Pártélet, 1972. július-december (17. évfolyam, 7-12. szám)

1972-07-01 / 7. szám

SZKOKÁN FERENC a KB munkatársa: POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI FELELŐSSÉGTUDATTAL Felemelkedésünk egyetlen útja a becsületesen végzett munka - ez csen­dült ki a szocialista brigádvezetők IV. országos tanácskozásán. A találkozót az egész brigádmozgalmat átfogó eszmecsere előzte meg, amelyeken mintegy ötezer vállalatnál és­­mezőgazdasági üzemben több mint százezer brigádvezető vett részt. Ezt követően 22 ágazati, szakmai tanácskozáson hatezer, az országos érte­kezleten ezer küldött képviselte a szocialista kollektívákat, több mint egymillió kétszázezer embert, akik szocialista módon kívánnak élni, dolgozni és tanulni. A tanácskozások a vállalati közéletben kiemelkedő, az egész kollektíva érdek­lődését felkeltő események voltak. Különösen az országos tanácskozást kísérte széles körű társadalmi érdeklődés, melynek pozitív visszhangja máris érezhető. A Központi Bizottság munkaversenyről szóló határozata kedvező hatásának tulaj­donítható, hogy a szakszervezetek mellett az állami, gazdasági vezetés is jelen­tős szerepet vállalt a tanácskozások megszervezésében. Kevés kivételtől eltekintve a beszámolókat a vállalati igazgatók, miniszterek vagy helyetteseik tartották. A tanácskozások kifejezték mindenekelőtt a termelő munkások és más válla­lati dolgozó rétegek politikai, társadalmi felelősségtudatának növekedését. „Több­re is képesek vagyunk, még jobban támaszkodjanak ránk” - hangzott el leg­gyakrabban a tanácskozások során. A beszámolókban és a felszólalók által is­mertetett sok jó tapasztalat és magával ragadó példa is igazolja, hogy a szo­cialista brigádmozgalom hasznos eszköze és segítője a társadalmi célokért tör­ténő összefogásnak, a közösségi élet erősítésének, a nemzedékek közötti együtt­működésnek. A brigádvezetők megerősítették, hogy a mozgalom a közel másfél évtizedes fennállása óta töretlenül fejlődött. Hangsúlyozták, hogy a munkások­nak meghatározó szerepe van abban, hogy a mozgalom megőrizte önkéntes és a dolgozók öntevékenységén alapuló jellegét, megmaradt társadalmi mozgalomnak. Véleményüket megfontoltan, éretten, a szocializmus ügye iránti felelősségtől át­hatva mondották el. A felvetett gondok többsége közérdekű volt, és csak elvétve említettek személyes problémákat, sérelmeket. Figyelmet érdemel a brigádvezető nők aktivitása, ők - a férfiak egy részé­vel ellentétben - sokkal inkább beszéltek brigádjaik életéről, problémáiról, a kollektíva emberformáló erejéről, s kevesebbet foglalkoztak a munkahelyi és vál­lalati eredmények ismertetésével. A tanácskozásokon a fiatalok hangsúlyozták azt a segítséget, amelyet szak­mai és emberi vonatkozásban kapnak az idősebbektől. Ugyanakkor az idősebb

Next