Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1859
a szellemi műveltségnek. Itt — hol az első forrást, melyből a tudományok meritvék, a homályban mely azt födi, hasztalan törekednénk fölfedezni — a tudományok hitelt érdemlő hagyományok szerint sokkal magasabb fokon állottak mint China vagy Egyptomban; sőt az őskori műveltség itt úgyszólván fénypontját érte el. Azon nagy befolyás, melyet az Eufrát tartományok a szomszéd népek szellemi életére gyakoroltak, hatalmas eszközül szolgált a két földrész különbféle népeinél a tudományok felvirágzására. Keleten és nyugaton győzelemmel előre nyomuló hadaik, vagy uj hazát kereső népeik, a magukkal vitt ismereteket különbféle nemzetekkel közölvén, azoknak a művelődésre ösztönt, a tudományok kifejlődésének pedig uj lendületet adtak. A műveltség, tudományok s velők a mennyiségtani ismeretek is Egyptom, s az Eufrát tartományokból egyrészről Indiába, más részről Göröghonba költöztek. Mind a két állam belszervezete kedvező volt a kezdet további kifejlesztésére, azonban Göröghon volt hivatva a tudományokat, s így a mennyiségtant is a kifejlődés és tökély azon korban egy nemzetnél sem ismert fokára emelni, mit egyéb körülményeken kívül szerencsés helyzetének is tulajdoníthatott. Mert ha meggondoljuk, hogy a görög nemzet classikai földjével három világrész között állt; ha megfontoljuk, hogy Göröghon aránylag több helyen érinti a tengert, mint a világ bármely más tartománya, s ha tekintetbe vesszük, hogy már maga a természet e hont mindazon áldásival bőven elárasztá, melyek az ember testi és lelki tehetségeinek kifejlesztésére oly jótékonyan hatnak, be fogjuk láthatni, hogy a szabad és lelkes görögnek a műveltségtől elmaradnia nem lehetett, s egyszersmind meg fogjuk némileg magyarázni azon gyors haladást, melyet Göröghon a tudományok miden ágában tett. A módot és körülményeket ismerni, melyek közt a tudományok általában, vagy annak egyes ága kifejlődött, sehol sem lehet érdekes!) mint Göröghonban. Lépjünk azért be az európai műveltség bölcsőjébe Göröghonba; keressük fel a történet világánál azon népet, melytől Európa tudományát s műveltségét nyerte, s elhagyván az általánosságot, szorítkozzunk csak a tudományok egyik legfontosságára: a mennyiségtanra. A mennyiségtan a Görögöknél. I. Psammetich Kr. e. 670-ben görög és karibércsapatok segélyével a többi tizenegy fejedelmet szétüzvén s az egyuralmat Egyptomban visszaállítván, a tartomány minden kikötőit az idegeneknek, különösen a görögöknek s phoenicieknek megnyitotta, mi által Egyptom s Göröghon között nem csak élénk kereskedési forgalom támadott, hanem a tudományszomjas görög férfiak is seregesen tódultak Egyptomba a tudományok titkaiba beavattatni. Thales, Pythagoras, Homer, Plató, Lycurg és Solon, mint a történelemből tudjuk, Egyptomba mentek ismereteket gyűjteni; maga Cecrops Göröghon legműveltebb, s legpolgárisultabb városának alapítója is, szinte a Nil partjairól hozá Göröghonba ismereteit. A tudományok átültetését Göröghonba nagy mérvben segítik elő a kisásiai gyarmatok is, melyeknek virágzó, s gazdag kereskedő városaiban Göröghon népei a világ legműveltebb nemzeteivel érintkezésbe jővén, előttük eddig ismeretlen eszmék birtokába jutottak. Daczára azon roppant befolyásnak, melyet Egyptom tudományos ismerete által Göröghon szellemi életére gyakorolt, nem eszközölhető, hogy eszméit a hellennép feltétlenül elfogadja. A görög nemzet ment lévén mindazon szellemi korlátoltságtól, mely más népekre oly károsan nehezedett, a papság nem vont előtte korlátot, ennek tanai nem voltak előtte szent hagyományok, hanem az emberi elme ős találmányai, azért szabadságot von magának e talá