Pártélet, 1983. július-december (28. évfolyam, 7-12. szám)

1983-12-01 / 12. szám

A településpolitika alakítása Devecseren Felfogásunk szerint a településhe­lyi vagy községpolitika nem a nagy­­politika mechanikusan értelmezett szelete, kisebb-nagyobb darabja, ha­nem annak a helyi viszonyokra való alkalmazása. A politikai élet szint­jei egymással szoros kölcsönhatás­ban vannak, de­­kapcsolatukban a központi akarat az elsődleges. Ép­pen ez biztosít egyre nagyobb ön­állóságot, mozgásteret a sajátos he­lyi problémák figyelembevételére, az adott terület érdekrendszerének feltárására, a kedvező gazdasági­társadalmi folyamatok kibontakoz­tatására. Ebben rejlik pártmunkánk nehézsége és szépsége egyaránt: vi­szonylag , kis területen dialektiku­san érvényre juttatni az országos és a helyi, az általános és az egyedi politikát. Nagyközségünkben — a három társközség lakosságát beszámítva — 7500 ember él. A foglalkoztatottak­nak megközelítőleg 60 százaléka munkás. A több mint huszonöt ter­­melő-szolgáltató-kereskedelmi egy­ség közül csak ötnek van a székhelye Devecserben. E téren a KB októ­ber 12-i határozata alapján testü­letünk felelősségének növekedése várható. Devecser 1971-ig járási székhely volt, ekkor ez a státusa megszűnt, a fejlődés néhány évre megtor­pant, de a hetvenes évek közepétől újra felgyorsult. Ez éreztette hatá­sát az emberek szemléletében is. Át­menetileg a távlatnélküliség érzése volt tapasztalható, ezt azonban fo­kozatosan felváltotta a továbbfejlő­désbe vetett bizalom. A lakosság száma ismét emelkedik. A helyes politikai munka alapfel­tétele, hogy a pártszervek elsősor­ban azokkal a kérdésekkel foglal­kozzanak, amelyek a párttag és a pártonkívüli lakosság széles körét foglalkoztatják. Mun­katervein­ket rendszeres egyeztetéssel alakítjuk ki. Figyelembe vesszük a tanács, a társadalmi és a tömegszervezetek el­képzeléseit, egyúttal ajánlásokat is megfogalmazunk számukra. Így ke­rüljük el a fölösleges tárgyalásokat, s nem válunk — Majakovszkij sza­vaival — önagyonülésezőkké. Pártbizottságunk állást foglal a kö­zéptávú tervidőszakok fejlesztésé­­nek irányelveiben, amelyeknek a végrehajtását többször is értékeljük. Néhány példa az elmúlt öt évben tárgyalt napirendekből: a cigányla­kosság helyzete, az értelmiség­i köz­életi aktivitása, a háztáji gazdasá­gok szerepe, az egészségügyi ellá­tás, az oktatási és közművelődési in­tézmények munkája, a nő- és népe­sedéspolitikai határozatokból adódó feladatok. Szerintünk az elemzések­nek és a döntéseknek az a próba­köve, hogy mit és miképpen tudunk a tennivalókból megvalósítani. Nem­egyszer módosítjuk is terveinket, ha új helyzet alakul ki. A kommunális ellátásban nagy gondot jelent a szennyvízcsatorná­zás hiánya. Egy évtizeddel ezelőtt már rendelkezésre álltak a­­kiviteli tervek. Ekkor azon­ban kinőttük a vízmű teljesítőképességét, a környé­ken folyó bányaművelés hatására csökkent a vízszint, nyáron állandó­sult a vízhiány. A lakosság véle­ményével egyezően úgy foglaltunk állást — s ezt felsőbb szerveink is magukévá tették —, hogy az ivóvíz biztosítása élvezzen elsőbbséget. A megyei tanács fedezetéből­ és a ter­melőszövetkezet kétmillió­­forintos hozzájárulásával az idén elkészült a Nyirád—Devecser közötti távve­zeték. Ezzel lehetővé vált, hogy Pusz­­tamiske társközségben közműtársu­lat alakuljon, így egy éven belül to­vábbi 500 ember jut egészséges ivó­vízhez. A közhangulatot kedvezően befolyásolta, hogy az aszály ellene­

Next