Pásztortűz, 1926 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1926-02-14 / 3. szám
SÓ - Bartók Béla. Irta : Járosy Dezső. Bartók Béla esztétikai portréjának hátterében a történelmet kell idéznünk. Zenei egyénisége a magyar zeneművészet messze jövőjére nyomta rá egészen sajátos bélyegét. A jelen zenei világnézete körében elkülönítetten áll: meteor, ki úgy tűnik föl, mintha sem a múlthoz, de még a jelenhez sem volna szellemi köze. A magyar zeneművészet közeli múltjában is hiába keressük hasonmását- Erkelék hozzá képest már csak a muzeális értékek messzeségében jöhetnek számításba, a távolság a dédapáké. A Mihalovichok kiléptek Erkelék szűk helyi körzetéből, a zenetörténelem utolsó nagy zenedramaturgiai tényével, Wagnerrel, kerestek vérrokonságot s a magyar opera egész faktúráját wagneri fénnyel telítették, de azért mégsem értek el a fejlődés ama határvonaláig, ahonnét Bartók Béla az új magyar zenét kelteztette. Mihalovich mellett a nemzetköziség káprázatában Liszt Ferenc után Hubay Jenő lesz az új magyar zene géniuszának ritka és szerencséskezű örököse. Magyar hegedűformái nemzetközi zónákat szelnek át, hegedűjének és hegedűpedagógiájának örökösei mind félig érett csodagyermekek és később mint beérkezett egész művészek a magyar hírnévnek szereztek el nem múló, mindenkor viruló dicsőséget. Hubay művészi hódító útjával párhuzamosan alkotóvénája kifogyhatlanul gazdag: hegedűversenyein kívül a háborús-, a Dante-, a Petőfi-szimfónia igazolásai annak, hogy a hatvanéves mester nem jár a múltba, hanem a jelen minden hatványozódó törekvésével tart komoly lépést. Mindazonáltal a Hubay Jenő zenei, főként alkotó, szerzői zenei hitvallása a Bartókétól merően különböző. De ne időzzünk a történelemnél, melynek derék régi magvetői néhány évtizeddel előzték meg Bartókot, hanem zarándokoljunk a jelenhez. A magyar zeneakadémia gondviselésszerű Koessler-iskolájából vagy három évtized óta a magyar zeneszerző-generáció legihletettebbjei kerültek ki. Buttykay, Dohnányi, Siklós, Weiner, Antalffy-Zsiross, Radnay és még igen sokan ültek együtt Bartókkal a régi zeneakadémia padjaiban, de a Bartók szellemének megértő osztályosa csupán Kodály Zoltán lett. Aki a múlt és jelen ezen szokatlanul szigorú elszigeteltségébenlesz naggyá, annak hivatása is egyedülálló. Akinek neve nem illeszkedik taposott történelmi utak mesgyéibe, az lehet először különc, dejd később a jövőnek és a történelemnek lesz ura. Bartók Béla egyénisége a forradalmi zeneiség vértezetében bontakozik ki. A távolság, mely a második vonósnégyes költőjét első kompozíciós megnyilatkozásához fűzi, korántsem oly szédületes, mint azt ellenei hitték. Forradalmisága azonban nem volt hitvallás nélkül való. Történelmi családfája a francia Debussyt vallja atyamesterének. Ez a cáfolhatatlan történelmi tény kihívóan igazolja, mennyire tévednek azok, akik Bartók irányát a történelem fonalától elszakítottan képzelik el s úgy állítják oda, mint a forradalmiság váratlan Deus ex machináját. Bartók forradalmiságát azonban ma már elismerés és sok szem kíséri. Iránya hódít és a próféta szavára már azok is esküsznek, kik szavának valódi értelmét még nem fogják fel. A történeti eredőnek, Debussynek, zenetörténeti igazolása elsősorban, hogy Bartók számára a legközelebbi jövő hozza meg a rehabilitáció erkölcsi teltét. Debussyt még két évtizeddel az akkori forradalmiságtól szaturált francia földön sem tudták megérteni. Eltévelyedéseit beteg biológiai tünetekre származtatták vissza s néma bojkott felelt részvétlenül Debussy legfrissebb zenei megnyilatkozásaira. S mi történt? Két évtized múltán a „beidegzés“ elvégezte küldetését. Debussyt megelégedéssel és gyönyörrel szürcsöljük, mint az új zenei ingert, melyhez istenadta jogunk van. Nem tagadtuk meg elődeit, de nevére és művészetére ékezetet tesz a történelem s rövid élete dacára ma megértő közelségben áll a jelen előtt, melyet a jövő már nem lesz képes mássá tenni. Bartók Béla ma nemcsak a magyar zeneművészet lánglelkű poétája, hanem hypermodern, a legújabb nemzetközi szinódrium magaslatán is a legelőkelőbb helyet foglalja el. A nemzetközi új zenei koncertpárviadalokon ismételten elsőséget szerzett s írásmódja, melyet a forradalmiságból a jövő valóságába vitt át Salzburgban aratta a közelmúlt legnagyobb és legfeltűnőbb diadalait. Bartók nemzetközi zenei felmagasztaltatásának nyílt titka, hogy a Debussy-től örökölt zenei hagyományba a magyar fajiság gazdag és bőséges képleteit oltotta bele. Ez a magyar kolorit emelte ki Bartókot a nemzetközi szinédrium többi nagyjai sorából. Hüpermodern zenei szólásmódjának különben talán középszerű konvencionalizmusát a magyar zene örökké gazdag és jellegzetesen kiemelkedő fűszerével tette illatossá. Amikor hypermodern zenei kifejezése rejtélyeket hozott a nyilvánosság elé s szólásmódja megfejthetetlen talányokat revelált, akkor következett a magyar sajtás, mely veleszületett egyszerű természetessége és közvetlensége dacára Bartók Béla (Labori Miklós felvétele, Budapest.)