Pápai Lapok, 1892 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1892-10-09 / 41. szám
vidéki életviszonyok oly tekintetbe vételt igényelnek, hogy nem mondhatjuk azt, miszerinte egy vármegyei, vagy járási székhelynek sem szabad máshol, mint valamely városban lenni, hanem csak annyit, hogy egy város sem maradhat az országban, mely ne képezzen vármegyei vagy járási székhelyet Tehát igenis az megtörténhetik, hogy nemcsak város, hanem egy község is lehet Magyarországon vármegyei vagy járási székhely, de annak nem szabad megesnie, hogy valamely város ne állapíttassék meg vármegyei vagy járási székhelynek. Vidéki életviszonyaink olyanok, hogy az is lehetséges, miszerint néhol egy község lesz a vármegye székhelye, míg a városok csak járási székhelyek maradnak. A harmadik szervezeti intézkedést, mely város és vidék között kapcsot létesíteni hivatott, a törvényhatóságok rendezéséről szóló törvénynek olyatén konstrepcziójában keressük, miszerint a vármegye területén levő városok tanácsának tagjai, hivatalból foglaljanak helyet a törvényhatósági bizottságnak közgyűlésében. Sőt tovább megyünk, legkisebb aggály nélkül engednénk egy-egy tagsági helyet minden egyes városnak a vármegyei közigazgatási bizottságban is. Ennek ellensúlyozásakép legfeljebb azt ajánlanék, hogy a közigazgatási bizottság tagjaként annyi járási főnök szerepeljen, ahány városi polgármester foglal ott helyet. De talán elég lenne egy városi és egy járási tisztviselőt, pl a központi járásból közigazgatási bizottsági tagként megállapítani. Ezen szervezeti intézkedést különben már azon tapasztalat is javulja, hogy közigazgatási bizottságainkban érezhető hiányt képez a városi és járási közigazgatás szakelőadóinak távolléte A vármegyék központi jegyzői kara sehogy sem pótolhatja azon hiányt. A dolgok természetéből következik, hogy a megyei központi előadók nem ismerhetik közvetlen tapasztalatból a városi és községi élet azoi ezer szálait, melyek összezavart csomóját közigazgatási bizottságaink mint másod- vagy harmadfokú fórumok, nem mindig oldják meg vagy vágják kérésztül Nagy Sándor szerencséjével. A vámegyerendszernek európai szellemben való átalakításához, a fentieken kívül még olyatén szervezeti intézkedés is hathatósan működnék közre, hogy ha a fokozottabb kulturális fejlődés kellékeivel bíró nagyközségeink, azaz helyesebben és magyarosabban szólva, nagy nívósaink szinte képviseletet nyernének a megyei bizottságban. Azt hisszük, az 5000 lakosnál nagyobb lélekszámmal s pl. 15,000 frt évi bevételnél többel rendelkező mezővárosaink elöljáróságának két tagja,bátran foglalhatna hivatalból helyet megyei törvényhatósági bizottságaink közgyűlésében. Ezen szervezeti intézkedések útján egybekapcsolt városi és vidéki társadalmi elemek között, az állampolgári kötelék egységének tudata kerülne csakhamar a kasztszerű elszigeteltség felett győzelmes túlsúlyra. S amint ezt vármegyei társadalmunk körében elérnők, eltűnnének az egyes vármegyéket egymástól elszigetelő válaszfalak is, megalakulna az egységes magyar állampolgári társadalom s ezzel a magyar állam nyugateurópai szellemben való fejlődésének legfőbb biztositéka. határozták, hogy mindkét sürgöny tartalmát jlvileg megörökítik. Örömmel vette tudomásul a törvényhatóság Lukács Bélának keresk. miniszterré történt kinevezését és elhatározta, hogy ez alkalomból feliratilag üdvözli. A Balaton tavának tudományos átkutatására 1000 forint lett megszavazva. Az 1893. és 94. évi útadó költségvetés tárgyalása során, melyen