Pártélet, 1983. július-december (28. évfolyam, 7-12. szám)
1983-12-01 / 12. szám
A településpolitika alakítása Devecseren Felfogásunk szerint a településhelyi vagy községpolitika nem a nagypolitika mechanikusan értelmezett szelete, kisebb-nagyobb darabja, hanem annak a helyi viszonyokra való alkalmazása. A politikai élet szintjei egymással szoros kölcsönhatásban vannak, dekapcsolatukban a központi akarat az elsődleges. Éppen ez biztosít egyre nagyobb önállóságot, mozgásteret a sajátos helyi problémák figyelembevételére, az adott terület érdekrendszerének feltárására, a kedvező gazdaságitársadalmi folyamatok kibontakoztatására. Ebben rejlik pártmunkánk nehézsége és szépsége egyaránt: viszonylag , kis területen dialektikusan érvényre juttatni az országos és a helyi, az általános és az egyedi politikát. Nagyközségünkben — a három társközség lakosságát beszámítva — 7500 ember él. A foglalkoztatottaknak megközelítőleg 60 százaléka munkás. A több mint huszonöt termelő-szolgáltató-kereskedelmi egység közül csak ötnek van a székhelye Devecserben. E téren a KB október 12-i határozata alapján testületünk felelősségének növekedése várható. Devecser 1971-ig járási székhely volt, ekkor ez a státusa megszűnt, a fejlődés néhány évre megtorpant, de a hetvenes évek közepétől újra felgyorsult. Ez éreztette hatását az emberek szemléletében is. Átmenetileg a távlatnélküliség érzése volt tapasztalható, ezt azonban fokozatosan felváltotta a továbbfejlődésbe vetett bizalom. A lakosság száma ismét emelkedik. A helyes politikai munka alapfeltétele, hogy a pártszervek elsősorban azokkal a kérdésekkel foglalkozzanak, amelyek a párttag és a pártonkívüli lakosság széles körét foglalkoztatják. Munkaterveinket rendszeres egyeztetéssel alakítjuk ki. Figyelembe vesszük a tanács, a társadalmi és a tömegszervezetek elképzeléseit, egyúttal ajánlásokat is megfogalmazunk számukra. Így kerüljük el a fölösleges tárgyalásokat, s nem válunk — Majakovszkij szavaival — önagyonülésezőkké. Pártbizottságunk állást foglal a középtávú tervidőszakok fejlesztésének irányelveiben, amelyeknek a végrehajtását többször is értékeljük. Néhány példa az elmúlt öt évben tárgyalt napirendekből: a cigánylakosság helyzete, az értelmiségi közéleti aktivitása, a háztáji gazdaságok szerepe, az egészségügyi ellátás, az oktatási és közművelődési intézmények munkája, a nő- és népesedéspolitikai határozatokból adódó feladatok. Szerintünk az elemzéseknek és a döntéseknek az a próbaköve, hogy mit és miképpen tudunk a tennivalókból megvalósítani. Nemegyszer módosítjuk is terveinket, ha új helyzet alakul ki. A kommunális ellátásban nagy gondot jelent a szennyvízcsatornázás hiánya. Egy évtizeddel ezelőtt már rendelkezésre álltak akiviteli tervek. Ekkor azonban kinőttük a vízmű teljesítőképességét, a környéken folyó bányaművelés hatására csökkent a vízszint, nyáron állandósult a vízhiány. A lakosság véleményével egyezően úgy foglaltunk állást — s ezt felsőbb szerveink is magukévá tették —, hogy az ivóvíz biztosítása élvezzen elsőbbséget. A megyei tanács fedezetéből és a termelőszövetkezet kétmillióforintos hozzájárulásával az idén elkészült a Nyirád—Devecser közötti távvezeték. Ezzel lehetővé vált, hogy Pusztamiske társközségben közműtársulat alakuljon, így egy éven belül további 500 ember jut egészséges ivóvízhez. A közhangulatot kedvezően befolyásolta, hogy az aszály ellene