Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1850

4 vesebb órákat nyert, mint a latin, mindazáltal valamint az általános, úgy a magasabb classical mű­veltséget sürgető alapelv követeléseinek megfelelő figyelemben részesült.­­ Azonban a jelen tanul­mányi átalakítás egyik leghasznosabb lépései közé tartozik az anya és divatozó tartományi nyelvek czélszerű tanítása elrendelése a gymnásiumokban; s ezen újítás tagadhatlanúl a kor leg­­sürgetőbb érdekeiből meríttetett. És ugyan a leggyengédebb, egészen földrészünk jelen műveltségi fo­kozatán alapló a magas kormánynak a német nyelv tanítása körüli gondoskodása, s jelesek az ezen nyelv tanítására vonatkozó didaktikai útmutatásai. Természetesen itt is, mint általán véve minden tantárgy körül a tanítást illetőleg az elméleti felett a termékenyen működő czélszerű gyakorlati modort illeti az elsőség, különben a tanmód az ifjúi szellemben viszhangra nem találván, hasznos eredményeket fel nem mutathat, főleg hol az alaposan kidolgozott, a modort a tárgyhoz alkalmazó iskolai nyelvtanok észrevehető hiánya mutatkozik.­­ De a „Tanterv“ az egyes nemzetiségek anya­nyelvének kétségbe vonhatlan jogait is tiszteletben tartja, bölcsen tudván, hogy minden nemzet legdrá­gább kincse a nyelv, és hogy a szóban lévő tanterv iránti legmelegebb rokonszenvek is meghűlnének, ha intézkedéseinél fogva egyes nemzetiségek anyanyelve s irodalma kellőleg nem méltányoltatnék. — A fanthematikai tudományok is tágabb alapra fektettetvén, roppant fontosságuknak megfelelő he­lyet nyertek a gymnásiumi szaktanok közt. A tizedes törtszámok, melyekről a régi rendszer nyomán szó sem volt a gymnásiumban, jelenleg annak első osztályában taníttatnak; szinte itt ismerkedik meg az ifjú a mértan elemeivel is, nézlettanilag idomíttatván a további nehézségek sikeres legyőzésére. — Ide járul még a gymnásiumi képzettség kiegészítő részéül a természetrajz, és természettan, mely az ifjúi tudványat a legkellemesb s legszivemelőbb módon foglalkoztatván, azt a különféle termé­szeti tárgyak figyelmes szemlélete által azok czélszerű elrendezése, s innen az Alkotó véghetetlen böl­­csesége, hatalma, szeretete megismerésére vezérli. Az iskolai tanterv ezen átalakítása következtében ügyes tapintattal hozatott be az általános világtörténelem is mint kötelező tantárgy az algymnásiumba. Megtörtént t. i. ez által, mire tagad­­hatlanul szükség vala, s mit az egészhez megkivántató összhangzás igényelt. Ugyanis nem elég, hogy az algymnásium csak azon képzettséget nyújtsa a felfedező ifjúnak, mely őt a közvetlen magas­ osz­tályba való felléphetésre alkalmassá tegye, hanem szükség, hogy annak kiképzését bizonyos tekintet­ben kiegészítse, bevégezze, minélfogva az innét ne­tán a gyakorlati életre átlépő ifjú erre elegendő biztosítékot vihessen magával az iskolából. — Már, hogy az e féle képzettségre a történelem úgy­szólván nélkülözhetlen tudomány, s mint ilyen nem ritkán határozó befolyást gyakorol életirányunkra, minden kétségen túl vagyon; s ez oka, miért ezen szaktainak czélszerű kezelését a „Szervező Terv“ különösen szívén hordozza, — magam pedig ide vonatkozólag kissé bővebben kívánok nyilatkozni. •V / A földirattal karöltve járó történelmi szaktan feladata az algymnasiumban: „a föld felületének átnézletes ismerete, természeti és politikai felosztása; a legfontosabb események áttekintése a nemzetek történelméből, különös tekintettel a kitünőbb személyekre; s végre: alapos ismerete az események chronologiai összefüggésének.“ — Már ezen czél elérésére nyújtott útmutatásai a szer­vező tervnek tagadhatlanúl jelesek, s ügyes tapintattal választvák; szerintük a történelmi szak leg­közelebbi feladata: .„befolyásdlús külesemények előadása, nagy és magasztos jellemek élénk rajzolása.

Next