Pásztortűz, 1925 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1925-09-20 / 19. szám
mába, nem fél kétszer-háromszor is túllépni a határt. " Dicsérem Kosztolányit, hogy volt bátorsága szembeszállni a divattal. Az Aranysárkányban elveti magától a népszerűségnek elengedhetetlen föltételét, a rövidséget; kényelmesen, részletezően beszéli el egy vidéki tanárnak, Novák Antalnak történetét, mert az a költői feladat, amelyet meg akart oldani, megköveteli az alapos, minden oldalról való megvilágítást. Ez a komoly irói becsvágy jele , s a komoly törekvés megköveteli az elismerést, ha nem jár is teljesen sikerrel. Már a regény címe is mutatja, hogy az író lelkében valami mélyebb gondolat forrongott. Az az aranyozott papírsárkány, amelyet a sárréti gimnázium ifjúsága a megindító jelenetben az ég felé röpít, nyilván szimbólum, jele annak, hogy az elbeszélendő történetnek egyetemesebb értelme lesz, valami mély emberi tanulság bontakozik majd ki belőle. Maga a történet alapjában véve egyszerű és szegényes, noha két mederben is hömpölyög a főhős mellett. Ezt a derék, értelmes, lelkiismeretes tanárt egyszerre két csapás éri: leánya megszökik egy diákjával s egy másik diákja, akit az érettségin meg kellett buktatnia, éjjel,orozva kegyetlenül megveri. A tanár egy bölcs filozófiájával viseli a sajgó sebeket, szíve és teste gyötrelmeit, még a megalázottság lelki kínját is. Egy csúf hírlapi támadás azonban kezébe adja a revolvert, melyet a merénylet óta magánál hord s a felindulás első pillanatában agyonlövi magát. Ez az egész. Könnyű volna bebizonyítani, hogy az Aranysárkány nagy terjedelmével sem igazi regény, de ez egészen mellékes. Nagyobb baj, hogy az aranysárkány szépen beállított szimbóluma mögött nem rejlik semmiféle mélyebb jelentés, az olvasó még csak egymásra sem tudja vonatkoztatni a képet és a mesét. Hogy az életet csak lázzal lehet élni, — mint a megszökött,szerelmes pár — vagy erőszakkal — mint a botozó diák — s az életrevalóság heládatlan : ez a pesszimisztikus tanulság szegényes s egy esetből bajosan általánosítható életbölcseséggé. De még ha igaz volna is: hogyan kapcsolódik a kis gimnazisták zsinegre kötött játékszeréhez ? S ami művészi szempontból a legnagyobb baj : a szegény Novák Antal tragédiájának pszichológiai megértéséhez nem volt szükség arra a nagy apparátusra, amelyet Kosztolányi megmozgat. A kötet háromnegyed részét, talán többet is könnyen ki lehetne húzni — a költői feladat, de még a regény sem látná kárát. De kárát látná az olvasó. Ezek a mesére aggatott, alapjában szükségtelen epizódok — az iskolai élet rajza, az érettségi, a szerelmes pár epizódja, a bosszú kitervelése , az élet jól megfigyelt mozzanatai. Egyéni szín nincs sok rajtuk, erősen tipikus jellegűek, de könnyű tollal vannak dolgozva és élénken, fordulatosan elbeszélve. A legsikerültebb mégis a szegény, meghurcolt tanár lelki vívódásainak rajza, ez mindvégig érdekes. Az egész nem lett azzá, aminek írója szánta, mikor lelkében kikristályosodott meséjének alapgondolata, megalkotás közben a tervezett nagyvonalúsága elsorvadt és mélysége eltűnt, de részleteiben talál az olvasó kárpótlást az elmaradt értékekért. r. r. Értesítés. Az Erdélyi Muzeum Egyesület bölcsészet, nyelv és történettudományi szakosztálya a kitűzött nyelvészeti pályatétel határidejét, a megnyilvánult óhajtásra való tekintettel, f. évi november 1-ig meghosszabbítja. — 419 — Roald Amundsen. A Norske Turistforening (Norvég Turistaegyesület), abból az alkalomból, hogy az Erdélyi Kárpát Egyesület Amundsen expedíciójának szerencsés visszatérése alkalmával gratulált, megküldötte az EKE-nek — meleghangú köszönő levél kíséretében — Amundsen fényképét. Jóleső örömmel közöljük ezt a régi baráti viszonyunkat megpecsételő tényt, mert legszebb bizonyítéka annak, hogy az Erdélyi Kárpát Egyesület neve mennyire ismert, milyen megbecsülésnek örvend a külföld előtt. Midőn bemutatjuk olvasóinknak ezt a bámulatos akaraterőt eláruló arcképet, megragadjuk az alkalmat, hogy pár sorban megemlékezzünk Amundsen eddigi útjairól. Mint a Belgica hajó első hadnagya részt vett a belga délsarki expedícióban 1897—99-ben. 1903-ban a Gjön kismotoros és vitorlás hajóval 2 év alatt az Atlanti-óceánból az északnyugati átjárón át San Franciscoig jut. Útjának tudományos eredménye: az északi mágneses sarok felfedezése. Az a lelkes szeretet, mellyel nemzete visszatérésekor fogadta, új útra serkentette. 