Barthalos, Szabó és Krisztinkovits m. kiz. tagok vettek élénkebb részt, 8% útadó állapíttatott meg. A veszprém-dombóvári vasút engedélyesei az iránt folyamodtak, hogy a vármegye hozzájárulását, melynek határideje október 1-én lejárt, hosszabbítsa meg. Kemény Pál lejártnak tekinti a határidőt és azt szeretné, hogy a megye maga vegye át a vasútépítést. Szabó Imre félévi halasztást indítványoz. Eenyvessy Ferencz a méltányosság szempontjából egy évre indítványozza a megye hozzájárulási határidejét. A megyegyűlés Kenyvessy indítványát fogadta el. Több napirenden levő kisebb jelentőségű ügy tárgyalása után a vármegye Zircz és Enying székhellyel tv hatósági állatorvosi állomásokat szervezett s ez által lehetővé tette, hogy az állategészségügyi szolgálatra lehetőleg kellő számú szakközeg álljon rendelkezésre. A közgyűlés folytatását, tekintettel ő cs. és apostoli kir. felségének Magas névünnepére, V. D. alispán e hó 5-kére tűzte ki. Megyei közgyűlés: Veszprém vármegye törvényhatósága e hó 3-án tartotta őszi rendes közgyűlését. A közgyűlés mély sajnálattal vette tudomásul, hogy gróf Esterházy Móricz főispánt betegsége gátolta a megjelenésben és mélyen érzett részvétének még a közgyűlésből táviratilag adott kifejezést, mit gróf Esterházy Móricz azonnal táviratilag köszönt meg. Ezután Bodor Gyula és idősb Purgly Sándor m. kiz. tagok indítványára táviratilag üdvözölte a közgyűlés Kossuth Lajost születése 90-ik évfordulója alkalmából és az e tárgyban benyújtott indítványt, mely minden politikai színezettől ment volt, a bizottsági tagok, miután egyhangúlag tették magukévá, el A kiskorú árvák érdekében.) A tapasztalás tanítja, hogy a természettörvények, durva, hajthatatlan hatalmak, melyek sem erkölcsöt, sem érzelmet nem ismernek, az ember panaszaira s könyörgéseire nem felelnek, hanem kérlelhetetlenül taszítják őt önmagára vissza. Ilyen egyik törvén a minden egyéni lét határköve: a halál, melyet sem az anya esdeklése, sem a nő szívszaggató siralma, sem a férj kétségbeesése és semminemű tudomány meggátolni nem bir s melynek eredete az ember önnön természetében rejlik, minthogy —az élettan szerint — a szervezetünkben levő képző, alkotó erő, a növekvés oka mindjárt az élet kezdetétől fogva szünet nélkül fogy, aminek végokozata szükségkép a feloszlás. Utódaiknak a szaporodás utján adják át éltöket a szülök, kikre aztán eljö a közös nagy álom, melyben — Plinius szerinnt — a test s a lélek a halál pillanatától fogva ép ugy nem éreznek, mint nem éreztek a születés előtt, tehát végleg magukra hagyják ivadékaikat, hogy a létérti küzdés örökharczában folytassák ezek a viadalt. Ámde az emberi életidő közepes átlaga nálunk fukar kezekkel 35 évre méretvén, sok szülő már akkor elhagyja örökre gyermekét, midőn ez még magával is tehetetlen s így el kellene annak vesznie a főleg most határt nem ismerő önérdeklusában, de ekkor kiterjeszti a gyámoltalan fölött védő kezét a jogállamok egyik legszebb alkotása: az árvaszék,mely hatóság nemes feladatához híven szülő helyett jó atyja lesz a kiskorúnak mindaddig, amíg csak ez saját kifejlett erejével nem mehet az élet viszontagságai közé. Igy sok, nagyon sok kiskorú kerül a gyámhatóság gondjai alá, hol főczél a szellemieken kívül az árva vagyonának lehető gyarapítása. E szép czél könnyebb elérhetésére a sorsjáték igénybevételét bátor javasolni e sorok írója. Ha a komoly szerencsejáték, mint ilyen, a lelkét képező koczkázat miatt nem mindig helyeselhető, annál inkább átokra méltó az annyi siralmat, pusztulást