Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1871

igazgatói szó a t. szülőkhez és azok helyetteseihez. A pécsi főgymnasium 1868 69-iki tanévre szóló értesitvényében a tanodai igazgató következő szavakat intézte a t. szülőkhöz: „Elismert igazság az, hogy a tanintézetek csak akkor felelhetnek meg magasztos czéljaiknak, ha a szü­lök és azok helyettesei az ifjúság nevelésében az igazgatónak és a tanároknak segédkezet nyújtanak. A szülök ter­mészetes nevelői gyermekeiknek. Ha a szülök az élet gondjaitól annyira igénybe nem volnának véve; továbbá, ha képesek volnának gyermekeiket a szükséges tudományokra oktatni, ekkor nem volna szükség tanintézetekre. Vé­geznék a nevelést és oktatást kizárólag maguk a szülök. Mert ezt a szülök maguk nem tehetik, azért keletkeztek a tanintézetek. A tanintézetek tehát tulajdonképen csak pótintézmények, úgymint melyek a nevelésben és oktatásban pótolják azt, a­mit a házi nevelés eszközölni nem képes. Ha ez így van, ha a tanintézetek csak kiegészítői a házi ne­velésnek , önkényt következik, hogy a szülők nem szűntek meg nevelői és oktatói lenni gyermekeiknek akkor sem, midőn azok már iskolába járnak, minthogy az iskola maga nem tehet meg mindent, hanem inkább csak azt pótolja a nevelésben, a­mit a szülő maga tenni nem képes. Hogy pedig az iskola maga nem tehet meg mindent, annak bebizo­nyítására egyebek mellőztével szolgáljanak a következők. A tanuló ifjak a tízhónapos tanfolyam alatt naponkint csak néhány órát töltenek a tanintézetben ; vannak a tanévben napok, melyeken az ifjak meg sem jelennek a tanintézet­ben, a szünnapokat pedig egészen a tanintézet falain kívül töltik. Már, habár az iskolai törvények kötelező erővel bírnak a tanulóra nézve a tanintézet falain kívül is, ámde mit tesznek vagy mulasztanak az ifjak, midőn az iskolából haza mennek; nem mivelnek-e olyasmit, miáltal önmagukat s jövendölöket részben vagy egészen megrontják, mind­ennek nem természetes ellenőrei-e a szülők vagy azok helyettesei? Nevelői maradnak tehát a szülők gyermekeik­nek akkor is, midőn azok már iskolába járnak, mely nevelői tisztet és kötelességet akkor töltenek be ők kellőleg, ha mint fent mondottam, az ifjúság nevelésében az igazgatónak és tanároknak segédkezet nyújtanak. Ha voltak idők, midőn az iskolák az ifjak nevelésében a szülői közreműködést kevesbbé látszottak igénybe venni, mert az is­kolai törvények vajmi szűk korlátokat vontak a tanuló ifjak körül és e korlátok áthágását szigorúan megtorolták, úgy ezen idők most már elmúltak. A tanuló ifjúság fegyelmi törvényei a lefolyt tanév alatt (1868/69) nagyban változtak. Ha a szülőknek elengedhetlen kötelességök volt minden időben közremunkálni az iskolával, úgy e kötelesség az uj fe­gyelmi törvények kihirdetése óta megkettőztetett és sulyosbult. Az uj fegyelmi törvények a szülök beleegyezésének kikötése­ mellett sokat megengednek a tanuló ifjúnak, mik pedig az előbbeni iskolai törvények által tiltva voltak. Míg tehát ezen új fegyelmi törvények a felelősséget sok tekintetben leveszik a tanári kar vállairól, ugyanekkor átte­szik azt a szülői vállakra, szóval nagyobb közremunkálását veszik a szülőknek igénybe. Hogy ezen rögtöni változás veszélyessé ne váljék, az igazgatóság múlhatlan kötelességének tartotta az új fegyelmi szabályok néhány fontosabb pontját ide iktatni.“ Itt az igazgató hat számba foglalva elsorolta az új fegyelmi szabályok fontosabb pontjait, nevezetesen a Fegyelmi szabályok 27-ik §-át: „Korcsmákét, kávéházakat csak a szülök vagy azokat helyettesítő oly egyének tár­saságában szabad látogatni, kik a tanuló illő magaviseletéről kezeskedhetnek ;“ és a 28-ik §-át: „Színházakba s mi­­velt körű tánczmulatságokba a kisebb tanulók csak szüleik vagy azok helyettesei kíséretében, a nagyobbak azok engedélyével mehetnek, jogában állván a tanári karnak e tekintetben a helyi viszonyokhoz képest korlátokat szabni, hahogy az oktatás és nevelés czélja ezt kívánná.“ Az uj iskolai törvények „Gymnasium­ rendtartás és fegyelem“ czim alatt 1869-ik év ápril 20-án érkeztek meg a m. kir. oktatásügyi ministeriumból a pécsi főgymnasiumba. Minthogy a t. szülök az uj fegyelmi törvényekről, még mielőtt azok a pécsi főgymnasiumban kihirdet­­tettek, a hírlapok útján tudomással bírtak és közülök némelyek előre is örömmel üdvözölték az uj törvényeket, má­sok ellenben aggodalmasan mozgatták fejeiket, úgy hiszem, nem leszen érdeknélküli a szülőkre nézve visszapillan­tani és fölemlíteni, mily hatást gyakorolt az uj törvények első ízben történt kihirdetése a tanuló ifjúságra az 18e i/c9-ki 1*

Next