Pártélet, 1971. január-június (16. évfolyam, 1-6. szám)

1971-01-01 / 1. szám

A KONGRESSZUS UTÁN Lassan eltűnnek a világsajtó hasábjairól a pártunk X. kongresszusáról szóló tudósítások. A kongresszus eseményből a mindennapi munka meg­határozójává válik, határozatai a hétköznapok tevékenységének közép­pontjába kerülnek. Ha a kongresszus előtt a fő figyelmet pártunk arra fordította, hogy helyesen elemezze az elvégzett munkát, a fejlődés által napirendre tű­zött kérdésekre reális és megalapozott feleleteket adjon és ennek alap­ján meghatározza az elvégzendő feladatokat, akkor most a kongresszus után nem kevesebb figyelmet és energiát kell fordítani e határozatok megismertetésére, népszerűsítésére és - nem utolsósorban - megvaló­sításukra. Pártunk kongresszusa a szó szoros értelmében az egész nép színe előtt folyt. A sajtó, a rádió, a televízió naponta közvetítette az elhang­zott vitákat, a képernyő láthatóvá tette a kongresszusi termet, a részt­vevőket, a vitázókat, így tehát benyomásokkal, több-kevesebb ismerettel már nagyon sokan rendelkeznek. A legfontosabb dokumentumok: a kongresszus beszámolói és határozatai, a főbb­­ hozzászólások írásban is megjelentek a kongresszusról kiadott rövidített jegyzőkönyvben és a pártfolyóiratok hasábjain. A pártszervezeteknek ezért most fő teendőjük e benyomások és ismeretanyag kiegészítése, az egész anyag nagy össze­függéseinek és részleteinek megismertetése elsősorban a párttagsággal, majd a széles közvéleménnyel is. E munka nagyon lényeges, mivel ettől függ a végrehajtás egységes értelmezése, intenzitása és hatékonysága. Ahogy Kádár elvtárs a KB kongresszusi beszámolójában meghatározta: ,,A párt politikájának megfelelő érvényesítését csak az biztosíthatja, ha a Központi Bizottság, a párt középfokú irányító szervei és a párt alap­szervezetei, a feladatok azonos értelmezése alapján, a legnagyobb összehangoltsággal egyidejűleg és ugyanazért dolgoznak.” A Politikai Bizottság megszabta e munka ütemét és irányát. Ennek szellemében a közép- és alsószintű pártszervek is hozzálátnak az álta­lános politikai célok helyi konkretizálásához. Magától értetődően ebben a munkában minden pártszervnek megvan a maga sajátos feladata. Itt nem ,,könnyűlovassági rohamról” van szó, hiszen a kongresszus hosz­­szú távra szóló munkaprogramot dolgozott ki. Ez a program természetesen nem valósul meg önmagától. Az el­múlt két és fél évtized során megtanulhattuk, hogy minden­­ még a legkisebb — előrelépés is kitartó, nívós, türelmes munkát, hozzáértést és­­ nyugodtan mondhatjuk — verítéket igényel. A most előttünk álló fel ! ★

Next