okozott, nemzetgazdászatellenes, erkölcstelen kis lottó, azonban míg ennél az óriási koczkázat teszi kerülendővé a vele foglalkozást, addig az ilyennel nem járó osztálysorsjátékot egészen mellőzni nem észszerű, mert míg ennél a ráfordított pénz nem veszhet el, addig általa esetleg nagyobb nyereményre is tehetni szert. Ilyen sorsjátékban a mily oktalan dolog túlzólag hajhászni a szerencsét, éppen olyan helytelen azt nélkülözhető fölöslegünkből meg nem kísérteni. Elvégre is koczkázat nélkül nyerni: egy nem várt örökséget képez. Kívánatos volna tehát az ily sorsjátékot ott is hasznosítani, ahol az még nem volt, vagyis a kiskorú árvák között, ahol sok ember életére messze kiható áldássá lehet ezen intézmény. Ezen ige megtestesítésére e nagyjából körvonalazott mód lehetne czélszerü. Törvényes rendelkezés folytán minden egyes kiskorú számára külön vétessék a gyámhatóság által egy-egy darab olcsóbb olyan sorsjegy, amely legalább annyit okvetlen nyer, anennyi a vételára. E sorsjegyek a kiskorú vagyonából veendők s a gyámpénztárban őrzendők. Ha a kiskorúság megszűnte előtt menne át a sorsjegy az utolsó húzáson, helyette másik veendő a gyámolt számára, mely a nagykorúság bekövetkezésekor neki kivánata szerint természetben, vagy pénzben adandó ki. Ez utóbbi esetben a visszamaradt sorsjegy vagy egy, még azzal el nem látott kiskorúnak irandó tulajdonaként javára, vagy a gyámpénztári tartalékalap veszi azt meg s igy ez is részesévé lesz a sorsjátéknak. A mely hagyatékhoz több kiskorú örökös van, ott mindenik fog ugyan fejenként egy sorsjegyet kapni, de úgy e jegyek, mint az ezek bármelyikére eshető nyeremény egyenlő arányú közös vagyonokká válik. A sorsjegytartás kötelezettsége azon kiskorú árvákra is feltétlenül kiterjesztendő, kiknek vagyona nem gyámpénztárilag kezeltetik, de az ilyenek sorsjegyei is az árvaszéknél őrzendők. — Köteleztessék gyámpénztári tartalékalap is bizonyos — a nem éppen nagy mennyiségű sorsjegyet magának venni és folyton tartani, amelyekre eshető nyeremények egy részéből azután a nyilvántartott vagyontalan kiskorú árvák számára lesznek sorsjegyek beszerzendők. Ezen árva sorsjegyek bűnös czélú kicserélhetésének megakadályozása a szigorú ellenőrzés egyik fő feladata legyen. Ily uton és módon minden kiskorú sorsjátékos lenne tudtán kívül, tehát erkölcsének s vagyonának veszélye és koczkázata nélkül, következőleg ő mit sem veszthet, a nyerés pedig a nagykorúságig elfolyandó hosszú idő alatt és oly sok sorsjegy közül már a valószínűség-számítás elvei szerint is több árvának feltétlenül bizonyos. Így, míg egyrészt ez intézmény által a pénzügyi szempontból fontos sorsjegy-forgalom nagy lendületet nyer, másrészt bekövetkezik az idő, mikor a kiskorában vagy semmi, vagy csak pár forint örökséggel árvaságra jutott gyermek a gyámhatóság áldásos intézkedése folytán mint ezrek felett rendelkező egyén lépi át nagykorúsága küszöbét. Igen. Ezen eszme megvalósítása esetében az idők folyamán sok szegény árva fogja vagyona rendkívüli gyarapodását, sőt valóságos meggazdagodását köszönhetni a gyámhatóságnak, amely hatóság magasztos hivatását e sorsjegy-intézmény életbeléptetése által még fenségesebb magaslatról ragyogtathatja le. részt venni, elhatározta, hogy erre vonatkozó legkiterjedtebb intézkedéseit már a jövő év kezdetével megkezdi s egyúttal a kiállítási anyagok összegyűjtését eszközlésbe veszi. Ezen mozgalom élére felkérte Eaiprecht Antal püspöki jószágkormányzót, megbízván őt egyúttal azzal, hogy a mozgalom szervezésére