovatot, tárczaczikkeket, szenzácziós érdekfeszítő regényeket stb. A „Nemzeti Újság'' (szerkesztősége és kiadó hivatala nádor 11. 1?. szj előfizetési ára egy évre 12 frt. Kiállítása, tartalma és politikai iránya oly tényezők, hogy ezeknél fogva melegen ajánlhatjuk az olvasó közönség figyelmébe. — Dobozi István k­iadásában­ meg­jelenő ifjusági vállalatokra hívjuk fel olvasóink figyelmét, a­melyek nemcsak gazdag tartalom, de ,,Wilc­kens és Waidl czég által eszközölt" szép kiállítása miatt is megérdemlik a tömeges párt­fogást. A „Leányvilág"ot Kalocsa Róza, a „Magyar Ifju­ság Lapjá"'t pedig Toldy László szerkeszti. — Wilckens és* Waidel feladásá­ban megjelenő ,,Ország-Világ" melynek szerkesztését Degré Alajos kitűnő regény­írónk vette át; ez évi első számával a várakozást is meghaladta egy remek képei, mint gazdag tar­talma egyaránt meglepik az olvasót Az első számban hoz egy törté­nlmi rajzot nagy Jókaiak tollából Báthory Zsigmondról. Szép költeményét közli Tolnai Lajosnak „Hová temessetek." stb. Az egész éves előfizetők a mult évi illetményt a „Savoyard fiút" díjtalanul k­­pják, azonban, ha az egész évi előfizetést 1884. évre megküldik, kaphatják a párképet is a „Savoyard leányt" Ifit 20 ki^ mesés olcsó díj beküldése után A képek meglepően szépek: publicista és classice képzett országgyűlési követ születése. 1813. az Inquisity Spa?g­yalországban eltöröltetik — 184 zsef főherceg s Magyarországnak 30 évig volt nádora Bu­tért meghalt. Január 14. 150/ 111/ Endre királyunk halála Budapesten. Be kihalt az Árpáth­áz. — 1363. Tirol Austriára száll. — 1 Munkács­ várát Zrínyi Ilona Kara­fa császári tábornokna kényszerül. KÜLÖNFÉLÉK. HELYI ÉS MEGYEI HÍREK. — Meghívó. A magyar szent korona or­szágai «Veres kereszt« egyletének pápai fiókja folyó hó 17-én csütörtökön délután 2 órakor a városház nagytermében rendes évi közgyűlését tartja, melyre az egylet összes helybeli és vi­déki tagjai tisztelettel meghivatnak. Pápa, január 12. 1884. Kiss Lászlóné, társelnök. Pap János, társelnök. — A »veres keszt« egylet pápai fiókja folyó hó 15-én, kedden délután 2­­/2 órakor a nő­elnök lakásán vegyes választmányi ülést, — en­nek végeztével a választmány hölgy-osztálya bál-bizottsági ülést tart, melyre a választmányi tagok tisztelettel meghivatnak. Pápa, január 12. 1884. A veres kereszt fiókegylet elnöksége.­­ Pályázat. A győri árva alapítványok­nál az 1883/4. tanév kezdetétől következő ösz­töndíj állomások jöttek üresedésbe, nevezetesen: I. A győri árva, kir. alapítványnál 5 állomás egyénként évi be írttal. II. A győri árva, Dlabács féle alapítványnál 1 állomás évi 80 írttal. III. A győri árva, gróf Esterházy-féle alapítványnál 1 állomás évi 80 írttal. Ezeknek betöltésére pályá­zat hirdettetik következő feltétel mellett: A győri árva kir. alapitványbeli ösztöndijakra sze­gény kath. vallású, jó előmenetellel iskolába járó, vagy inaskodó árva fiuk és leányok pályázhatnak. A kérvények mikénti felszerelésére nézve, a hely­beli szolgabírói hivatalnál felvilágosítás nyerhető. — Ügyforgalom. Városunkban a pol­gármesteri és a tanács igtatójába a mult év folyamán beérkezett 4556 db. Elintéztetett 4503. Árvaszéki igtatóba beérkezett 613 ügy. Elintéz­tetett 611. — A tisztaság érdekében. Az útezá­kat összekötő közök, vagy jobban mondva köz­léknek tisztántartására városunkban kevés gon­dot fordítanak. Sokszor csak*­a legnagyobb elő­vigyázat mellett és akkor is csak az juthat át tiszta lábbelivel a másik utcztra, a­ki az ugrás mesterségében nem csekély gyakorlott­sággal bír. A közönség érdekében egy kis fel­ügyeletet kérünk ezen helyekre. — A tegnapi jogászbál fényes volt és igen szépen sikerült. Bár az első négyest csb^X harmincz pár tánczo­ta, kedélyesség tekintett.] ben azonban semmi kívánni valót nem hagyot hátra maga után. A táncz reggelig tartott. hölgykoszoruban ott láttuk: Biráth Ilonát, Barcz­a Mariskát, Barcza Irént, Barthalos Istvánnét, Bin nővéreket­(Győr), Bódai Böskét (Bódé), Galamb­ Józsefnét, Hanauer Jenőnét, Hanauer Bertát, Hor­­­váth Lajosnát, Horváth Izabellát, Kiss Lászlónét, Kiss Vilmát, Kis Marit, Kis Lujzát, Kunte Gi­zellát, Makara Mariskát, Mayer N. (Városlőd), Perla­ky Emmát, Szíj Annát, Schneller Etelkát, Schneider Etelkát, Takács Etelt, Tarczy Dezső­nét, Tarczy Jolánt, Tóth Jolánt­ (Csönge), Vojta Adolfnét, Zárka Dénesnét, Zárka Gizellát stb. — Polgári bál. A polgári kör által ren­dezendő tánczmulatság iránt mely jövő szombatra van kitűzve, minden oldalról a legmelegebb ér­deklődés mutatkozik. Kétséget sem szenved hogy a farsangi időszak alatt tartandó mulatságok kö­zött a legsikerültebbek közé lesz sorozható, a­mi a jótékony czél iránti tekintetből valóban kívá­natos is volna.