1910-ben készen áll, hogy az északi sark felfedezésére induljon, mikor világgá röpíti a távíró a hírt, hogy Peary kitűzte az északi póluson az angol lobogót. Ekkor hajóját — a Nansen világhírű Framját — a déli sarokra irányítja. Megérkezik az Antarktisra. Áttelel a Bálna-öbölben. Egyszerre indul el Scott kapitány expedíciójával a déli sark elérésére. A két rettenthetetlen bátorságú ember, semmitől sem riadva vissza, küzd az elsőségért. Amundsen 1911. október 20-án 4 társával, 4 szánnal és 52 szibériai kutyával nekivág a nagy útnak s december 15-én kitűzi a norvég zászlót a déli sarkon. Két nap múlva visszafordul és szerencsésen megérkezik téli szállására. . Ugyanekkor Scott kapitány 4 társával csak a legnagyobb szenvedések árán tudja 1912 január 26-án kitűzni a sarkon az angol lobogót — a norvég mellé. Visszafordul. Rettenetes viharokkal küzdenek. Evans beleőrül a szenvedésekbe és meghal. A sír szélén álló Oates, hogy társait ne akadályozza a visszahaladásban , kivánszorog a sátorból, hogy a legrettenetesebb hóvihar örökre eltemesse. Scotték az őrjöngő viharban nem bírnak tovább menni. Felállítják sátraikat, belebújnak hálózsákjaikba. „Scott megírja utolsó leveleit feleségéhez, másféléves kisfiához, meghalt és haldokló társai hozzátartozóihoz és Üzenetét az angol nemzethez, átöleli felkarjával leghűségesebb barátját, Wilson-t, — örökre! Így találta meg hármukat — Bowers-el — a világtörténelem legnagyobb hőseit, a sarki tél elmúlása után a mentő expedíció, íme, ezek a lehetőségei egy sarkvidéki útnak., Szerencse, vagy balszerencse. És az 53 éves Amundsen — aki már beleírta nevét a világtörténelem lapjára — 1925 május 21-én a Spitzbergák ról, Kingsbay-ből két német Dornier repülőgéppel elindul az északi sarokra.Szerencséje ez útján sem hagyja el. Kísértetiesen harsog bele a sarkvidék vérfagyasztó csendjébe a két gép motorjainak dugása .. . Nyolc óra alatt 1000 km -es repülés után Amundsen eléri a 87'41° északi szélességet. Leszáll. Megállapítja, hogy az európai Jeges-tenger ezen oldalán nincsen szárazföld. Június 6-án elhatározza a visszaindulást. Egyik gépét a torlódó jég körülzárja. A másik előtt 15-ére az egyenetlen jégfelületen nehéz munkával elkészítik az 500 m. hosszú 12 m. széles nekifutó pályát és sok kísérlet után szárnyra kap a gép. Amundsen szerencsésen megérkezik a Spitzbergák északi partjára, honnan egy halászhajó Kingsdaybe szállítja. A norvég nemzet leírhatatlan lelkesedéssel fogadja. Amundsen ez út hihetetlen szenvedései után ismét készül, hogy tavasszal Zeppelinnel érje el az északi sarkot. Hagyományos szerencséje ne hagyja el ez útján se ! Tulogdy János. Roald Amundsen. Arcképek a magyar zenevilágból. Papp Viktor arcképsorozata. Az élesszemű, világosan látó esztétikusnak immár negyedik zenei arcképsorozata látott napvilágot ezzel a 167 oldalas füzettel, hogy mind teljesebbé tegye zenei életünk galériáját s biztos alapokat rakjon egy eljövendő öszszefoglaló nagy zenetörténet alá. Id. Ábrányi Kornél, Bartók Béla, Buttykay Ákos, Csáth Géza, Dohnányi Ernő, Gobbi Alajos, Hubay Jenő, Kern Aurél, Kodály Zoltán, Lányi Ernő, Mihalovich Ödön, Poldini Ede, Szabados Béla, Szendy Árpád, Telmányi Emil és a Waldbauer—Kerpely vonósnégyes portréi sorakoznak itt egymás mellé s az újabb magyar zenevilág színes mozaikképét kapjuk a végén összhatás gyanánt. A kitűnő jellemző erővel kidomborított művészi egyéniségek színes kaleidoszkópjából elénk varázsolódik a magyar, zenei élet nemzeti egyéniségének jellege: egy lüktető eleven valóság, amelyre máris büszkén tekinthetünk s amely a legszebb s leggazdagabb jövőt ígéri. Akit ez a valóság érdekel, bizonyára örömmel fogja olvasni ezeket a mesterkézzel rajzolt miniatűröket, a zenei élet napi krónikásai és jövő historikusa pedig ezenkívül hálásan könyvelhetik el forrásműveik közé. m.i.