az egyesület titkárával egy tervezetet készítsenek a december hóban tartandó közgyűlés elé. A közgyűlés az egyesület teljesebb és sikeresebb működésére az életképes s tevékeny járási gazdakörök tételét és működését egyik leglényegesebb tényezőnek ismervén már a múltban is, elhatározta, hogy a vármegye területén az egyesület újáalakulása alkalmával létesített s az utóbbi évek alatt tevékenységükben nagyot csökkent járási gazdaköröket még a jelen év folyamán ujjá szervezi, melyre vonatkozó intézkedéseit már legközelebb foganatba is veszi. Több adminisztrációnál is és kisebb ügyek elintézése után a közgyűlés véget ért. *) Közöljük e czikket, bár nem hallgathatjuk el, hogy több benne a jóindulat, mint a praktikus kivihetőség, eltekintve attól, hogy amennyiben a kérdéses sorsjegyek bevásárlási ára a névleges értéken felül állana, a legtöbb esetben a kihúzáskor tényleges veszteség következnék be és csak igen ritkán a czikkíró által remélt nagyobb nyereség. Egy pillantás a sorsjegyek játéktervezetébe meggyőzheti erről czikkíret. Saerk: A „Veszprém megyei gazdasági egyesület" közgyűlése. Október hó 2-dikán tartotta meg a „Veszprém megyei gazdasági egyesület" rendes évnegyedes közgyűlését. A közgyűlés mindenek előtt szeretett elnökének gróf Esterházy Móric cs. és kir. kamarás, főispán súlyos betegsége felett fejezte ki legbensőbb részvétét, s midőn ennek jegyzőkönyvében is kifejezést adott, azon óhaj s általános kívánság mellett vette tanácskozás alá tárgysorozatát, hogy a Mindenható kegyelme örvendeztesse meg az egyesületet azzal, hogy szeretett elnökét felgyógyulva teljes viruló egészségben minél hamarább körében üdvözölhesse. íteé Jenő közgazdasági előadó s az egyesült Irod alelnökének elnöklete mellett tartott közgyűlés lefolyása a következő volt: A sóárak leszállítása s olcsó marhasó forgalomba hozatala iránt a pénzügyminiszterhez indokolt felterjesztést intézett, mely még az ülés folyama alatt expediáltatott is. Az egyesület faiskolái, szőlőtelepeiről, valamint az ezen telepeken elhelyezett méhészet, faj baromfitenyésztés s egyéb közös raktárak jelen állásáról szerkesztett titkári jelentést helybenhagyólag tudomásul vette a közgyűlés s miután nemcsak ezen jelentésből, de egyébként is meggyőződött az egyesület arról, hogy faiskolai s szőlőtelepeinek berendezésében, a telepein elhelyezett egyéb intézményeiben, valamint ugyancsak telepein levő épületeiben oly alkalmas és elégséges anyagokkal s mellékkörülményekkel rendelkezik, hogy Veszprémben egy alsóbb fokú vincellér és kertész képző intézet, vagy egy rendszeres állandó szaktanfolyam — minőket a vármegye mindezideig nélkülözni volt kénytelen — igen könnyen, s kevés anyagi erővel volna létesíthető, ilyennek szervezése s felállítása iránt a földmivelésügyi miniszterhez még az ülés folyamából feliratot intézett. gyát Elénk érdeklődés s megbeszélés tárképezte a millenium alkalmával Budapesten tervezett országos kiállítás ügye is. Mivel az egyesület azon tervezett kiállításon teljes erejével s méltóan kivan Városunk ébredése. (—u.) A ki figyelmes szemlélője annak a fejlődési processzusnak, a melyen a dunántúli jelentékenyebb városok az utóbbi évtizedek alatt átmentek, annak feltűnt, hogy egyes-egyedül a mi városunk az, amely semmiféle emelkedést nemcsak hogy nem mutathat fel, — sőt ellenkezőleg, hogy visszaesés állt be közéletünk minden terén, — hogy fogytunk anyagi jólétben és számban egyaránt. Igaz, hogy a hatvanas években és a hetvenes évek elején, az általános lélekzethez