Pártélet, 1965. július-december (10. évfolyam, 7-12. szám)

1965-07-01 / 7. szám

DARVASI ISTVÁN, a KB Agit.­Prop. osztályának helyettes vezetője Politikai munka és tájékoztatás MINDEN AGITÁTOR, propagandista, minden pártmunkás és újságíró tisztában van azzal, hogy a politikai munka és a tájékoz­tatás között szoros összefüggés van és a kettő nem választható el egymástól. A tájékoztatás, azaz a párttagság és a közvélemény informálása a szocialista társadalomban, tartalmánál és céljánál fogva maga is politikai munka. Az információnak mindig politikai töltése van és ezért mindig meg is győz, vagy legalábbis meg akar győzni valakiket valamiről. Ennélfogva politikai munkát pusztán elvont igazságok hirdetésével elképzelni nem lehet, mindig szük­séges, hogy együtt járjon a napi mondanivalóval, azaz a tájékoz­tatással is. Politikai munkát csak az tud végezni, aki maga meg­felelően tájékozott, mert sem érvelni, sem vitatkozni nem tud, ha a vitatott kérdés anyagát nem ismeri, ha olyan érveket hoz­nak fel vele szemben, amelyekre nem tud ellenérvekkel, tények­kel válaszolni. A párttagság tájékozottsága és tájékoztatása elen­gedhetetlen feltétele a párt harckészségének és az agitációs mun­kának, a sajtó tájékozottsága és tájékoztatása pedig elengedhetet­len feltétele a közvélemény helyes, az igazságnak megfelelő orientálásának. A központi szervek, tehát a Központi Bizottság, a kormány és az egyes minisztériumok által végzett tájékoztató munka az ellen­forradalom előtti évekhez képest lényegesen javult. Ez következett a párt új munkastílusából, a pártnak abból az álláspontjából, hogy a néppel mindig őszintén kell beszélni, a dolgozóknak az eredmé­nyeket és a nehézségeket egyaránt ismerniük kell. Az utóbbi hó­napok tapasztalatai azonban azt bizonyítják, hogy a párttagság és a közvélemény tájékoztatása a javulás ellenére sem teljesen kielégítő. Ez gátolja a félmilliós párttagságot politikai befolyásának — a párt politikája által lehetővé tett — érvényesítésében, csökkenti

Next