Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1921

folyton jobban erősbödő garázdálkodásukat, amelynek eredménye lett a febr. 21. — márc. 17. tartott általános politikai sztrájk, amelyben részt vett Pécs városának minden hivatala, tanintézete és a még akkor hazafias munkássága is. A tanker, főigazgató december elején végezte el hivatalos látogatását. Az érettségi vizsgát június 7—11. tartottuk meg az igazgató elnöklete alatt az összefoglalások június 11—21. voltak, a tanévet június 21-én Te Deummal fejeztük be. Személyi változások. Az intézet kegyura Párkányi Norbertet Egerbe helyezte át. Helyébe Katona Bernardin és Révész Amadé dr. jöttek. Katona Bernardin halála után helyét Mészáros Gellért nov. 20-án foglalta el. Az 1919—1920. tanév. A tanévet szept. 1-én kezdettük meg. A Veni Sancte szept. 4-én volt, amikor is megkezdődtek a rendes előadások. Beiratkozott 1 516 tanuló az év folyamán. Mivel kellő mennyiségű fűtőanyagunk volt és járványos betegségek sem szakították meg a munkaidőt, az egész évben nagyobb szünetelés nem volt. Érettségi vizsgálatot a tanév folyamán szeptemberben, decemberben és júniusban tartottunk, az utóbbin Jakab Béla, dr. leánygimnáziumi igazgató elnökölt. A tanévet az évvégi összefoglalások után június végén Te Deummal fejeztük be. Főigazgatói látogatás ez évben már nem volt. Személyi változás nem volt, mivel az intézet kegyura a megszállás miatt nem helyezhetett át senkit. Az 1920—1921. tanév. A tanévet rendesen szeptember elején megkezdettük és megszakítás nélkül folytattuk dec. 14-ig, amikor vörheny­járvány miatt a hatóság az összes iskolákat bezáratta 1921. január 10-ig. Kisebb megszakítás volt ugyancsak vörheny miatt ápr. 28. — máj. 3-ig, amely idő alatt az összes helyiségek desinficiá­­lása történt meg. Az előadások jún. 22-ig folytak, amikor az összefoglalásokat tartottuk meg. A Te Deum jún. 29-én volt. A tanker, főigazgató ezen évben sem végezhette el hivatalos látogatását. Érettségi vizsgát szeptemberben, decemberben és jún.­u—11. tar­tottunk, amely utóbbin az idén is Jakab Béla, dr. leánygimnáziumi igazgató elnökölt. Változás a tanári karban csak annyiban volt, hogy Lulay Simon okt. végén eltávozott és mivel helyébe az intézet kegyura erőt nem küldhetett, óráit felosztottuk. A három éves szerb megszállás összes szenvedéseit és keserűségeit intézetünk is átszenvedte és erősen megsínylette. Pécs városát magát is, de különösen összes kultúrintézményeit lezüllesztette vagy tönkre tette a vad balkáni horda. Amihez csak némi, sokszor koholt vagy­­erőszakos jogcímmel hozzányúlhatott, azt elrabolta vagy szétlopkodta az izig-vérig rablóbanda, így kirabolta az összes állami intézeteket teljesen, az összes kincstári és katonai felszereléseket szétlopkodta az utolsó szegig. Intézetünk kifosztására, mivel az kifejezetten katholikus és a ciszt. Rend tulaj­dona, jogcímet nem talált és meg is kímélte. Mikor azonban a püspöki jogakadémia könyvtárát is elrabolta, nem ok nélkül attól tartottunk, hogy a mi szertárainkra, könyvtárainkra is rá kerül a sor, azért az összes szertárak és könyvtárak legnagyobb részét biztonságba helyeztük úgy, hogy a városban egyes családok őrizetére bíztuk a legértékesebb tárgyakat, így megmentettük ugyan mindenünket, de a tanításhoz nagyon éreztük a szemléltető eszközök, ifjúsági könyvtár stb. hiányát. A megszállás első idejében az iskola belső ügyeibe nem avatkoztak be. Mikor azonban 1919. január végén a szerb főispán erőszakosan elfoglalta állását, kezdették hangoztatni, hogy mindenkinek le kell tennie az esküt a szerb államra. Pécs város­­egész közönsége, a tisztviselők kivétel nélkül állást foglaltak és azon elhatározás

Next