Papp Viktor (szerk.): Magyar zenei almanach, 1944 (Budapest, 1944)

Bevezető. (Magyar zenei bemutatók az 1942/43. évadban)

zenei lapunk vagy folyóiratunk hol van, hol nincs. Hatvanas, hetvenes és nyolcvanas éveink zenéjét az akkori zenei hetilapokból ismerhetjük, de az újabb évtizedek anyagát még keresni is nehéz. Pedig az utolsó négy decennium szülte a modern, hódító ma­gyar zenét, melynek fokozatos útját jó volna, ha bármilyen szerény feldolgozó munka jelölné. E hiány pótlásául a Magyar Zenei Almanachban évente összefoglalást adunk. A zenei események fon­tosságához mért olyan összefoglalást, melynek nyo­mán az érdeklődő tüzetesebb vizsgálódásaiban biztos útra indulhat s megbízhatóan tájékozódhatik. Könyvünk címének főneve nem magyar. Alma­nach az arab „al-manjah‘'-ból ered, mértéket, időt jelent. Megtartottuk az idegen szót, mert nyelvünk rég átvette, áthasonította és századok óta használja. Helyettesíthettük volna („Évkönyv 1', „Zsebkönyv“), de a bevált jövevény szavakat ne pusztítsuk, mert ezzel a nyelv szegényedik s az almanach szónak múltja, hagyománya, sőt nemes rozsdája (patinája) van, amit vállalkozásunkkal mi is szeretnénk elérni. Mit nem adnánk, ha egy évszázad zenei almanachja állana sorban könyvespolcunkon!... De itt van az első s remélyük, az évenkénti sor nem szakad meg. Kisfaludy Károly értékes „Aurorá"-ja az első zsebkönyv (1822—1837), amely zenei mellékletekkel jelent meg. A zsebkönyv első­sorban a szépirodalmat ölelte fel s az ifjabb írói nemzedék minden kitűnőségét maga köré gyűjtötte. Kisfaludynak a közönség pártolását is sikerült meg­szereznie. Hatalmas fellendülés járt az „Aurora" nyomában. Tudjuk, hogy a zenének nincs Kisfaludy- 6

Next