Pártélet, 1979. január-június (24. évfolyam, 1-6. szám)

1979-01-01 / 1. szám

BALLAI LÁSZLÓ, a KB osztályvezető-helyettese: Gazdaságpolitikai céljaink, tennivalóink A Központi Bizottság 1978. december 6-i ülésén értékelte a népgazdaság 1978. évi fejlődését, és meghatározta az 1979. évi terv kidolgozásánál ér­vényesítendő fő célokat és követelményeket. A Központi Bizottság megállapította, hogy 1978-ban a termelés, a nemzeti jövedelem és a lakossági fogyasztás a tervezettet meg­közelítően nőtt. Nemzeti vagyonunk tovább gyarapodott, előreléptünk az életszínvonal és az életkörül­mények javításában. A fejlődés azonban több fontos területen eltért a terve­zettől, így az 1979. évi tennivalóink kialakításánál ebből kell kiindulni. A belföldi felhasználás 1978-ban a tervezett mérséklődés helyett a nemzeti jövedelmet meg­haladóan nőtt. A behozatali többlet nagyobb volt a tervezettnél és az előző évi­nél. Ennek következtében a népgazdaság egyensúlya az előirányzott javuló hely­zettel szemben romlott. A gazdasági hatékonyság nem javult kielégítően. Anyagi és szellemi erőforrásaink hozama elmaradt a tervezettől és a lehetőségektől, a gazdaság exportképessége nem tudott lépést tartani az importigényesség foko­zódásával. A nemzeti jövedelem a tervezett 5%-nál valamelyest mérsékeltebben, 4- 4,5%-kal nőtt. Ebben kifejezésre jut, hogy a termelési és értékesítési szerkezet átalakításában, a gazdaságosabb termelésben, a minőségi fejlődés követelmé­nyeinek érvényesítésében nem értünk el a hozamban is érzékelhető, számottevő eredményeket. A termelési eszközök kihasználása kedvezőtlen, az anyagköltségek a termelésnél gyorsabban növekedtek, a felhasznált élő- és holt munka produk­tuma a tervezettnél lassabban nőtt. Az iparvállalatok arra készültek, hogy 1978. évi fejlődésük dinamikus lesz. Ez — a kohászat és az élelmiszeripar kivételével — meg is valósult. Az anyag- és energiaellátás zavartalan volt. A termelésben nagyban emelkedett a nem szo­cialista országokból származó anyagok és alkatrészek felhasználása. A valós szükségleteken kívül ehhez hozzájárultak szervezési gyengeségek, kooperációs hiányosságok, a pazarló felhasználás, esetenként az importtermékek alacsony belföldi ára, valamint a szocialista behozatal viszonylag mérsékelt emelkedése is. Az ipari termékek iránti belföldi kereslet gyorsan emelkedett, s emellett nem ér­vényesült kellő gazdasági kényszer a gazdaságos export növelésére a nem szo­cialista országokba. A mezőgazdaság közelítően teljesítette éves tervét: a növénytermesztés a tervezettnél valamelyest mérsékeltebben, az állattenyésztés viszont gyorsabban fejlődött. Az előirányzottnál több kenyérgabona termett. Ugyanakkor­­ a kisebb

Next