jutás ez időszakában mi is megpróbáltuk a repülést, s elfogadtunk mindent, amiről feltehettük, hogy pótolni fogja azon hiányokat, amelyekre a forradalom lezajlását követő években még csak nem is gondolhattunk. S mi sem természetesebb, ha mindenek előtt ama mező művelésére vetettük magunkat, amelynek hiánya a legérezhetőbb volt, s ahol a legközvetlenebb és biztos haszon kínálkozott. Pénzintézeteket létesítettünk, s pedig: takarékpénztárt, kereskedelmi és iparbankot, önsegélyző egylet- és népbankot. A devecseri, siófoki és jánosházi takarékpénztárak nekünk köszönhetik keletkezésüket, sőt építő egyletet és cukorgyárt is terveztünk Pápán. A mohó sietség között azonban, amely akkoriban nemcsak természetes, hanem szükséges és gyümölcsöző is volt, megfeledkezve minden egészséges fejlődés alapfeltételéről, erőnket túlhaladó értékpapír spekulácziókba és tőzsdejátékba bocsátkoztunk, amelyeknek a hírhedt hetvenharmadiki bécsi „Krach" vetett véget, eltemetvén nem egy közforgalmi s már virágzásban levő tényezőnket, a tervezett vállalatokat és anyagi jólétünkkel együtt a kedvet a munkára és a vállalkozáshoz szükséges bátor elhatározást. Ámde nincsen szünet, sem az ember, sem a természet fejlődésében, sem az általános fejleményben. Egy új idő új értékeket, új formákat teremt — új ideálok után vágyódik és új fogalmakat alkot. ]Itt a bérezek büszkeségét töri a vihar, amott egy folyó semmisít meg áradásával mindent, ami útját állja. Emberek és intézmények futnak zátonyra, vagy buknak el, amelyek sebezhetleneknek látszottak. Hasztalan mindazáltal nem volt egy sem. A rothadt törzs a talajt szaporítja és trágyázza, s új csemeték kelnek és növekednek a nap világította téren. A romboló ár a mezőt termékenyíti iszapjával, s hol egy még hatalmasabb folyamnak szakít medret és szab irányt. Emberek és ós intézmények sorsa pedig tanulságot szolgáltat, hogy minden változékony, s hogy minden fejlemény az ok és okozat örök törvénye szerint mozog, amely elől semmi sem vonhatja ki magát. Tán különösen kedvező a mostani időpont ezen visszapillantásra és elmélkekedésre. Hiszen akármerre nézünk sarjadzást látunk hosszabb stagnáció után.Avagy a szivargyár, földmives iskola létesülése, több nagyobb szabású magánépület emelkedése, a napirendre került vízvezeték, csatornázás és villamos világítás kérdése, s végül a tervbe vett fürdőház s szóban levő sörfőzde és cukorgyár nem mindannyi megnyilatkozása egy friss szellemnek, a vágynak: kiemelkedni a tespedésből ? Mindezek, egy fordulópont első jelenségeit engedik látnunk, amelyek már azok okból is örvendetesek, mert — a kulturális törekvéstől eltekintve — kifejezést lelt bennök azon nézet, hogy városunk és a vele szerves kapcsolatban levő környéke elsősorban a mezőgazdaságnak állandó évi rendszeres fejlesztése útján, illetve gazdasági iparral párosult földmivelés által juthat anyagi sikerekhez. Helytelen és elhibázott volna azonban a jelenségeket már tényeknek tekinteni és azon nehézségeket kicsinyelnünk, amelyek a szóban levő vállalatok létesíttetése körül támadhatnak.Másfelől mindazáltal nem kételkedünk hogy találtatni fog egy az összes érdekelteket kielégítő módozatot. az illetékes faktorok szem előtt fogják tartani azon előnyöket, amelyek a cukor és söriparnak behozatala folytán egész mezőgazdaságunkra s közvetve a kereskedelem és kis iparra hárulna, — s amire elég példa: azon vidékek gyors felvirágzása, amelyek olyan iparágak áldásaiban már részesülnek. Pedig városunk és a természeti kincsekben gazdagon