Pártélet, 1971 (22. évfolyam, 9-17. szám)

1971 / 9. szám

CSEHSZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA 50 ÉVE LENINI ÚTON Az emberi társadalom története az osztályharcok története. Korunkra, a huszadik századra nézve jel­lemző, hogy osztályharc dúl a burzsoázia és a pro­letariátus között, de különösen jellemző rá nézve a szocializmus győzelme a Szovjetunióban és a világ számos országában, a szocialista világrendszer ke­letkezése, a monopolkapitalizmus és a szocializmus közti küzdelem és a gyarmati rendszer széthullása. E küzdelem legkövetkezetesebb harcosa a nem­zetközi kommunista mozgalom. A II. Internacionálé szociáldemokrata pártjainak bukása után, miután csődöt mondott a burzsoáziával való együttműkö­désre és osztályérdekeik támogatására irányuló poli­tikájuk, egyedül a Szovjetunió Kommunista Pártja mutatta meg a világnak, hogyan kell harcolni a ki­zsákmányoltak érdekeiért. E párt vezetésével a Szov­jetunióban győzött a Nagy Októberi Szocialista For­radalom, a munkásosztály átvette a hatalmat, és a világ területének egyhatodán megkezdte a szocia­lizmus építését s megszervezte védelmét. Az orosz bolsevikok példamutatása megrengette a világot. Félelmet váltott ki a burzsoázia körében, és új reményt keltett a kizsákmányoltaknál. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatására a munkás­ság fokozatosan szakít a szociáldemokraták refor­mista politikájával. Világszerte kommunista pártok alakulnak, mint a Kommunista Internacionálé tago­zatai. Programjuk, melyet a Kommunista Internacio­­náléba való belépés 21 feltételében rögzítettek le, a proletárdiktatúra hatalomra juttatásáért vívott harc, a kapitalizmus legyőzéséért és a népeknek a gyarmati uralomtól való felszabadulásáért folytatott küzdelem programja. A kommunista pártok keletkezése és sikeres tevé­kenységük feltételeinek létrehozása összefügg a jobboldali opportunizmus elleni harccal, mely háló­jába kerítette a szociáldemokrata pártok többségét és rajtuk keresztül a munkásság egy részét is. Ez történt hazánkban is, ahol az Osztrák—Magyar Monarchia felbomlása után megalakult az önálló Csehszlovák Köztársaság. A szociáldemokrácia egyre inkább előnyben részesítette a burzsoáziával való együttműködést és elárulta a munkásosztály érde­keit. Ez a párt a forradalmi munkások színe előtt olyan erőnek bizonyult, mely nem képes győzelmes ütközetekbe vezetni a munkásosztály és a reális programot kitűzni, mely világosan megfogalmazná a munkásosztály felszabadításának fő céljait — vagyis a politikai hatalom kivívását, a proletárdik­tatúra bevezetését és a szocializmus építésének meg­kezdését. Éppen ezeket a feladatokat tűzte ki célul maga elé a mi pártunk, mely 50 év előtt alakult meg, s ma büszkén számot adhat munkásságáról. Pártunk tel­jesítette azokat a közvetlen célkitűzéseket, amelye­kért megalakult és amelyekért a forradalmárok tíz­ezrei harcoltak. 1948 februárjában a munkásosztály pártunk vezetésével legyőzte a burzsoáziát és telje­sen átvette a politikai hatalmat. A szocialista építőmunka nagy sikereket eredmé­nyezett, és a dolgozó nép javát szolgálja. Egész gazdaságunkban győztek a szocialista termelési vi­szonyok. Az elért sikereket megcáfolhatatlan tények igazolják. Csehszlovákia ipari termelésének terjedel­me a háború előtti színvonalhoz képest 1970-ben hat­szorosára, Szlovákiában pedig tízszeresére emelke­dett. Szlovákia agrárországból ipari országgá válto­zott, és termelése ma meghaladja az egész háború előtti Csehszlovákia termelését. A nemzeti jövedelem és az egy személyre eső fogyasztás háromszorosára emelkedett. A szocialista építőmunka sikerei lehetővé tették a széles népi rétegek életszínvonalának kima­gasló emelkedését. Például 1936-hoz viszonyítva az egy főre eső évi húsfogyasztás 36 kg-ról 72 kg-ra növekedett. Csaknem minden háztartásban van hűtő­­szekrény, mosógép, televízor. Ami a házbért illeti, ez nálunk világviszonylatban a legolcsóbbak közé tarto­zik, ingyenes az orvosi gondoskodás, az iskolai mű­velődés és olcsó az üzemi étkeztetés. A társadalmi fogyasztás formájában minden állampolgár jövedel­mén kívül havonta átlag 900 korona értékű juttatá­sokat kap. A kulturális forradalom következtében óriási fellendülés állt be a lakosság műveltségében, az iskolarendszer fejlődésében, és hozzáférhetővé tet­tük a kultúra kincseit a legszélesebb népi rétegek­nek. Mindezt nem volt könnyű elérni, voltak nehéz­ségek, átmeneti vereségek is. De végül mégis győzel­mesen célba értünk. Ha azt kérdezzük, miben rejlenek e sikerek forrá­sai és milyen tanulságokat vonhatunk le további munkánkra nézve, úgy meg kell állapítanunk, hogy mindenekelőtt magában kommunista pártunk jelle­gében, marxista-leninista elméletében és azokban a lenini szervezési elvekben, amelyeken pártunk felépült. A CSKP okulni tudott a nemzetközi kommu­nista mozgalom, de főként a Szovjetunió Kommu­nista Pártja tapasztalataiból, marxista-leninista módszer alapján elemezni tudta a fejlődést és helyes feladatokat tudott kitűzni. Szilárd kapcsolatban volt a dolgozókkal, s meg tudta őket nyerni politikájá­nak. Mindezt jól tudják ellenségeink is, s ezért rendsze­resen támadják a marxista-leninista ideológiát, pártunk belső életének alapelveit, az Internaciona­­ lILOS JAKES, a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának elnöke .

Next