­­ A polgári kör által rendezendő há­ziasbálra a meghívók már szétküldetvén tehát kéretnek mindazok, kik ilyet még nem kap­tak volna, de társadalmi állásuknál fogva arra igényt tarthatnak, hogy e czélból Wajdits Károly könyvkereskedőnél mint a bálrendezőség elnökénél jelentkezni szíveskedjenek. — Következő gyászjelentést vettük: Saáry Lajos és neje Harczy Leona, Tibor gyer­mekük nevében is mély fájdalommal jelentik for­rón szeretett, felejthetlen kedves kis leányuknak Margitnak 3 és % éves korában négy heti be­tegség után folyó évi január 8-án esti 10 órakor agybajban történt elhunytát. A boldogult ked­ves gyermek földi maradványai folyó hó 10-én d. u. 3 órakor fognak a helv. hitvallás szertartása szerint az alsó városi sirkertbe örök nyugalomra tétetni. Béke és áldás lengjen porai felett! — A veszprémi n. casinó, január 6-án tartotta tisztújító közgyűlését. Az elnökségre két jelölt volt, ugyanis dr. Laky Kristóf törvsz. elnök és Heis Pál m. pénztári ellenőr. Megválasztatott dr. Laky Kristóf 27 szavazattal, Heis Pál 17 szavazata ellenében. Prosser István egyhangúlag alelnöknek választatott meg. — Halálozás. Nagy István m. 3.­ nyug. honvédszázados, tegnap, életének 52-dik évében III. Szalókon elhunyt. — Üresedés. A kis-czelli körjegyzői állás lemondás folytán üresedésben van. Rovatvezető: TII­ÖLD ÖZSÉB. Január 8. 1422. Ziska hussita vejér­ megveri Zsigmond királyunk seregét Németbródnál. — 1338. A franciák Calais-várost az angoloktól 211 évi birtoklás után ostrommal visszafoglalják — 1605. Belgisjoso császári tábornok által a protestánsokon elkö­vetett erőszak folytán Kassán a lázadás kitör. Eredete, a Bocs­kai- féle fölkelésnek. — 1642. Galileo Galilei elsőrendű termé­szet­tudós és csil­agász halála — 1808. Capvarost a Jóre­ményfokon az angolok a franciáktól, kik Hollandiától a magok számára elvonták, kiostromolják; m­ig végre 1813-ben a bécsi congressus őket birtoklásában megerősíti. — 1849. Nagy-Enye­deft Erdélyben az oláhok kegyetlenül feldúlják. Január 9. 1792. Békekötés Jassyban Orosz- és Törökország közt, melyben a Knieper- és B m­est­er folyók közti földet Oroszország kapja. — 1849. a ,,debreczeni convent" (magyar országgyűlés) megnyittatik. Jannái" 16. 1536. IV Káról német császár "aranybullája", mely a császár és 7 német választó fejedelem jogait szabályozza Nürn­bergben Bartolus jogtudós által elkészíttetik. — 1­5Q. Jó Fü­­löp burgundi herceg az ar­anygy­apjas lovagrendet alapítja. E rend I. Miksa német CMILIV^­­­,493—1319) alatt osztrák rend lett. — 1346. Az első evangélikus i­teni tisztelet Heidelbergben először olvastatik németet­­ nyelven. — 1778. Linné Káról a legnagyobb művészlalósok egyikének halála Upsalában. — 1818 Majnát Frankfurtban és vidéken a személy-ralisig eltöröltet k. — 1836. Joice Helh, a világ legöregebb asszonya meghal New-Yorkban 162 éves korában., Január 11. Kr. sz. e. 741-ben Epieur hires görög bölcs, a róla el­nevezett felekezet alapitójának születésnapja. — 1548. Nagy Lajos királyunk fivérének megöletését megboszulandó, Beneventbe vonul seregével. — 1190. Belgium magát az osztrák uralomtól függetleníti, s Hollandiával egyesülve a „Batar-köz­társaság" ne­velés alatt sorsuk 1830-ig ugyanaz volt. Január 12. 630 Mohamed török próféta Mekkát elfoglalja. — 1317. A törökök véget vetnek a hajdani hires kalifaságnak Aegyptom elfoglalásával. — 1806. A franciák Bécset, mint 1803 nov 11 óta megszállva tartottak elhagyják. 1816. a fran­cia restauráló kormány mindazokat, kik XVI. Lajos francia ki­rály halálára szavaztak, száműzi — 1867. Schleswig-Holstein porosz, királyi rendelettel Poroszországba kebeleztetik. Január 13. Kr. sr. e. 86. Cujus Marius hétszer római consul s ki­tűnő hadvezér halála. — Kr. sz. e. A római nép­es senatus Octavianust a II. triumvirátusból megmaradt egyeduralkodót ,,Augustus" cimmel ruházza fel.. —­­422. Ziska leveri Zsig­mond királyunk seregét. — IIII. Somsich Pál kitűnő >

Next