megáldott vidéke már földrajzi fekvésénél fogva is — közel Győr, Szombathely, Budapest és Bécshez — mintegy predestinálva van ama iparok behozatalára. A hol sik s hol hullámdad földünk a bel és külföldi sörgyárosok részéről nagy keresettnek örvendő árpát termi. De cukorrépánkat sem szállithatnók nagy mennyiségekben 100 kilométer távolságra a cukorgyárba, ha az nem lenne dús polarizációju s felette alkalmas a cukorgyártásra. S van ezeken kivül télen-nyáron soha ki nem apadó folyóvizünk és körkemencénk; van bőven kőszén, tűzifa, s kiaknázhatlan mennyiségben legjobb minőségű mészkő a közelben. Szóval : bővében léteznek itt és hevernek majd parlagon olyan, természetadta kincsek, amelyeknek céltudatos kiaknáztatása egy ki nem meríthető forrását képeznék a jólétnek, s amelyek az érdekeltek által többféle módon, pénzbeli hozzájárulásuk mellett vagy e nélkül is, tétethetnének gyümölcsözővé. (Vége köv.) TÖRTÉNELMI NAPTÁR. — A Pápai Lapok számára irta TIPOLD ÖZSÉB. Hatodik évfolyam. Október 9. — 1526. II. Szulejmán zultán Magyarországot elpusztítván, hazájába visszatérendő, a Dunán átkel. Mintegy 200,000 emberrel Magyarország lakossága megfogyott. Október 10. — 1789. Talleyrand autuni püspök az egyházi javakat a nemzet rendelkezése alá helyezi. Október 11. — 1856. Guyon Richard gróf, a magyar szabadságharcban vitéz tábornok, mint Churchill pasa, török szolgálatban 44 éves korában meghal. Október 12. — 1825. Missolonghi görög védserege győzelmes kirohanást tesz a török ostromló sereg ellen és Residseraskiert tábora visszahuzására kényszeríti. Október 13. — 1823. Az első szállító gőzhajó Bécsből Budapestre indul. Október 14. — 1703. Károlyi Sándor, szatmári főispán, a bécsi ministerek által méltatlanul megsértetvén, II. Rákóczy Ferencz pártjára áttér. Október 15. — 1703, Thorn város és erődje, miután a svédek bombázása által már egészen elpusztíttatott, jobban mondva elhamvasztatott, megadja magát XII. Káról svéd királynak. Hivatalos rovat: 20372. 1892. Hirdetmény. A győri cs. és kir. hadkiegészítő parancsnoksággal egyetértőleg a védt. utasítás III. 39. §-ában előirt utószemle megtartására folyó 1892. évi november hó 16. és 17-ik napjait tűztem ki. Büntetés terhe alatt felhívom tehát a cs. és kir. hadsereg kötelékébe tartozó azon védköteleseket, akik a folyó évi október havában megtartott ellenőrzési szemlékről bármely okból távol maradtak, hogy a fent kitett határnapokon Győrött a cs. és kir. 19-ik gyalog ezred hadkiegészítő parancsnokság irodájában — Andrásy-ut 26. szám — jelentkezzenek. Veszprém, 1892. évi szeptember hó 28-án. Véghely Dezső, királyi tanácsos alispán. KÜLÖNFÉLÉK. — Ő Felsége a király névnapján a főtemplomban ünnepélyes szent mise volt, melyen megjelentek a katonai és polgári hatóságok. —• Személyi hirek. Gróf Pejacsevich László val. bel. titk. tanácsos,Károly Lajos főherczeg főudarmestere tegnapelőtt, a még mindig betegen fekvő Esterházy Móricz gróf főispán látogatására Bécsből városunkba érkezett. — Október 6-ikára búsongó érzelmekkel gondol vissza a magyar, mert annyi ártatlan vértanú emléke gyásszal tölti el a szivet. A tizenhárom hős, kiknek nevét szoborban is megörökiti a kegyelet, szabadságunk és nemzetünk jogaiért halt meg, példát adva az utódoknak a követésre. Legyen emlékük áldott. Délelőtt a Berenczrendiek zárdájában mise volt, melyen számosan jelentek meg. — láng Lajos Pápán. Mindenkor esemény számba ment az, ha városunk képviselője hű választói körében megjelent 9 alkalma volt kinek-kinek ügyes íja*